Bealkonyodott nekik. Rovina térségében sem bányásznak aranyat
Fotó: Pixabay.com
A győzelem legfőbb hozadéka, hogy a helyi közösségek jogai és a környezetvédelem elsőbbséget élveznek – közölték a felperes civilek, miután a kolozsvári táblabíróság jogerősen érvénytelenítette a Hunyad megyei Rovina térségében tervezett arany- és rézbánya környezetvédelmi engedélyét, berekesztve a projektet. A mérföldkőnek tekintett döntés Európa második legnagyobb, 5 milliárd dolláros aranylelőhelyét hagyja háborítatlanul, a közelben található „első helyezett” verespataki, illetve felsőcsertési kísérlethez hasonlóan.
2024. május 02., 09:572024. május 02., 09:57
2024. május 02., 10:392024. május 02., 10:39
A kolozsvári táblabíróság jogerősen érvénytelenítette a Hunyad megyei Rovina térségében tervezett külszíni arany- és rézbánya környezetvédelmi engedélyét. Az évek óta húzódó pereskedés végkifejletéről a felperes, a civileket tömörítő Declic közösség számolt be. „A bírák döntése nem csupán Rovina győzelme, hanem egyértelmű jelzés is afelől, hogy a helyi közösségek jogai és a környezetvédelem elsőbbséget élveznek.
– nyilatkozta Roxana Pencea Brădățan, a jobb társadalomért küzdő, több mint 1,1 millió támogató-aktív taggal büszkélkedő mozgalom egyik képviselője.
A Declic tájékoztatása szerint az arany- és rézbányaterv komoly aggodalmakat váltott ki várható ökológiai és társadalmi következményei miatt. Ezért a szervezet kitartó erőfeszítéseik elismeréseként tekint a fellebbviteli bíróság ítéletére, amely igazat ad a civileknek abban, hogy a környezetvédelmi engedélyt (a folyók által) az országhatáron túl is érzékelhető hatások megfelelő vizsgálata, illetve a helyiek véleményének körültekintő kikérdezése nélkül bocsátották ki.
A táblabíróság fenntartotta a Kolozs megyei törvényszék alapfokú ítéletét, melyben kimondták: a környezetvédelmi engedély kibocsátásakor nem tartották be az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezményben (Espooi egyezmény) rögzített eljárás lépéseit a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló jegyzőkönyv (SKV-jegyzőkönyv) szakaszában.
A Declic hozzáteszi: kíváncsian várják az ítélet indoklását is. A civilek ügyvédei egyébként azt az érvet is felhozták, hogy a bányanyitást tervező kanadai Euro Sun Mining nem rendelkezik semmiféle tapasztalattal a veszélyes hulladékok felelősségteljes kezelésében, hiszen első hasonló jellegű projektjük lenne a Hunyad megyei. A felperesek képviselői emlékeztetnek: a rovinai kitermelési szándék hasonló a szintén sokat vitatott verespataki és felsőcsertési bányanyitási projektekhez, amelyek esetében ugyanúgy érvénytelenítették az eredetileg kibocsátott engedélyeket. Rovina abban különbözik a többitől, hogy ez teljesen magánkezdeményezés, a román állam nem vett részt benne.
A Brádtól 15 kilométerre északkeletre fekvő Rovina egykor Zaránd vármegyéhez tartozott, nevét 1850-ben említette először oklevél. Amint az Adevărul korábbi riportjából kiderül, Rovina és környéke több évszázados bányászhagyományokkal rendelkezik, a helyiek a közelmúltban a nem messze lévő gurabárzai kitermelésben dolgoztak, ahol az 1990-es évek elején még több mint 3000 vájárt foglalkoztattak. A kétzeres években azonban a környékbeli bányák már nem tudtak lépést tartani a piacgazdaság elvárásaival, és bezártak.
A „csúcson”, az 1950-es években – amikor Románia gyakorlatilag a Szovjetuniónak dolgozott – a Brád környéki bányákból évente 2,5 tonna aranyat hoztak felszínre.
