Belterjesség: ugyanaz a tíz személy összesen 47 tisztséget tölt be 16 állami cégnél

Ez a helyzet nem a jogszabályok hiányából fakad, hanem abból, hogy nincs akarat az ilyen gyakorlatokat lehetővé tevő kiskapuk megszüntetésére.

„Hogyan keresik a pénzt az állami tulajdonú energetikai vállalatokban?

• Havi 75 000 lejt keres egy úr, amely két igazgatósági tisztségből és egy ügyvezető igazgatói pozícióból származó összesített jövedelem;
• havi 59 000 lejt keres egy másik úr, ugyanazon a módon, mint a fenti esetben;
• havi 58 700 lejt kap egy másik személy egy ügyvezető igazgatói tisztségből és egy ideiglenes igazgatósági tagságból;
• havi 52 000 lejt két igazgatótanácsból;
• havi 48 000 lejt két igazgatótanácsból;
• 34 200 lej/hónap öt igazgatótanácsból”

– írta az ügyvivő miniszterelnök-helyettes.

„Ugyanaz a 10 ember nem kevesebb, mint 47 tisztséget tölt be 16 különböző vállalatnál, különféle szerepkörökben: igazgatósági tagként, felügyelőbizottsági tagként vagy különböző ügyvezetői pozíciókban” – mutatott rá Gheorghiu. „Ha kiterjesztjük a vizsgálatot, ugyanaz a 25 személy birtokol a 288 aktív mandátum közül 77-et” – hangsúlyozta.

A kormányfő-helyettes szerint

Úgy véli, hogy az első lépés a helyzet felmérése, „valamint azoknak a jogi kiskapuknak a feltárása, amelyek lehetővé teszik, hogy ilyen helyzetek alakuljanak ki számos állami vállalatnál”.

„Az energia az egyik legérzékenyebb terület. Ára közvetlenül érinti a gazdaságot és minden család költségvetését. És ha ma többet fizetünk, mint szomszédaink, az azt jelenti, hogy az elmúlt évek stratégiája és beruházásai nem voltak helyesek. Mégis ugyanazok a „szakértők” vezetik már régóta az energetikai vállalatokat – mert a rendszert úgy alakították ki, hogy ott tartsák őket” – ecsetelte Oana Gheorghiu.

A miniszterelnök-helyettes úgy véli, hogy

„Minden új szabály egy régi hagyományba ütközik: egy szűk kör, amely ugyanazokat a pozíciókat forgatja ugyanazon vállalatok között, és egy intézményi gyakorlat, amely mindig azt a megoldást részesítette előnyben, amely a dolgokat változatlanul hagyja” – fogalmazott.

Oana Gheorghiu kitért a vezetői pozíciókban lévő személyek visszahívásának eljárására is. A miniszterelnök-helyettes szerint a 158/2025. számú törvény hatálybalépése előtt ezek cseréje nehéz volt, és többletköltségeket jelenthetett az állam számára, mivel a leváltott személyek gyakran nyerték meg a bírósági pereket, és kártérítést kaptak.

„A 158/2025. számú törvény részben megoldotta a problémát: ma már könnyebb 60 napon belül, kártérítés nélkül felmenteni azt, aki nem felel meg az új javadalmazási felső határoknak.

– mutatott rá.

„A gyenge záradékok, amelyeket az évek során ugyanilyen laza módon tárgyaltak meg, azt jelentik, hogy egy igazgatósági tagot nagyon nehéz felmenteni, még akkor is, ha egyértelműen a cég, azaz implicit módon az állam érdekei ellen cselekszik. A valódi reform nem csupán új törvényeket jelent, hanem azoknak a kiskapuknak a bezárását is, amelyek évek óta lehetővé tették a visszaéléseket. Meg kell állítanunk a pazarlást az állami cégekben” – szögezte le Gheorghiu.

korábban írtuk

Romániai abszurd: egy állami cég állami ingatlanokat ad bérbe állami intézményeknek

Romániában van egy olyan állami tulajdonú cég, amelynek a feladata az, hogy egy állami ingatlan helyiségeit llami intézmények számára adja bérbe – tudatta Oana Gheorghiu, az állami cégek reformjáért felelős ideiglenes miniszterelnök-helyettes.