Liviu-Marius Harosa, Tică Darie, Korodi Attila és Bianca Felseghi az MCC rendezvényén
Fotó: MCC
Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai. A Ki mentette meg Verespatakot? című kerekasztal-beszélgetés a romániai civil társadalmat jelentősen megmozgató ügy kulisszái mögé igyekezett betekintést engedni, rámutatva, ki, hogyan göngyölítette az egészen Washingtonig, a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjáig (ICSID) érő szálakat.
2024. április 12., 15:032024. április 12., 15:03
2024. április 12., 15:452024. április 12., 15:45
Verespatak esete talán mai napig egyedi Románia történetében, hiszen a civil társadalmat és a politikumot egyaránt cselekvésre ösztönözte. Amint a beszélgetés moderátora, Bianca Felseghi újságíró már az esemény elején rámutatott: a történteket sok, nagyon különböző szemszögből lehet tárgyalni, felidézni. Ehhez igazodva az est meghívottja is nagyon eltérő szerepben, funkciókban vették ki a részüket az elmúlt húsz év eseményeiből: politikus, önkéntes, környezetvédelmi szakértő is jelen volt.
Korodi Attila jelenleg Csíkszereda polgármestere, ám 2007–2008-ban, 2012-ben és 2014-ben is irányította a környezetvédelmi minisztériumot, az ő névéhez kapcsolódik a verespataki bányaprojekt engedélyeztetési folyamatának felfüggesztése, és döntése miatt a Roșia Montană Gold Corporation (RMGC) közel egymillió euró kártérítést követelve perelte be. Az exminiszter már a csütörtök esti beszélgetés elején leszögezte, hogy az ügy kimenetelében nagyon nagy szerepe volt a közvéleménynek, annak, hogy az emberek az utcára vonultak tiltakozni. A politikus azt is felidézte, hogy az eseményeknek a légköre is sajátos volt, hiszen ő nagyon fiatalon került Bukarestbe egy fontos funkcióba, és sokan azt hitték akkoriban, hogy nem fog cselekedni, „csak odatették és kész”.
Felidézte: nagyon fontos volt, hogy „minden cselekedete egy-egy paragrafussal igazolható legyen”, illetve Călin Popescu-Tăriceanu akkori miniszterelnök is nagyon támogatóan viszonyult, azt mondta, amíg mindent törvényesen, az előírások szerint jár el, addig teljes mellszéllességgel mögötte áll.
Korodi Attila részletesen beszámolt személyes tapasztalatairól, arról, hogy miként élte meg a történéseket. Attól kezdve, hogy jó volt megtapasztalni, egy ügyben a civil szervezetek (amelyek gyakran kritizálják a politikusokat, illetve a politikum döntései ellen tiltakoznak) most vele egy oldalon álltak; milyen jó érzés volt értesülni a washingtoni döntésről, mely a „csapatuknak” adott igazat. Szerinte a civil szervezetek szerepe azért is nagyon fontos az ügyben, mert ők segítettek tisztán látni, felismerni az engedélyek, szerződések mögötti valóságot.
A volt miniszter azt is felidézte, hogy Magyarországnak a Verespatak-ügybe történt bekapcsolódása a Tisza szennyeződése nyomán „nagyon őszinte és korrekt gesztus” volt.
Liviu-Marius Harosa közel 20 éve képviseli önkéntesen a verespatakiak egyesületeit, más civil szervezeteket a hatóságok által a beruházó RMGC javára kibocsátott dokumentumok semmissé nyilvánítása érdekében folytatott eljárásokban. Tagja volt annak a nemzetközi ügyvédi csapatnak is, amely három ún. amicus curiae beadványt nyújtott be az említett civil szervezetek nevében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához a Gabriel Resources vállalat és a román állam között zajló perben. A kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen felidézte, tulajdonképpen
Az ügyvéd három társával együtt több tucatnyi tárgyaláson vett részt, több tucatnyi mappában halmozta a dokumentumokat, kitartóan hitt a törvény erejében. Kiemelte Korodi szerepét az ügyben, leszögezve, a mai napig példaértékű a volt miniszter hozzáállása.
Liviu-Marius Harosa úgy véli, tulajdonképpen az egész ügy lényege abban állt, hogy megtalálják a kezdetben a helyi, illetve országos hatóságok által kiadott engedélyek, dokumentumok „hibáit”, azt, hogy azok szemben álltak a jogszabályokkal, illetve hogy rámutassanak a közösség beleegyezésének és támogatásának hiányára a beruházás kapcsán. Szerinte Verespatak esete megmutatta, hogy a kelet-európai országokat gyakran érő vádakkal ellentétben Románia igazságszolgáltatása érdekektől, politikumtól független.
Tică Darie – aki diákként kétszer is elbiciklizett Koppenhágából Verespatakra annak érdekében, hogy a rombolási projekt ellen tiltakozzon – már tíz éve él a Fehér megyei településen, és harmadik alkalommal készül független polgármesterjelöltként indulni a választásokon. Kiemelte a nyilvánosság, a tömeg erejét, ami szerinte a helyieknek is sok erőt adott, hogy kitartsanak, amikor el akarták őket költöztetni. Darie tizenévesen ismerte meg Verespatak helyzetét egy ott zajló fesztivál, a FânFest által, és egyre inkább szívügye lett a település lakóinak támogatása, így Európa-szerte ismertető előadásokat szervezett, videókat készített, hogy a nyilvánosság, a sajtó is megtudja, a településen ciántechnológiával akar aranyat kinyerni a Gabriel Resources vállalat.
hogy az évtizedekig fejlődni képtelen település lehetőséget, új lendületet kapjon.
Nincs pénze a Gabriel Resources-nak, hogy kifizesse Romániának az elvesztett Verespatak-per költségeit – jelentette be a kanadai bányaipari vállalat.
A Világbank Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID/CIRDI) a felperesek valamennyi követelését elutasította a Verespatak-ügyben, és nem vette figyelembe a Gabriel Resources vagyoni követeléseit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!