Az Erdélyi-szigethegységben nagy hagyománya ban a bányászatnak
Fotó: Pixabay.com
A bárzai aranylelőhelytől keletre található a Rovina völgye, ahol évtizedeken át kutatták az altalajkincset. A rovinai lelőhelyet 1973-ban határolták be, az „értékbecslés” azonban évtizedekig tartott, csak a kétezres években mérték fel gazdagságát. Ezek után a Samax nevű kereskedelmi társaság kitermelési engedélyt kapott. Az Adevărul idézi egy mérnök írását, amely szerint
Az Euro Sun 2018-ban kerül képbe, amikor előzetes kitermelési engedélyt szerzett 20 évre mintegy 27 négyzetkilométeres területen Rovina térségében. A kanadai cég 2022-ben bejelentette, hogy véglegesítették az arany- és rézbányák megvalósíthatósági tanulmányát, mely szerint két helyszínen (Calnic, Rovina) külszíni fejtéssel, egyen pedig (Valea Gârzii – Cireşata) mélyműveléssel vágnak neki a bányászatnak a Rovina folyó völgyében.
„A helyszín az Erdélyi-szigethegységben található, Európa második legnagyobb lelőhelye mintegy 400 millió tonna igazolt tartalékkal. Az ércek 7 millió uncia (mintegy 217 tonna) aranyat és 1,4 milliárd font (mintegy 635 000 tonna) rezet tartalmaznak” – írta projektbemutatójában az Euro Sun. Amely szerint évente 2,3 tonna aranyat és 9000 tonna rezet hozhatnának felszínre. A 2018-ban hangoztatott adatok szerint
Csakhogy a helyieknek – bányászhagyományok ide vagy oda – nemigen akaródzott felkarolni a tervet nagyszabású környezetpusztító velejárói miatt. A környezetvédő civilek, aktivisták pedig természetesen a segítségükre siettek, és bírósági úton – először 2022-ben alapfokon, most pedig jogerősen is – bebizonyították, hogy a területrendezési terv kibocsátásához nélkülözhetetlen környezetvédelmi engedélyt korábban jogszerűtlenül kapta meg a beruházó.
Mint ismeretes, hasonló sorsra jutott az Európa legnagyobb aranylelőhelyén bányanyitást tervező vállalkozás is, amely szintén kanadai, és a Rovinától csupán néhány tíz kilométerre fekvő Verespatakon szeretett volna „nagyot kaszálni”. A jóval híresebb projekt ügyében márciusban született létfontosságú ítélet, amikor – a várakozásokkal ellentétben – a román államnak adott igazat a Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjának washingtoni székhelyű nemzetközi választottbírósága a kanadai Gabriel Resources által indított kártérítési perben. Utóbbi több milliárd dollár „fájdalomdíjat” követelt kiebrudalása miatt.
A román államnak adott igazat a Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjának (ICSID) washingtoni székhelyű nemzetközi választottbírósága a kanadai Gabriel Resources által indított kártérítési perben.
A beruházás ellen 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki az országban, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.
Nemrég fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai. A Ki mentette meg Verespatakot? című kerekasztal-beszélgetés a romániai civil társadalmat jelentősen megmozgató ügy kulisszái mögé igyekezett betekintést engedni, rámutatva, ki, hogyan göngyölítette az egészen Washingtonig, a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjáig érő szálakat.
Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.
miután a Bihar megyei ítélőtábla elutasította a perújrafelvételi kérelmet. Ez egy rendkívüli jogorvoslati eljárás lett volna, amelyhez a bányatársaság azután folyamodott, hogy korábban a Kolozs megyei törvényszék másodfokon is érvénytelenítette a létesítmény megnyitását lehetővé tevő térségi területrendezési tervet.
A Deva Gold bányavállalat, a felsőcsertési önkormányzat és a Temes megyei környezetvédelmi ügynökség ennek az ítéletnek a felülvizsgálatát kérte, de próbálkozásuk nem járt sikerrel. A kitermeléshez évente 1653 tonna ciánt használt volna a beruházó, ami révén egy 456 hektáros területen 45 millió tonna ércből 68 tonna aranyat és 490 tonna ezüstöt nyertek volna ki 16 év alatt.
Bizonyossá vált, hogy nem nyílhat meg a Hunyad megyei Felsőcsertésre tervezett aranybánya, miután a Bihar megyei ítélőtábla elutasította a perújrafelvételi kérelmet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!