A Verespatak-ügy a társadalom győzelmének tekinthető – Érintettek idézték fel a bányaprojekt meghiúsulásának részleteit

Liviu-Marius Harosa, Tică Darie, Korodi Attila és Bianca Felseghi az MCC rendezvényén •  Fotó: MCC

Liviu-Marius Harosa, Tică Darie, Korodi Attila és Bianca Felseghi az MCC rendezvényén

Fotó: MCC

Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai. A Ki mentette meg Verespatakot? című kerekasztal-beszélgetés a romániai civil társadalmat jelentősen megmozgató ügy kulisszái mögé igyekezett betekintést engedni, rámutatva, ki, hogyan göngyölítette az egészen Washingtonig, a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjáig (ICSID) érő szálakat.

Tóth Gödri Iringó

2024. április 12., 15:032024. április 12., 15:03

2024. április 12., 15:452024. április 12., 15:45

Verespatak esete talán mai napig egyedi Románia történetében, hiszen a civil társadalmat és a politikumot egyaránt cselekvésre ösztönözte. Amint a beszélgetés moderátora, Bianca Felseghi újságíró már az esemény elején rámutatott: a történteket sok, nagyon különböző szemszögből lehet tárgyalni, felidézni. Ehhez igazodva az est meghívottja is nagyon eltérő szerepben, funkciókban vették ki a részüket az elmúlt húsz év eseményeiből: politikus, önkéntes, környezetvédelmi szakértő is jelen volt.

Korodi Attila jelenleg Csíkszereda polgármestere, ám 2007–2008-ban, 2012-ben és 2014-ben is irányította a környezetvédelmi minisztériumot, az ő névéhez kapcsolódik a verespataki bányaprojekt engedélyeztetési folyamatának felfüggesztése, és döntése miatt a Roșia Montană Gold Corporation (RMGC) közel egymillió euró kártérítést követelve perelte be. Az exminiszter már a csütörtök esti beszélgetés elején leszögezte, hogy az ügy kimenetelében nagyon nagy szerepe volt a közvéleménynek, annak, hogy az emberek az utcára vonultak tiltakozni. A politikus azt is felidézte, hogy az eseményeknek a légköre is sajátos volt, hiszen ő nagyon fiatalon került Bukarestbe egy fontos funkcióba, és sokan azt hitték akkoriban, hogy nem fog cselekedni, „csak odatették és kész”.

Hozzátette, már amikor 26 évesen államtitkár lett, részletesen ismerte Verespatak ügyét, és talán valamilyen fiatalos naivitás is hozzájárult ahhoz, hogy bár tudta, rosszul is elsülhet a dolog, mégis elvállalta a miniszteri tisztséget.

Felidézte: nagyon fontos volt, hogy „minden cselekedete egy-egy paragrafussal igazolható legyen”, illetve Călin Popescu-Tăriceanu akkori miniszterelnök is nagyon támogatóan viszonyult, azt mondta, amíg mindent törvényesen, az előírások szerint jár el, addig teljes mellszéllességgel mögötte áll.

Korodi Attila részletesen beszámolt személyes tapasztalatairól, arról, hogy miként élte meg a történéseket. Attól kezdve, hogy jó volt megtapasztalni, egy ügyben a civil szervezetek (amelyek gyakran kritizálják a politikusokat, illetve a politikum döntései ellen tiltakoznak) most vele egy oldalon álltak; milyen jó érzés volt értesülni a washingtoni döntésről, mely a „csapatuknak” adott igazat. Szerinte a civil szervezetek szerepe azért is nagyon fontos az ügyben, mert ők segítettek tisztán látni, felismerni az engedélyek, szerződések mögötti valóságot.

A volt miniszter azt is felidézte, hogy Magyarországnak a Verespatak-ügybe történt bekapcsolódása a Tisza szennyeződése nyomán „nagyon őszinte és korrekt gesztus” volt.

Liviu-Marius Harosa közel 20 éve képviseli önkéntesen a verespatakiak egyesületeit, más civil szervezeteket a hatóságok által a beruházó RMGC javára kibocsátott dokumentumok semmissé nyilvánítása érdekében folytatott eljárásokban. Tagja volt annak a nemzetközi ügyvédi csapatnak is, amely három ún. amicus curiae beadványt nyújtott be az említett civil szervezetek nevében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához a Gabriel Resources vállalat és a román állam között zajló perben. A kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen felidézte, tulajdonképpen

néhány barátja révén került a „tűz közelébe”, amelyet egy mocsárhoz tudna hasonlítani, hiszen eleinte csak 3-4 perről volt szó, s végül 54 lett belőle.

