Barabási Antal Szabolcs, Maros megyei új prefektusa: szakítana a zűrös múlttal
Fotó: Haáz Vince
Barabási Antal Szabolcsot március 7-én iktatták be Maros megye első magyar prefektusának. A 2003-ban Kolozsváron állattenyésztési mérnöki szakot végzett politikus az elmúlt két évtizedben betöltötte több mezőgazdasági profilú cég igazgatói állását, és három évig a mezőgazdasági minisztérium államtitkáraként tevékenykedett. A Krónika kérdésére úgy fogalmazott, véget akar vetni az elődei által gerjesztett interetnikus feszültségeknek Maros megyében.
2025. március 10., 19:132025. március 10., 19:13
– Mi volt az előzménye a prefektusi kinevezésének? Hogyan került képbe az RMDSZ-en belül?
– Az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Csibi Attila kért fel a tisztség elvállalására. Azt mondta, a három évnyi bukaresti agrárminisztériumi munka után potenciált lát abban, hogy sikeresen végigvigyem a prefektusi feladatot is, miután láttam már sok jót és rosszat a hazai belpolitikában. Részletesen átbeszéltük, elfogadtam a felkérést, végül kormányzati szinten rábólintottak a kinevezésemre.
Új prefektust nevezett ki csütörtökön a kormány Maros és Iași megyében. A székelyföldi megyében Barabási Antal Szabolcs ül a prefektusi székbe.
– A Maros megyei magyarságnak régóta rossz tapasztalata van a román pártok által delegált prefektusokkal. A váltás mennyire tudja megváltoztatni a kormány területi képviseletével szembeni magyar ellenszenvet?
– A prefektusi állás nemcsak megtiszteltetés egy magyar politikus számára, hanem nagy felelősség is.
Azt szeretném, hogy nemzetiségtől függetlenül pozitív hozadéka legyen ennek a prefektusi tisztségnek. Tisztában vagyok vele, hogy nagy fejfájással fog járni, mert olyan megyéről van szó, amelyben több politikus számára 1990 óta problémás a román–magyar együttélés. A prefektusi hivatalban is folyamatosan etnikai kérdések szerepeltek napirenden, amin sürgősen túl kell lépni. A 21. században – európai uniós keretek között – nem azt kell nézni, hogy ki milyen nemzetiségű.
– Mi mást szeretne változtatni az eddigi prefektusi munkában?
– Mindenekelőtt pozitívan akarok hozzáállni a tisztséghez. A helyi önkormányzatokkal fenntartott kapcsolatunkban az aranyközéputat akarom megtalálni, hogy ne egymásban keressük a hibát. Lesz olyan eset is, ami ha számomra, vagy a kormány számára illegálisnak tűnik, nem fogom engedélyezni. Mindenfajta együttműködést a legalitás keretében akarok kialakítani. Az alprefektus kollégákkal már nagyjából átbeszéltük a teendőket, a belső szabályzatot, és a különböző feladatköröket. Azt látom, hogy
Új dialógust kell megnyitni a közintézményekkel, hogy a megye lakói lássák ennek a pozitív hozadékát. A következő időszakban munkatársaimmal átnézzük az összes infrastrukturális beruházást Maros megyében – utak, hidak, stb. –, hogy lássuk, hogyan lehet javítani a munkálatok menetét, illetve a központi adminisztráció miben tud segíteni.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és az RMDSZ Bákó megyei szervezete közölte, örülnek, hogy a kormány Gál Emíliát nevezte ki csütörtökön Bákó megye alprefektusának.
– Hibernáló közintézményekről beszél: a kormány karcsúsítást, létszámleépítést lengetett be. Mennyire lehet rendet tenni azokban az állami intézményekben, amelyekben csak a fizetésnap hozza lázba az embereket?
– A prefektus ebben a tekintetben végrehajtó, a kormány által elképzelt és bevezetett szempontok alapján dönt. Nyilván, oda kell figyelni a közintézmények költséghatékony működtetésére – ahol kell, karcsúsítani is lehet –, de fontosabb a meglévő közalkalmazotti gárda munkájának átalakítása, hogy hatékonyabb közszolgáltatást tudjunk nyújtani.
Mi a kormány által kidolgozott stratégiához fogunk alkalmazkodni. Egyértelmű, hogy a közalkalmazottak munkáját értékelni, ellenőrizni kell. Az elfogadhatatlan, hogyha valaki fiatalon bekerül egy közintézménybe, függetlenül attól, hogy milyen a teljesítménye, kötelezően ott kell megérje a nyugdíjkorhatárt is. Összetett kérdésről van szó, amit több szempontból kell megvizsgálni, de mégsem az a cél, hogyha egy hivatalban például 35-en dolgoznak, akkor hirtelen leépítünk öt embert, hogy a harmincas létszám jobban mutasson.
A bukaresti kormány új prefektusokat és alprefektusokat nevezett ki csütörtöki ülésén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!