Állatvásár a székelyföldi Kápolnáson 2016-ban. Hargita megyében ma is lenne érdeklődés az újraindulásra
Fotó: Barabás Ákos
Régi korok emléke maradt az állatvásár, amikor egy-egy szűkebb vagy tágabb régió gazdái szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét, nyulat és baromfit vittek szép számban eladásra. A 2019-ben berobbant afrikai sertéspestis-járvány egyik napról a másikra felszámolta az állatvásárokat, azóta az állatkereskedelem új utakat keresett. Szakemberekkel jártuk körül, mekkora igény mutatkozik az állategészségügyi hatóság által tervezett újabb vásárnyitásra.
2024. február 19., 18:442024. február 19., 18:44
Az állatvásárok újraindítását fontolgatja a romániai állategészségügyi hatóság. Ez a hagyományos kereskedési forma – amely a középkor óta gazdasági felhajtóerőt jelentett egy-egy vidék számára – jó ideje ex-lex állapotban működik az ország számos térségében. A négy évig tomboló, de mára jórészt lecsengett afrikaisertéspestis-járvány miatt az országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) 2019. óta betiltott minden állatvásárt az ország területén. Utólag annyiban módosult az általános rendelkezés, hogy sertések kivételével egy-egy nagyobb vásárban megjelentek az eladásra kínált lovak, birkák és szarvasmarhák, noha a vásárt működtető vállalkozás, civil szervezet vagy önkormányzat hivatalos állategészségügyi engedély nélkül vállalta fel az állatforgalmazást.
Ilyen irányú kérések nem érkeztek a megyei állategészségügyi igazgatóságokhoz, a központi rendelkezések értelmében ezeket el kellett volna utasítaniuk a hatóságoknak.
,,A lovasgazdák szerettek volna lóvásárt tartani Háromszéken, de kérésüket el kellett utasítanunk, mivel a bukaresti hatóság országos tiltása miatt erre nem volt lehetőség” – nyilatkozta a Krónikának a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
Nem jobb a helyzet Hargita megyében sem, ahol országos viszonylatban kiemelkedően sok a haszonállat: Románia megyéi közül a második helyen áll a székelyföldi megye, 97 ezer állatot tartanak nyilván az őstermelői és az agrárvállalkozói farmokon. István Róbert Hargita megyei főállatorvos elismeri, hogy a régiós állatvásárok újraindulása sokat segíthetne a gazdaságokon, amelyek állatkereskedelme immár „felszorult” az internetre.
„Van, aki számára nehezen érthető, hogy a sertéspestis miatt a hízott disznókon és malacokon kívül miért tiltották be a többi állat vásárra szállítását is. A válasz egyszerű:
A szekéren, állaton és a gazda ruháján a vásárokba is eljut a sertéspestis” – mutat rá az állatvásárok betiltásának fő okára a csíkszeredai szakember.
Ha állatvásárokat nem is, de pár állatkiállítást azért engedélyezett a csíkszeredai állategészségügyi igazgatóság. Egyetlen meghatározott napra, vagy kivételes esetben teljes hétvégére jóváhagyták lovastalálkozó és szarvasmarha-bemutató megszervezését. A főállatorvos szerint az engedély kibocsátása sok körültekintést igényel: olyan településen, ahol afrikaisertéspestis-gócot igazoltak az állatorvosok, tíz kilométeres körzetből sem lehet semmilyen állatot elszállítani.
Felcsíki gazdanap 2023. októberében. Csak külön hatósági engedéllyel lehetett megszervezni
Fotó: Barabás Hajnal
Az állatvásárok belengetett újraindítását nem mindenhol várják a gazdák. Horváth Csaba állatorvos, kalotaszegi falugazdász szerint Kalotaszeg térségében olyan kevés állat maradt a gazdák portáján, hogy a mezőgazdasági termelők nem érzik szükségét az állatvásárok újraindulásának.
Tavaly a bárány- és a juhkereskedelem is így működött, és remélhetőleg idén is jó ára lesz a húsvéti báránynak. Kiöregedett szarvasmarhákat nehéz értékesíteni, a vágóhidak túlterheltek, nem szívesen vásárolják. Egyedül a disznóvásárok hiányoznak valamennyire” – foglalja össze a Kolozs megyei helyzetet a falugazdász.
Horváth Csaba szerint az is gond, hogy alig van már ló és lovasszekér a portákon, gazdaságokban. Holott egy-két évtizede még ezzel járt a legtöbb gazda vásárba. De nincs törvényileg előírt állatszállító jármű sem a kistermelők, a gazdák tulajdonában, így ha lenne is állatvásár, nem volna mivel eljuttatni az élőállatot. A falugazdász úgy véli, a hagyományos állatvásárok lecsengenek, kimennek a divatból, helyüket átveszik az alternatív értékesítési formák.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) a napokban tette közzé a 2024/10-es számú rendeletét az állatvásárok újbóli megszervezésével kapcsolatban. A korábbi szabályozást kiegészítve számos területen szigorítottak, olyan feltételeket támasztva az állatvásárok üzemeltetőivel szemben, amelyek gazdaságilag nehezen teszik kifizetődővé ezt a hagyományos kereskedelmi formát. Míg korábban az állatvásár megszervezéséhez elegendő volt egy dróthálóval körbekerített mezőgazdasági terület is, az új szabályozás állandó ivóvízellátást, állategészségügyi rendelőt és számos más feltételt is megkövetel.
Mint mondani szokás, ,,a puding próbája az evés”: a közeljövő fogja eldönteni, hogy kínálat és kereslet találkozik-e egymással, és a gazdák elfogadják-e az igen szigorú, az állatok szállításával, egészségügyi „lepapírozásával” és az egyéb követelményekkel kapcsolatos feltételeket.
Az őstermelőként disznót hizlaló háztáji kisgazdaságok fennmaradnak, de ha hízott sertést akarnak értékesíteni, be kell szerezniük az állategészségügyi hatóság által kiállított biobiztonsági engedélyt.
A szakemberek egyelőre mérsékelt optimizmussal vették tudomásul, hogy vietnámi kutatók kifejlesztették az afrikai sertéspestis ellenszerét. Románia egyelőre tízezer dózist vásárolt kísérleti jelleggel az oltóanyagból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!