
Barabási Antal Szabolcs, Maros megyei új prefektusa: szakítana a zűrös múlttal
Fotó: Haáz Vince
Barabási Antal Szabolcsot március 7-én iktatták be Maros megye első magyar prefektusának. A 2003-ban Kolozsváron állattenyésztési mérnöki szakot végzett politikus az elmúlt két évtizedben betöltötte több mezőgazdasági profilú cég igazgatói állását, és három évig a mezőgazdasági minisztérium államtitkáraként tevékenykedett. A Krónika kérdésére úgy fogalmazott, véget akar vetni az elődei által gerjesztett interetnikus feszültségeknek Maros megyében.
2025. március 10., 19:132025. március 10., 19:13
– Mi volt az előzménye a prefektusi kinevezésének? Hogyan került képbe az RMDSZ-en belül?
– Az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Csibi Attila kért fel a tisztség elvállalására. Azt mondta, a három évnyi bukaresti agrárminisztériumi munka után potenciált lát abban, hogy sikeresen végigvigyem a prefektusi feladatot is, miután láttam már sok jót és rosszat a hazai belpolitikában. Részletesen átbeszéltük, elfogadtam a felkérést, végül kormányzati szinten rábólintottak a kinevezésemre.

Új prefektust nevezett ki csütörtökön a kormány Maros és Iași megyében. A székelyföldi megyében Barabási Antal Szabolcs ül a prefektusi székbe.
– A Maros megyei magyarságnak régóta rossz tapasztalata van a román pártok által delegált prefektusokkal. A váltás mennyire tudja megváltoztatni a kormány területi képviseletével szembeni magyar ellenszenvet?
– A prefektusi állás nemcsak megtiszteltetés egy magyar politikus számára, hanem nagy felelősség is.
Azt szeretném, hogy nemzetiségtől függetlenül pozitív hozadéka legyen ennek a prefektusi tisztségnek. Tisztában vagyok vele, hogy nagy fejfájással fog járni, mert olyan megyéről van szó, amelyben több politikus számára 1990 óta problémás a román–magyar együttélés. A prefektusi hivatalban is folyamatosan etnikai kérdések szerepeltek napirenden, amin sürgősen túl kell lépni. A 21. században – európai uniós keretek között – nem azt kell nézni, hogy ki milyen nemzetiségű.
– Mi mást szeretne változtatni az eddigi prefektusi munkában?
– Mindenekelőtt pozitívan akarok hozzáállni a tisztséghez. A helyi önkormányzatokkal fenntartott kapcsolatunkban az aranyközéputat akarom megtalálni, hogy ne egymásban keressük a hibát. Lesz olyan eset is, ami ha számomra, vagy a kormány számára illegálisnak tűnik, nem fogom engedélyezni. Mindenfajta együttműködést a legalitás keretében akarok kialakítani. Az alprefektus kollégákkal már nagyjából átbeszéltük a teendőket, a belső szabályzatot, és a különböző feladatköröket. Azt látom, hogy
Új dialógust kell megnyitni a közintézményekkel, hogy a megye lakói lássák ennek a pozitív hozadékát. A következő időszakban munkatársaimmal átnézzük az összes infrastrukturális beruházást Maros megyében – utak, hidak, stb. –, hogy lássuk, hogyan lehet javítani a munkálatok menetét, illetve a központi adminisztráció miben tud segíteni.

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és az RMDSZ Bákó megyei szervezete közölte, örülnek, hogy a kormány Gál Emíliát nevezte ki csütörtökön Bákó megye alprefektusának.
– Hibernáló közintézményekről beszél: a kormány karcsúsítást, létszámleépítést lengetett be. Mennyire lehet rendet tenni azokban az állami intézményekben, amelyekben csak a fizetésnap hozza lázba az embereket?
– A prefektus ebben a tekintetben végrehajtó, a kormány által elképzelt és bevezetett szempontok alapján dönt. Nyilván, oda kell figyelni a közintézmények költséghatékony működtetésére – ahol kell, karcsúsítani is lehet –, de fontosabb a meglévő közalkalmazotti gárda munkájának átalakítása, hogy hatékonyabb közszolgáltatást tudjunk nyújtani.
Mi a kormány által kidolgozott stratégiához fogunk alkalmazkodni. Egyértelmű, hogy a közalkalmazottak munkáját értékelni, ellenőrizni kell. Az elfogadhatatlan, hogyha valaki fiatalon bekerül egy közintézménybe, függetlenül attól, hogy milyen a teljesítménye, kötelezően ott kell megérje a nyugdíjkorhatárt is. Összetett kérdésről van szó, amit több szempontból kell megvizsgálni, de mégsem az a cél, hogyha egy hivatalban például 35-en dolgoznak, akkor hirtelen leépítünk öt embert, hogy a harmincas létszám jobban mutasson.

A bukaresti kormány új prefektusokat és alprefektusokat nevezett ki csütörtöki ülésén.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
szóljon hozzá!