
Barabási Antal Szabolcs, Maros megyei új prefektusa: szakítana a zűrös múlttal
Fotó: Haáz Vince
Barabási Antal Szabolcsot március 7-én iktatták be Maros megye első magyar prefektusának. A 2003-ban Kolozsváron állattenyésztési mérnöki szakot végzett politikus az elmúlt két évtizedben betöltötte több mezőgazdasági profilú cég igazgatói állását, és három évig a mezőgazdasági minisztérium államtitkáraként tevékenykedett. A Krónika kérdésére úgy fogalmazott, véget akar vetni az elődei által gerjesztett interetnikus feszültségeknek Maros megyében.
2025. március 10., 19:132025. március 10., 19:13
– Mi volt az előzménye a prefektusi kinevezésének? Hogyan került képbe az RMDSZ-en belül?
– Az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Csibi Attila kért fel a tisztség elvállalására. Azt mondta, a három évnyi bukaresti agrárminisztériumi munka után potenciált lát abban, hogy sikeresen végigvigyem a prefektusi feladatot is, miután láttam már sok jót és rosszat a hazai belpolitikában. Részletesen átbeszéltük, elfogadtam a felkérést, végül kormányzati szinten rábólintottak a kinevezésemre.

Új prefektust nevezett ki csütörtökön a kormány Maros és Iași megyében. A székelyföldi megyében Barabási Antal Szabolcs ül a prefektusi székbe.
– A Maros megyei magyarságnak régóta rossz tapasztalata van a román pártok által delegált prefektusokkal. A váltás mennyire tudja megváltoztatni a kormány területi képviseletével szembeni magyar ellenszenvet?
– A prefektusi állás nemcsak megtiszteltetés egy magyar politikus számára, hanem nagy felelősség is.
Azt szeretném, hogy nemzetiségtől függetlenül pozitív hozadéka legyen ennek a prefektusi tisztségnek. Tisztában vagyok vele, hogy nagy fejfájással fog járni, mert olyan megyéről van szó, amelyben több politikus számára 1990 óta problémás a román–magyar együttélés. A prefektusi hivatalban is folyamatosan etnikai kérdések szerepeltek napirenden, amin sürgősen túl kell lépni. A 21. században – európai uniós keretek között – nem azt kell nézni, hogy ki milyen nemzetiségű.
– Mi mást szeretne változtatni az eddigi prefektusi munkában?
– Mindenekelőtt pozitívan akarok hozzáállni a tisztséghez. A helyi önkormányzatokkal fenntartott kapcsolatunkban az aranyközéputat akarom megtalálni, hogy ne egymásban keressük a hibát. Lesz olyan eset is, ami ha számomra, vagy a kormány számára illegálisnak tűnik, nem fogom engedélyezni. Mindenfajta együttműködést a legalitás keretében akarok kialakítani. Az alprefektus kollégákkal már nagyjából átbeszéltük a teendőket, a belső szabályzatot, és a különböző feladatköröket. Azt látom, hogy
Új dialógust kell megnyitni a közintézményekkel, hogy a megye lakói lássák ennek a pozitív hozadékát. A következő időszakban munkatársaimmal átnézzük az összes infrastrukturális beruházást Maros megyében – utak, hidak, stb. –, hogy lássuk, hogyan lehet javítani a munkálatok menetét, illetve a központi adminisztráció miben tud segíteni.

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és az RMDSZ Bákó megyei szervezete közölte, örülnek, hogy a kormány Gál Emíliát nevezte ki csütörtökön Bákó megye alprefektusának.
– Hibernáló közintézményekről beszél: a kormány karcsúsítást, létszámleépítést lengetett be. Mennyire lehet rendet tenni azokban az állami intézményekben, amelyekben csak a fizetésnap hozza lázba az embereket?
– A prefektus ebben a tekintetben végrehajtó, a kormány által elképzelt és bevezetett szempontok alapján dönt. Nyilván, oda kell figyelni a közintézmények költséghatékony működtetésére – ahol kell, karcsúsítani is lehet –, de fontosabb a meglévő közalkalmazotti gárda munkájának átalakítása, hogy hatékonyabb közszolgáltatást tudjunk nyújtani.
Mi a kormány által kidolgozott stratégiához fogunk alkalmazkodni. Egyértelmű, hogy a közalkalmazottak munkáját értékelni, ellenőrizni kell. Az elfogadhatatlan, hogyha valaki fiatalon bekerül egy közintézménybe, függetlenül attól, hogy milyen a teljesítménye, kötelezően ott kell megérje a nyugdíjkorhatárt is. Összetett kérdésről van szó, amit több szempontból kell megvizsgálni, de mégsem az a cél, hogyha egy hivatalban például 35-en dolgoznak, akkor hirtelen leépítünk öt embert, hogy a harmincas létszám jobban mutasson.

A bukaresti kormány új prefektusokat és alprefektusokat nevezett ki csütörtöki ülésén.
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
szóljon hozzá!