
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megválasztott vezetősége
Fotó: EMNT
Székelykeresztúron tartotta pénteken, március 21-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a soron következő küldöttgyűlését. A jelenlévők az EMNT elnökévé újraválasztották Tőkés Lászlót: az alapszabály-módosítás értelmében az új elnöki mandátum időtartama három év.
2025. március 22., 13:332025. március 22., 13:33
2025. március 22., 13:372025. március 22., 13:37
Az EMNT küldöttgyűlését autonómiafórum előzte meg, amelyen Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere köszöntötte a résztvevőket. ,,Megérdemeljük az autonómiát, az Erdélyi Magyar Szövetségnek pedig továbbra is teljes vállszélességgel ki kell állnia az önrendelkezés ügye mellett” – hangsúlyozta a polgármester az EMNT sajtóközleménye szerint.
Hogyan tovább, erdélyi autonómia? című vitaindító beszédében Tőkés László úgy fogalmazott, ,,ha a jelenlegi, válságokkal terhes hazai állapotokat továbbgondoljuk, nem sok kilátásunk marad a jobbulásra, erdélyi magyarságunk általános helyzetének érdemi javulására. Ki kell mondanunk, hogy a rendszerváltozás kezdeti hőskorszakát, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint a Székely Nemzeti Tanács megalakulását és indulásuk idején mutatott teljesítményüket leszámítva, erdélyi magyar politikánkat és kétes demokráciánkat azóta sem sikerült ama bizonyos nemzeti tartalommal megtöltenünk”.
Tőkés László szerint az erdélyi magyarság számára nincs alternatíva.
A mindenkori román hatalom és politikum szemében ellenben vörös posztónak és tabunak számít kezdettől fogva. A mindenkori román nacionalista főhatalom immáron 105 esztendő óta nemhogy helyt adott volna autonómiaköveteléseinknek, de még a sztálini fogantatású, szovjet típusú magyar autonóm tartományokat is eltörölte, és egyetlen valamire való kisebbségi törvény létrehozatalát sem tette lehetővé” – emlékeztetett Tőkés László.
A hozzászólások rendjén Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár hangsúlyozta: annak kapcsán, hogy az autonómia ügye mára megbicsaklott, mindenkinek önkritikát kell gyakorolnia, ugyanakkor ha valóban meg kívánjuk fejteni ennek okait, úgy érdemes a megértésre törekvő aktív párbeszédet folytatni – a magyar nemzetpolitika és a román belpolitika mellett – a világpolitikai tér átalakulásáról is.
Toró T. Tibor, az EMNT újraválasztott alapító ügyvezető elnöke felidézte a szervezet 2003-as megalakulásának pillanatát, majd elmondta: az akkori legitimációt azok a személyiségek adták, akik mértékadó és aktív közéleti-tudományos-kulturális szerepvállalásukkal hitelesítették az EMNT-t, így az „életpályájukból eredő szellemi-morális tőke” igazolta az önrendelkezési küzdelem nemességét is.
„Nem mondhatunk le jogos önrendelkezési igényünkről, legfennebb az ahhoz vezető útvonalat kell újragondolnunk. Ha szükséges, alakítsuk át az EMNT struktúráit, térjünk vissza a kezdetekhez, s szólítsuk meg újra az autonómia iránt elkötelezett személyeket. Nélkülük, a hiteles és a közös magyar ügy iránt elkötelezett közéleti szereplők nélkül egy sokkal hosszabb és nehezebb utat kellene bejárnunk” – jelentette ki.
Az EMNT Küldöttgyűlésének keretében több ponton is módosították a szervezet alapszabályzatát, majd a tisztújítások rendjén megválasztották az új elnökséget. A küldöttek elsöprő többsége szavazott újra bizalmat Tőkés Lászlónak, aki elnökként így tovább vezetheti – az alapszabály-módosítás értelmében immár három évig – a szervezetet. Munkáját ügyvezető elnökként Toró T. Tibor, alelnökökként pedig Borbély Zsolt Attila, Hupka Félix, Kálmán Balázs, Mátis Jenő, Schwartz Róbert, Szilágyi Zsolt és Tőkés Lehel segítik majd.
Az új vezetőség felhatalmazást kapott – a fekete március 35 éves évfordulójára való tekintettel – egy olyan állásfoglalás kidolgozására, amelyben szorgalmazzák, hogy a román állam ismerje be felelősségét a marosvásárhelyi események kapcsán, nyissák meg a vonatkozó dossziékat és folytassák le a bűnügyi vizsgálatokat.
Az EMNT vezetőinek meglátása szerint az 1989-es forradalom, a fekete március, valamint a bukaresti bányászjárás között kapcsolat lehet, hiszen mindhárom esetben kreált ellenségekkel riogatták és provokálták a tömegeket, a miértek és a háttérben húzódó szálak felderítése és megértése érdekében pedig immár nélkülözhetetlennek tűnik egy átfogó vizsgálat.
Állapítsák meg, hogy volt-e olyan háttérszerveződés, amely mindhárom véres esemény koncepcióján dolgozott. Ha igen, kik voltak ezek?
Jogunk van az igazsághoz és a tisztánlátáshoz.
Mindezekre a kérdésekre egy román, magyar és nemzetközi szakértőkből álló vizsgálóbizottság adjon válaszokat, a fekete március áldozatait pedig – a temesvári forradalom hőseihez hasonlóan – rehabilitálja és kárpótolja a román állam, hiszen mindezzel a mai napig adós a bukaresti hatalom” – jelentette ki Szilágyi Zsolt, a kezdeményezés témagazdája.
A Román Rendőrség szigorított a kerékpárosok ellenőrzésén. Miközben a kerékpárosok által elkövetett szabályszegések a közúti balesetek egyik leggyakoribb kiváltó okai közé tartoznak, a rendőrség korábban csak ritkán tartott átfogó ellenőrzéseket.
Kilenc turista közelében bukkant fel a medve egy Hargita megyei túraútvonalon.
Elkezdődött a felvételi időszak a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) az alapképzésre, valamint a mesteri képzésre jelentkezők számára.
Egy évvel a gyilkosság után meggyalázták Emil Gânj áldozatának sírját – az áldozat nővére szerint a szökevény is állhat a történtek mögött.
Több száz munkás és munkagép vonul Székelyföldre, hogy nekifogjanak az első Hargita megyei autópálya-szakasznak, miután kiadták az építési engedélyt az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as sztráda Gyergyóalfalu és Ditró közötti részének megvalósítására.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a turisták napijegyet válthatnak, amely magában foglalja a látogatóközpontba szóló belépőt és három óra ingyenes parkolást, a Mohos-tőzegláp pedig kötelező vezetés nélkül, önállóan is bejárható lesz.
A bukaresti ítélőtábla feloldotta hétfőn a Bihar megyei illegális otthonok ügyében Viorel Pașca és négy családtagja ellen elrendelt hatósági felügyeletet.
Több száz, hagyományos viseletbe öltözött résztvevő vonult fel vasárnap a bánffyhunyadi református templomtól a Barcsay-kertig. Az esemény a hétvégén lezajlott Kalotaszegi Magyar Napok fénypontja volt.
A Bánság legnagyobb élményfürdője épül fel a Temes megyei Nagyszentmiklóson, a beruházás értéke 40 millió euró – jelentette be Alfred Simonis, a Temes Megyei Tanács elnöke.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) szervezői megerősítették, hogy Orbán Viktor idén is ott lesz a tusnádfürdői rendezvényen. A volt kormányfő előadásán való részvétel regisztrációhoz kötött.
szóljon hozzá!