Az ügyvéd három társával együtt több tucatnyi tárgyaláson vett részt, több tucatnyi mappában halmozta a dokumentumokat, kitartóan hitt a törvény erejében. Kiemelte Korodi szerepét az ügyben, leszögezve, a mai napig példaértékű a volt miniszter hozzáállása.

Liviu-Marius Harosa úgy véli, tulajdonképpen az egész ügy lényege abban állt, hogy megtalálják a kezdetben a helyi, illetve országos hatóságok által kiadott engedélyek, dokumentumok „hibáit”, azt, hogy azok szemben álltak a jogszabályokkal, illetve hogy rámutassanak a közösség beleegyezésének és támogatásának hiányára a beruházás kapcsán. Szerinte Verespatak esete megmutatta, hogy a kelet-európai országokat gyakran érő vádakkal ellentétben Románia igazságszolgáltatása érdekektől, politikumtól független.

Azt is kiemelte, hogy a washingtoni siker majdhogynem meglepő, mivel az ICSID ügyeiben többnyire a befektetők nyernek az államokkal szemben.

Tică Darie – aki diákként kétszer is elbiciklizett Koppenhágából Verespatakra annak érdekében, hogy a rombolási projekt ellen tiltakozzon – már tíz éve él a Fehér megyei településen, és harmadik alkalommal készül független polgármesterjelöltként indulni a választásokon. Kiemelte a nyilvánosság, a tömeg erejét, ami szerinte a helyieknek is sok erőt adott, hogy kitartsanak, amikor el akarták őket költöztetni. Darie tizenévesen ismerte meg Verespatak helyzetét egy ott zajló fesztivál, a FânFest által, és egyre inkább szívügye lett a település lakóinak támogatása, így Európa-szerte ismertető előadásokat szervezett, videókat készített, hogy a nyilvánosság, a sajtó is megtudja, a településen ciántechnológiával akar aranyat kinyerni a Gabriel Resources vállalat.

Darie azt is kifejtette, hogy szerinte azt 10 millió dollárt, amit a per elvesztése nyomán a Gabriel Resources társaságnak Románia javára kell kifizetnie perköltség címén (ám amire a vállalatnak jelenleg nincs elég pénze) az államnak Verespataknak kellene adnia,

hogy az évtizedekig fejlődni képtelen település lehetőséget, új lendületet kapjon.

korábban írtuk

Gabriel Resources: nincs pénzünk az elvesztett Verespatak-per költségeinek kifizetésére
Gabriel Resources: nincs pénzünk az elvesztett Verespatak-per költségeinek kifizetésére

Nincs pénze a Gabriel Resources-nak, hogy kifizesse Romániának az elvesztett Verespatak-per költségeit – jelentette be a kanadai bányaipari vállalat.

korábban írtuk

Verespatak-per: a bíróság szerint a román hatóságok a lehető legjobban teljesítették szabályozási feladatukat
Verespatak-per: a bíróság szerint a román hatóságok a lehető legjobban teljesítették szabályozási feladatukat

A Világbank Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID/CIRDI) a felperesek valamennyi követelését elutasította a Verespatak-ügyben, és nem vette figyelembe a Gabriel Resources vagyoni követeléseit.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

Lélegeztetőgépen van az oltásellenes nagyváradi orvosnő

Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.

Lélegeztetőgépen van az oltásellenes nagyváradi orvosnő
2025. október 18., szombat

Gázszivárgás miatt tűzoltókat riasztottak egy marosvásárhelyi tömbházhoz

Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.

Gázszivárgás miatt tűzoltókat riasztottak egy marosvásárhelyi tömbházhoz
2025. október 18., szombat

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során

A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során
2025. október 18., szombat

Iskolába ment a medve – szerencsére tanítás után

Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.

Iskolába ment a medve – szerencsére tanítás után
2025. október 17., péntek

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában

Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában
2025. október 17., péntek

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában

Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában
2025. október 17., péntek

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján

Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján
2025. október 17., péntek

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld
2025. október 16., csütörtök

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak

A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak
2025. október 16., csütörtök

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen

Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen