Barabási Albert László Rejtett mintázatok című előadásán a Kolozsvári Magyar Napokon
Fotó: Gazda Árpád
Barabási Albert László szerint ha Leonardo da Vinci ma élne, minden bizonnyal a hálózatok ábrázolásával foglalkozna. A csíki származású világhírű hálózatkutató a Kolozsvári Magyar Napok keretében pénteken tartott előadásában arról beszélt, hogy gyermekkorában szobrásznak készült, de belátván, hogy nincs esélye bejutni a képzőművészeti egyetemre, a könnyebb utat választva elment atomfizikusnak. Később azonban Barabási Albert Lászlót a hálózatok ábrázolása visszavezette az „adatszobrok” és az általa „dataizmusnak” keresztelt művészeti ágazat világába. Ma neves képzőművészeti múzeumok és galériák állítják ki a hálózatábrázolásait.
2025. augusztus 22., 17:452025. augusztus 22., 17:45
2025. augusztus 23., 01:072025. augusztus 23., 01:07
A Rejtett Mintázatok című, A hálózatok vizuális nyelve alcímű előadása a délelőtti időpont ellenére megtöltötte a kolozsvári Egyetemiek Háza Auditorium Maximum termét. A világhírű tudós az előadása után a közönség kérdéseire is válaszolt. Az okostelefonokon feltett kérdéseket Szenkovics Dezső, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) dékánja összegezte és továbbította Barabási felé.
Barabási Albert László elismerte, hogy noha szobrásznak készült, azért mondott le gyermekkori vágyáról, mert belátta, hogy nincs esélye bejutni a képzőművészeti egyetemre, és egy sikertelen felvételi után hosszú katonaság várt volna rá. Ezért, a könnyebb utat választván, atomfizikát tanult Bukarestben, majd az Amerikai Egyesült Államokban az IBM-nél dolgozva még fiatalon jutott el az ábrázolás kérdéseihez. Ezeket azonban a művészet oldaláról is megközelítette. Amikor 26 évesen egyetemi tanár lett Amerikában, és a hálózatokkal kezdett foglalkozni, arra is lehetősége nyílott, hogy az egyetemen a tanítás mellett, maga is felvegyen tantárgyakat. Így a Romániában elszalasztott művészeti képzést ott igyekezett bepótolni.
1994-ben kezdett a hálózatelmélet kérdéseivel foglalkozni, és az ábrázolási kérdésekben hasznosnak bizonyult a művészeti képzés is.
Amint felidézte: a hálózatok tulajdonképpen csomópontokból és az ezeket összekötő huzalokból állnak. Az ábrázolás egyik problémája az, hogy a huzalok elméletben nem metszik egymást. Ezt viszont a síkbeli ábrázolásnál nem lehet megjeleníteni. A háromdimenziós kép kétdimenzióssá alakításával elveszik a hálózatok lényege. Így hát eszébe jutott a gyermekkori álma, és adatszobrok készítésén kezdett gondolkozni.
A képlet megalkotásával egyben az is lehetővé vált, hogy ne csak adatszobrokat készítsenek, hanem egy olyan alkalmazást is, amellyel visszanyerhető az információ az ábrázolásból.
Az egyik felfedezésük az volt, hogy ha nagyon sűrű a háló, a huzalok már nem egyenes vonalúak, hanem görbe vonalakon kötik össze a csomópontokat. Így sikerült ábrázolni a gurka állapotot, amely inkább az emberi agy dudorodásait idézi. Barabási Albert László elmondta: bizonyos ábrázolásokhoz bizonyos anyagok találnak jobban.
A kutató külön fejezetet szentelt előadásában a világ legismertebb tudományos folyóirata, a Nature 150 éves születésnapjának. A folyóirat ugyanis a Barabási Labtól rendelte meg a jubileumi szám címlapját. Barabásiék adatbázisba gyűjtötték a folyóiratban közölt 80 ezer cikket, és a kettős hivatkozások alapján elkészítették a folyóirat cikkeinek a hivatkozási hálózatát. A címlap végül ötoldalasra sikeredett.
Barabási Albert László hálózatkutató és Szenkovics Dezső, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) dékánja
Fotó: Gazda Árpád
Hálózatokat és ábrázolásokat készítettek a művészetekről is. Egy ábrán azt mutatták meg, hogy a világ csaknem összes művésze 1980 és 2016 között hol állított ki. Még érdekesebbnek tűnt azonban az az ábra, amelyiken a kiállítóterek szerint csoportosították az adatokat.
