
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megválasztott vezetősége
Fotó: EMNT
Székelykeresztúron tartotta pénteken, március 21-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a soron következő küldöttgyűlését. A jelenlévők az EMNT elnökévé újraválasztották Tőkés Lászlót: az alapszabály-módosítás értelmében az új elnöki mandátum időtartama három év.
2025. március 22., 13:332025. március 22., 13:33
2025. március 22., 13:372025. március 22., 13:37
Az EMNT küldöttgyűlését autonómiafórum előzte meg, amelyen Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere köszöntötte a résztvevőket. ,,Megérdemeljük az autonómiát, az Erdélyi Magyar Szövetségnek pedig továbbra is teljes vállszélességgel ki kell állnia az önrendelkezés ügye mellett” – hangsúlyozta a polgármester az EMNT sajtóközleménye szerint.
Hogyan tovább, erdélyi autonómia? című vitaindító beszédében Tőkés László úgy fogalmazott, ,,ha a jelenlegi, válságokkal terhes hazai állapotokat továbbgondoljuk, nem sok kilátásunk marad a jobbulásra, erdélyi magyarságunk általános helyzetének érdemi javulására. Ki kell mondanunk, hogy a rendszerváltozás kezdeti hőskorszakát, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint a Székely Nemzeti Tanács megalakulását és indulásuk idején mutatott teljesítményüket leszámítva, erdélyi magyar politikánkat és kétes demokráciánkat azóta sem sikerült ama bizonyos nemzeti tartalommal megtöltenünk”.
Tőkés László szerint az erdélyi magyarság számára nincs alternatíva.
A mindenkori román hatalom és politikum szemében ellenben vörös posztónak és tabunak számít kezdettől fogva. A mindenkori román nacionalista főhatalom immáron 105 esztendő óta nemhogy helyt adott volna autonómiaköveteléseinknek, de még a sztálini fogantatású, szovjet típusú magyar autonóm tartományokat is eltörölte, és egyetlen valamire való kisebbségi törvény létrehozatalát sem tette lehetővé” – emlékeztetett Tőkés László.
A hozzászólások rendjén Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár hangsúlyozta: annak kapcsán, hogy az autonómia ügye mára megbicsaklott, mindenkinek önkritikát kell gyakorolnia, ugyanakkor ha valóban meg kívánjuk fejteni ennek okait, úgy érdemes a megértésre törekvő aktív párbeszédet folytatni – a magyar nemzetpolitika és a román belpolitika mellett – a világpolitikai tér átalakulásáról is.
Toró T. Tibor, az EMNT újraválasztott alapító ügyvezető elnöke felidézte a szervezet 2003-as megalakulásának pillanatát, majd elmondta: az akkori legitimációt azok a személyiségek adták, akik mértékadó és aktív közéleti-tudományos-kulturális szerepvállalásukkal hitelesítették az EMNT-t, így az „életpályájukból eredő szellemi-morális tőke” igazolta az önrendelkezési küzdelem nemességét is.
„Nem mondhatunk le jogos önrendelkezési igényünkről, legfennebb az ahhoz vezető útvonalat kell újragondolnunk. Ha szükséges, alakítsuk át az EMNT struktúráit, térjünk vissza a kezdetekhez, s szólítsuk meg újra az autonómia iránt elkötelezett személyeket. Nélkülük, a hiteles és a közös magyar ügy iránt elkötelezett közéleti szereplők nélkül egy sokkal hosszabb és nehezebb utat kellene bejárnunk” – jelentette ki.
Az EMNT Küldöttgyűlésének keretében több ponton is módosították a szervezet alapszabályzatát, majd a tisztújítások rendjén megválasztották az új elnökséget. A küldöttek elsöprő többsége szavazott újra bizalmat Tőkés Lászlónak, aki elnökként így tovább vezetheti – az alapszabály-módosítás értelmében immár három évig – a szervezetet. Munkáját ügyvezető elnökként Toró T. Tibor, alelnökökként pedig Borbély Zsolt Attila, Hupka Félix, Kálmán Balázs, Mátis Jenő, Schwartz Róbert, Szilágyi Zsolt és Tőkés Lehel segítik majd.
Az új vezetőség felhatalmazást kapott – a fekete március 35 éves évfordulójára való tekintettel – egy olyan állásfoglalás kidolgozására, amelyben szorgalmazzák, hogy a román állam ismerje be felelősségét a marosvásárhelyi események kapcsán, nyissák meg a vonatkozó dossziékat és folytassák le a bűnügyi vizsgálatokat.
Az EMNT vezetőinek meglátása szerint az 1989-es forradalom, a fekete március, valamint a bukaresti bányászjárás között kapcsolat lehet, hiszen mindhárom esetben kreált ellenségekkel riogatták és provokálták a tömegeket, a miértek és a háttérben húzódó szálak felderítése és megértése érdekében pedig immár nélkülözhetetlennek tűnik egy átfogó vizsgálat.
Állapítsák meg, hogy volt-e olyan háttérszerveződés, amely mindhárom véres esemény koncepcióján dolgozott. Ha igen, kik voltak ezek?
Jogunk van az igazsághoz és a tisztánlátáshoz.
Mindezekre a kérdésekre egy román, magyar és nemzetközi szakértőkből álló vizsgálóbizottság adjon válaszokat, a fekete március áldozatait pedig – a temesvári forradalom hőseihez hasonlóan – rehabilitálja és kárpótolja a román állam, hiszen mindezzel a mai napig adós a bukaresti hatalom” – jelentette ki Szilágyi Zsolt, a kezdeményezés témagazdája.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
szóljon hozzá!