Fotó: Makkay József
A román államnak adott igazat a Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjának (ICSID) washingtoni székhelyű nemzetközi választottbírósága a kanadai Gabriel Resources által indított kártérítési perben – jelentette be pénteken késő este Marcel Ciolacu román kormányfő.
2024. március 09., 00:072024. március 09., 00:07
2024. március 10., 23:512024. március 10., 23:51
Marcel Ciolacu román miniszterelnök pénteken este közösségi oldalán posztolt bejegyzésében bejelentette, hogy Romániának nem kell kártérítést fizetnie amiatt, hogy nem tette lehetővé a Fehér megyei településen a kanadai társaság által tervezett színesfémbánya megnyitását. „Megnyertük a Verespatak-pert! Harcoltunk Romániáért, hiszen igazságtalan lett volna, hogy valamennyi adófizetőt és nyugdíjast büntessenek egyes románellenesek gazemberségéért” – fogalmazott posztjában a kormányfő.
Sőt a román államot arra sem kötelezik, hogy engedélyezze a bányanyitást. Ehhez képest az ítélet arról rendelkezik, hogy a kanadai bányatársaságnak 1,1 millió euró kártérítést kell fizetnie a román államnak perköltség címén. „Köszönöm a Romániát professzionálisan képviselő ügyvédeknek, tisztesség és becsület! A románoknak nem kell szenvedniük egyes kormányfők döntése miatt, akik személyes érdekeiket a nemzeti érdekek fölé helyezték” – írta bejegyzésében Marcel Ciolacu.
Az ítélet önmagában is óriási horderejű, ugyanakkor annak ismeretében is nagy jelentőséggel bír, hogy a bukaresti kormány illetékesei az elmúlt hetekben folyamatosan kész tényként tálalták, hogy a román állam el fogja veszíteni a kártérítési pert. Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő és Marcel Boloș liberális pénzügyminiszter többször is úgy nyilatkozott, hogy Románia nagy eséllyel 6,7 milliárd dollár kártérítést fizethet a Gabriel Resources Ltd. és a Gabriel Resources (Jersey) vállalat javára a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt. A pénzügyi tárca vezetője ugyanakkor azt is előre vetítette: a román államot a bíróság arra kényszerítheti, hogy engedélyezze a ciántechnológiás projekt megvalósítását.
Marcel Ciolacu kormányfő egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen kijelentette, hogy népszavazást szervezne a verespataki aranykitermelés elkezdéséről.
Marcel Boloș többször is úgy vélekedett, hogy „nem anyagi jellegű” döntést is hozhat a nemzetközi választottbíróság a verespataki arany kitermelésének ügyében, és kötelezheti Romániát a kitermelés folytatására. „Születhet még meglepetés, egy nem anyagi jellegű döntés. Ez azt jelenti, hogy a román államot rákényszeríthetik a kitermelés folytatására. Tartjuk magunkat a nemzetközi bíróság által meghozandó döntéshez (…) Egyértelmű, hogy ez a nem pénzügyi döntés a költségvetési ráfordítások szempontjából könnyebben végrehajtható lenne. Figyelembe lehet venni azt a tényt, hogy az aranykincsünk kitermelésére vonatkozó engedély még mindig érvényben van” – magyarázta korábban a román kormány pénzügyminisztere.
A Világbank vezetői által 1965-ben létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) szeptember végén zárta le a kanadai Gabriel Resources és brit leányvállalata által 2015-ben Románia ellen indított pert. Az államok közötti beruházási viták megoldására alakult önálló, pártatlan nemzetközi intézménynek – mely a felek közötti jogi viták megoldását biztosítja kiegyezés vagy bírósági eljárás útján – 120 nap állt a rendelkezésére, hogy ítéletet hirdessen a több mint 25 évvel ezelőtt beindított, ám végül sok év elteltével a román állam által „lefújt” verespataki bányaprojekt ügyében.
A Gabriel Resources még 2015-ben kezdeményezett nemzetközi vitásügy-rendezést arra hivatkozva, hogy Románia felrúgta a Kanadával, illetve Nagy-Britanniával kötött kétoldalú egyezmények azon passzusait, melyek a másik államból érkező beruházások kölcsönös védelmét garantálják. A csoportosulás 2017-ben bejelentette, kártérítési követelést nyújt be a Világbank által alapított washingtoni kereskedelmi bíróságon. A kanadaiak szerint Románia megsértette a beruházási szabályokat azzal, hogy engedélyezte a bányalicenc megvásárlását, majd később megakadályozta a beruházást. Akkor azt állították, hogy ezáltal – kamatokkal – 4,4 milliárd dollár kár érte őket, amit peres úton hajtanának be a román államon.