Így már az is kiolvasható volt az ábrából, hogy melyek a legjelentősebb galériák, múzeumok, amelyek afféle dobbantót jelentenek a művészi pályák kibontakozásában.
Hogy mit is ábrázoltak a különböző művészeti értéket is kapott tudományos ábrákon? Az élelmiszerek ízvilágától az álhírek terjesztésének a hálózatáig számtalan nagyon eltérő témát.
Három éve kezdett kísérletezni azzal, hogy milyen módon készíthetne olyan festőhengereket, amelyekkel – mint kézdivásárhelyi festő-mázoló nagyapja egykor a házfalra – nagy felületekre vihetne fel tudományos mintázatokat. Ez a projekt magyarországi fiatal képzőművészek bevonásával futott, és zárult le pár hete. Elsőként a világhálón terjedő álhírek hálózatát próbálták ilyen módon ábrázolni.
Festőhenger készült a betiltott könyvek hálózatáról, a személyéhez kapcsolódó számokról.
Barabási Albert László elmondta: sikertelenül pályáztak egy adatszobor koncepciójával a Magyar Tudományos Akadémia pályázatán, de úgy tűnik, mégsem dolgoztak hiába. Szegeden fog állni jövőre az a szobor, amely a Szentgyörgyi Albert által felfedezett C-vitamin szerkezetén ábrázolja a magyar tudományosság mintázatát.
A hálózatkutató elmondta: úgy tűnik, az adatábrázolás művészeti ággá alakult. Egyre többen próbálkoznak vele, és ma már közönsége és piaca is van az adatokból kiinduló alkotásoknak. Vannak, akik csak inspirációnak tekintik a tudományos hátteret, és a művészi fantáziájukat szabadon eresztve alkotnak adatképeket, és vannak olyanok (amiként ő is), akik ragaszkodnak ahhoz, hogy az alkotások a tudományos jellegüket is megőrizzék. Mint elmondta, a korábbi dadaizmus nevét átalakítva dataizmusnak nevezte el a művészeti ágat. Úgy vélte: míg a festészet Leonardo de Vinci korában a felületek világát próbálta visszaadni, mára annyira adatcentrikus lett a világ, hogy ha Leonardo da Vinci ma élne, minden bizonnyal ő is adatokkal foglalkozna.
Barabási Albert László a szervezők körében a kolozsvári Egyetemiek Háza Auditorium Maximum termében
Fotó: Gazda Árpád
A közönség kérdéseire válaszolva Barabási Albert László elmondta: a Barabási Lab kutatásai során használják a mesterséges intelligenciát. Ez az ő munkájukat is megkönnyíti. Egyetemi tanárként pedig ma már el is várja a diákjaitól, hogy a mesterséges intelligenciával szűrjék ki dolgozataikból a nyelvi hibákat. Elmondta: akik csinálják a mesterséges intelligenciát, azok nem aggódnak amiatt, hogy az átvehetné az ember szerepét. Ez inkább azoknak az aggodalma, akik csak írnak a mesterséges intelligenciáról.
A személyes motivációjára vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: a hálózatelméletet afféle intellektuális gyermekének tekinti, abba az ő DNS-e is be van épülve. Ennek ellenére próbál mindenkit segíteni, aki ezen a területen kezd kutatni, hiszen az egész tudományágnak használ, ha egy ökoszisztéma alakul ki körülötte. Ráadásul őt is ösztönzi, ha megjelenik a konkurencia a területen. Elmondta: az agy működését, az idegpályák összekapcsolódását a hálózatelmélet felhasználásával is vizsgálják, de csak az utóbbi egy-két évben születtek az első erre vonatkozó adatok. Úgy vélte: 20-30 éven belül juthat el oda a tudomány, hogy lesznek már nem destruktív módszerek az agy feltérképezésére, annak a megállapítására, hogy melyik neuron melyikhez kapcsolódik. Ekkorra várható, hogy hálózatelméleti eredmények is szülessenek az agykutatásban.
A béke nem csupán a háborúk elkerüléséről szól, hanem arról is, hogy a nemzeti közösségek a saját nyelvükön, saját kultúrájukban élhessenek szülőföldjükön.
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Megyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás