Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megválasztott vezetősége
Fotó: EMNT
Székelykeresztúron tartotta pénteken, március 21-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a soron következő küldöttgyűlését. A jelenlévők az EMNT elnökévé újraválasztották Tőkés Lászlót: az alapszabály-módosítás értelmében az új elnöki mandátum időtartama három év.
2025. március 22., 13:332025. március 22., 13:33
2025. március 22., 13:372025. március 22., 13:37
Az EMNT küldöttgyűlését autonómiafórum előzte meg, amelyen Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere köszöntötte a résztvevőket. ,,Megérdemeljük az autonómiát, az Erdélyi Magyar Szövetségnek pedig továbbra is teljes vállszélességgel ki kell állnia az önrendelkezés ügye mellett” – hangsúlyozta a polgármester az EMNT sajtóközleménye szerint.
Hogyan tovább, erdélyi autonómia? című vitaindító beszédében Tőkés László úgy fogalmazott, ,,ha a jelenlegi, válságokkal terhes hazai állapotokat továbbgondoljuk, nem sok kilátásunk marad a jobbulásra, erdélyi magyarságunk általános helyzetének érdemi javulására. Ki kell mondanunk, hogy a rendszerváltozás kezdeti hőskorszakát, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint a Székely Nemzeti Tanács megalakulását és indulásuk idején mutatott teljesítményüket leszámítva, erdélyi magyar politikánkat és kétes demokráciánkat azóta sem sikerült ama bizonyos nemzeti tartalommal megtöltenünk”.
Tőkés László szerint az erdélyi magyarság számára nincs alternatíva.
A mindenkori román hatalom és politikum szemében ellenben vörös posztónak és tabunak számít kezdettől fogva. A mindenkori román nacionalista főhatalom immáron 105 esztendő óta nemhogy helyt adott volna autonómiaköveteléseinknek, de még a sztálini fogantatású, szovjet típusú magyar autonóm tartományokat is eltörölte, és egyetlen valamire való kisebbségi törvény létrehozatalát sem tette lehetővé” – emlékeztetett Tőkés László.
A hozzászólások rendjén Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár hangsúlyozta: annak kapcsán, hogy az autonómia ügye mára megbicsaklott, mindenkinek önkritikát kell gyakorolnia, ugyanakkor ha valóban meg kívánjuk fejteni ennek okait, úgy érdemes a megértésre törekvő aktív párbeszédet folytatni – a magyar nemzetpolitika és a román belpolitika mellett – a világpolitikai tér átalakulásáról is.
Toró T. Tibor, az EMNT újraválasztott alapító ügyvezető elnöke felidézte a szervezet 2003-as megalakulásának pillanatát, majd elmondta: az akkori legitimációt azok a személyiségek adták, akik mértékadó és aktív közéleti-tudományos-kulturális szerepvállalásukkal hitelesítették az EMNT-t, így az „életpályájukból eredő szellemi-morális tőke” igazolta az önrendelkezési küzdelem nemességét is.
„Nem mondhatunk le jogos önrendelkezési igényünkről, legfennebb az ahhoz vezető útvonalat kell újragondolnunk. Ha szükséges, alakítsuk át az EMNT struktúráit, térjünk vissza a kezdetekhez, s szólítsuk meg újra az autonómia iránt elkötelezett személyeket. Nélkülük, a hiteles és a közös magyar ügy iránt elkötelezett közéleti szereplők nélkül egy sokkal hosszabb és nehezebb utat kellene bejárnunk” – jelentette ki.
Az EMNT Küldöttgyűlésének keretében több ponton is módosították a szervezet alapszabályzatát, majd a tisztújítások rendjén megválasztották az új elnökséget. A küldöttek elsöprő többsége szavazott újra bizalmat Tőkés Lászlónak, aki elnökként így tovább vezetheti – az alapszabály-módosítás értelmében immár három évig – a szervezetet. Munkáját ügyvezető elnökként Toró T. Tibor, alelnökökként pedig Borbély Zsolt Attila, Hupka Félix, Kálmán Balázs, Mátis Jenő, Schwartz Róbert, Szilágyi Zsolt és Tőkés Lehel segítik majd.
Az új vezetőség felhatalmazást kapott – a fekete március 35 éves évfordulójára való tekintettel – egy olyan állásfoglalás kidolgozására, amelyben szorgalmazzák, hogy a román állam ismerje be felelősségét a marosvásárhelyi események kapcsán, nyissák meg a vonatkozó dossziékat és folytassák le a bűnügyi vizsgálatokat.
Az EMNT vezetőinek meglátása szerint az 1989-es forradalom, a fekete március, valamint a bukaresti bányászjárás között kapcsolat lehet, hiszen mindhárom esetben kreált ellenségekkel riogatták és provokálták a tömegeket, a miértek és a háttérben húzódó szálak felderítése és megértése érdekében pedig immár nélkülözhetetlennek tűnik egy átfogó vizsgálat.
Állapítsák meg, hogy volt-e olyan háttérszerveződés, amely mindhárom véres esemény koncepcióján dolgozott. Ha igen, kik voltak ezek?
Jogunk van az igazsághoz és a tisztánlátáshoz.
Mindezekre a kérdésekre egy román, magyar és nemzetközi szakértőkből álló vizsgálóbizottság adjon válaszokat, a fekete március áldozatait pedig – a temesvári forradalom hőseihez hasonlóan – rehabilitálja és kárpótolja a román állam, hiszen mindezzel a mai napig adós a bukaresti hatalom” – jelentette ki Szilágyi Zsolt, a kezdeményezés témagazdája.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Nem használható a kályha a Kolozs megyei Kiskalota rendőrőrsének egyik helyiségében, mivel a hozzá tartozó kémény tetejére gólyák raktak fészket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!