A nemzetközi választottbírósághoz benyújtott keresetükben a kanadaiak azzal vádolták a román államot, hogy megsértette a 2009-ben ratifikált román-kanadai és az 1995-ben ratifikált román-brit beruházásvédelmi megállapodást a verespataki bányaprojekt meghiúsításával. A két vállalat körülbelül 6,7 milliárd dollár kártérítést követel emiatt Bukaresttől.
A kanadaiak a perben arra hivatkoztak, hogy a kormány 2010-ben helytelen módon felvette a Verespatakra tervezett aranykitermelés helyszínének egy részét a történelmi műemlékek listájára, a környezetvédelmi minisztérium kilenc éven keresztül (2006-2015 között) nem adott ki ajánlást a bányaprojekt környezeti hatásvizsgálatáról, majd 2013-ban a parlament elutasította az aranykitermelést lehetővé tevő törvénytervezetet. Emellett azzal érveltek, hogy a kormány kezdeményezésére Verespatakot 2021-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára, ami jogilag lehetetlenné tette a bányaprojekt megvalósítását - részletezte az AGERPRES-nek adott válaszában a kormány sajtóosztálya.
Érveik szerint a befektetők a felelősek a bányaprojekt meghiúsulásáért, mert nem szerezték meg a törvényekben előírt engedélyeket a verespataki bányászathoz szükséges létesítmények megépítéséhez és magához a kitermeléshez, illetve nem nyerték el a beruházásban érintett helyi közösség támogatását sem. Ugyanakkor a román állam ügyvédjei szerint Verespatak felvétele a világörökségi listára nem érinti a befektetőknek azt a jogát, hogy a bányaprojekt megvalósításához szükséges engedélyekért folyamodjanak.
Pénteken hirdetnek ítéletet a verespataki aranybányaprojekt meghiúsulása miatt Románia ellen indított perben – jelentette be csütörtökön Marcel Boloș pénzügyminiszter.
Verespatakon és környékén az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szándékozta megnyitni, ahol ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. A beruházás ellen 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki az országban, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.
Az Erdélyi-szigethegységben sok évszázados hagyománya van a bányászatnak. Verespatakon 140 kilométernyi bányajárat húzódik a föld gyomrában, ezek közül 7 kilométernyi a római korból maradt fenn. Az UNESCO 2021-ben Verespatakot és környékét is a világörökségi helyszínek közé sorolta, ezzel egyidejűleg pedig a veszélyeztetett világörökségi listára is felvette, amíg a kitermelés miatt az épségét fenyegető veszélyek el nem hárulnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bírói és ügyészi különnyugdíjak alkotmánybíróság által is jóváhagyott reformja az első lépés az emberek állam iránti bizalmát gyengítő méltánytalanságok felszámolása felé – jelentette ki egy szerdai videóüzenetben Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagjai közül elsőként Alin Ene reagált a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényről hozott alkotmánybírósági döntésre. „Meghalt a demokrácia”.
Üdvözölte az államfő, a miniszterelnök és a bukaresti koalíciót alkotó pártok vezetői az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről.
A fejlesztési minisztérium közzétette honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag utolsó, a kormánykoalíció által elfogadott változatát – tájékoztatott szerdán az RMDSZ sajtóirodája.
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Alkotmányosnak minősítette szerdai ülésén az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosítását, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
A koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról – jelentette ki kedd este Ilie Bolojan miniszterelnök, leszögezve egyúttal, hogy egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
Huszonegy megye 102 településén, valamint a fővárosban volt szükség az elmúlt 24 órában a katonai tűzoltók beavatkozására a heves esőzések és havazások, hóviharok okozta károk miatt – tájékoztatott a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya.
Nicușor Dan államfővel a költségvetés előkészítéséről, a közigazgatási reformcsomagról és külpolitikai kérdésekről egyeztettek a koalíció vezetői – számolt be kedd este az elnöki hivatalban tartott találkozóról Ilie Bolojan miniszterelnök.
Nem hazudtolta meg magát a szerda reggelig érvényben levő, havazás miatt kiadott vörös riasztás Bukarestben és Ilfov megyében: a fővárosban és környékén kedden és szerdára virradóra legalább 30–35 centiméteres, de akadt, ahol 50 centis hóréteg képződött.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!