A Gyergyóremetei Fúvószenekar. A településen nem kevesebb, mint kilencven éves múltra tekint vissza ez a műfaj
Fotó: Facebook/Gyergyóremetei Fúvószenekar
A nyár megannyi rendezvényein találkozhatunk kisebb-nagyobb települések fúvószenekaraival is. A Székelyföldön rengeteg falu, község büszkélkedhet több évtizedes, akár évszázados múltú együttessel, amelyek amúgy a modern zenével is tartják a lépést, hiszen vannak fúvószenekarok, melyek Lady Gaga- vagy épp Michael Jackson-feldolgozásokat is előadnak. Cikkünkben a fúvószenekarok tagjai által őrzött hagyományok nyomába eredtünk.
2024. július 22., 18:562024. július 22., 18:56
Az amatőr fúvószenekarok mozgalma a 19. és 20. századok fordulóján indult útjára Erdélyben, elsősorban magyarországi mintára. Sok együttes a mai napig folytonosan létezik, versenyekre jár, fellép falunapokon, ünnepélyeken – a fúvószene szeretete, illetve gyakorlata sok esetben apáról fiúra száll. Dombora Anna, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium zenetanára, a rétyi Kováts András Fúvószenekar oszlopos tagja lapunknak felidézte, hogy a fúvószenekar-mozgalom kezdeti időszakában, amikor Erdély-szerte megalakultak a zenekarok,
Később, a hetvenes években Háromszéken Kelemen Antal iskolaigazgató adott új lendületet a fúvóséletnek. Erre azért volt szükség, mert a második világháború idején nehéz volt fennmaradniuk ezeknek az együtteseknek, hiszen más volt a prioritás.
„A mozgalom újbóli fellendülése nyomán tulajdonképpen amatőr szinten működtek ezek a zenekarok, autodidakta zenészekkel, nem szakemberek irányításával. Ma is nagyon sok olyan fúvószenekar van, amelyet nem zenetanár, nem szakember irányít, hanem önmagát képező, zenét szerető, zenélni vágyó ember. Az erős családi kötelékek, hogy ugyanazon közösséghez tartozzanak az emberek: ez az, ami nagyon fontos ezeknek a zenekaroknak a működésében” – magyarázta a Krónikának Dombora Anna, hozzátéve, a rétyi fúvószenekar is többgenerációs közösség, melynek tagjai 12 és 60 év közöttiek, összesen hetven ember.
A zenetanártól megtudtuk, hogy egyre nagyobb figyelem esik ezekre az együttesekre: versenyeket, fesztiválokat, táborokat szerveznek, ahol a gyerekek kipróbálhatnak hangszereket vagy akár intenzív hangszeres oktatásban vehetnek részt. Napjainkban számos településen működik népművészeti iskola, amelyeknek általában van fúvószenei tagozata is bizonyos falvakban.
– fejtette ki a sepsiszentgyörgyi pedagógus.
Arra is kitért, hogy ezeknek a zenekaroknak a repertoárja igencsak megújult, szerinte néha túlságosan is. Például vannak fúvószenekarok, melyek Lady Gaga- vagy épp Michael Jackson-feldolgozásokat játszanak, mások a bigbandes hangzás (a big band legalább 10 fős nagyzenekar) irányába „mentek el”, és gyakran teljesen háttérbe szorultak az induló zenéből és a folklórból merítkező, kifejezetten fúvószenekarra írt műdalok, a magyar klasszikus átiratok.
A Rétyi Kováts András Fúvószenekar is többgenerációs közösség, melynek tagjai 12 és 60 év közöttiek
Fotó: Toró Attila/Sepsiszentgyörgy.info
A Rétyi Kováts András Fúvószenekarnak minden évben vannak tematikus fellépései. Például május elsején, amikor egy traktor utánfutójára felülve vonulnak végig a településen, ugyanakkor fel szoktak lépni a Székely Vágtán, a március 15-i ünnepségen, és járnak fúvóstalálkozókra is. Az együttes tagjai egyébként nem saját hangszereken játszanak, hiszen azok nagyon drágák, a helyi önkormányzat biztosítja ezeket, hogy legyen mivel/amin zenélniük. Továbbá egyesületük révén pályázatok révén igyekeznek fenntartani a zenekart. Különben a rétyi fúvószenekar idén a C nehézségi fokozatot teljesítve 95 pontot kapott, ezáltal Kiemelt arany minősítésben részesült a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetségtől.
A Hargita megyei Gyergyóremetén létezik ifjúsági és „öreg”, azaz felnőtt fúvószenekar is, utóbbi körülbelül 15 tagot számlál.
Tagjai – bár kottából is olvasnak – gyakran improvizálnak, mindenhova eljárnak, ahol szükség van rájuk a temetéstől a lakodalomig; karmesterük sincs, tagjai egyszerűen élvezik az együtt zenélést.
Eljárnak román lakodalmakba is, búcsúkra, iskolai találkozókra, néha szekerén zenélve őrzik a hagyományokat. A zenekar tagjai valamennyien férfiak, akik a mindennapokban gazdálkodnak, a fúvószene mondhatni a hobbijuk, szenvedélyük. Sokan közülük egyébként kottát olvasni is csak „menet közben” tanultak meg, általában jobban érzik magukat, ha szabadon zenélhetnek. Hangszerük nekik is a helyi önkormányzat jóvoltából van, többen több hangszeren is tudnak játszani, mikor, amin kell.
Az 1934-ban alapított gyergyóremetei fúvószenekar a nyolcvanas évekre „kiöregedett”, így Bakos Károly matematikatanár tulajdonképpen újraszervezte azt, immár ifjúsági fúvószenekarként. Ennek a maradványa a fentebb bemutatott, jelenlegi felnőtt zenekar.
Az ifjúsági zenekarnak körülbelül félszáz tagja van, hatéves résztvevőtől 22 évesig. A mozgatóerő főként a hagyomány, a fiatalok elsősorban az idősebbek példáját követve csatlakoznak. Akárcsak a felnőttek, a fiatalok is az önkormányzat hangszereit használják, azokkal mennek kiszállásokra, versenyekre, találkozókra.
„Amúgy azt kell tudni, hogy
Minden ezrednek kellett fúvószenekara legyen, és akik onnan leszereltek, a saját településükön fúvószenekarokat hoztak létre” – magyarázta a Krónikának Laczkó Gyula karvezető, rámutatva, tevékenységük hagyományokat örökít tovább.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!