A disznótartó őstermelőkkel szemben is több követelményt támaszt az állategészségügyi hatóság
Fotó: Makkay József
Az őstermelőként disznót hizlaló háztáji kisgazdaságok fennmaradnak, de ha hízott sertést akarnak értékesíteni, be kell szerezniük az állategészségügyi hatóság által kiállított biobiztonsági engedélyt. A tavaly májusban megjelent disznótartási törvény alkalmazási előírásairól rendelkező országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság rövidesen közzéteszi a háztáji sertéstartást szabályozó rendeletét. Hatósági állatorvossal jártuk körül a témát.
2024. február 15., 09:012024. február 15., 09:01
Tavaly decemberben nagy vitát kavart a háztáji disznótartás szigorításáról (ellehetetlenítéséről) szóló hatósági elképzelés. Mint ismeretes, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság tavaly december elején egy olyan rendeletet készített elő, amely a 2023 májusában megjelent, a sertéstartást és -tenyésztést szabályozó, 122-es törvény végrehajtási alkalmazásaként drasztikusan megnehezítette volna a háztáji disznótartást, az őstermelők számára megtiltva az élőállat-értékesítést.
A kialakult botrány miatt Marcel Ciolacu kormányfő és Florin-Ionuț Barbu mezőgazdasági miniszter visszavonta a szakhatóság rendeletét, ami a karácsony előtti időszakban megnyugtatta a gazdákat és vásárlókat egyaránt.
Az ügy azonban nem zárult le.
A különböző méretű gazdaságokra vonatkozó, a törvény mellékleteiben található előírások alkalmazásának módját a hatósági szabályozás írja elő. Az őstermelők és a különböző agrárvállalkozói formák keretében disznót szaporító, nevelő és hizlaló gazdaságok ennek ismeretében pontos képet kaphatnak majd arról, milyen feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy ne csak hizlaljanak, hanem élőállatot forgalmazhassanak.
A háztáji gazdaságok vásárolt malacokat hizlalhatnak
Fotó: Makkay József
István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője, a székelyföldi megye főállatorvosa a Krónikának elmondta, hogy a Székely Gazdaszervezetek Egyesületeinek Szövetségével és a Hargita Megyei Tanáccsal közösen az általa vezetett megyei állategészségügyi hatóság átfogó tájékoztatási kampányt kezdeményezett a disznótartó gazdák számára a törvényes előírások betartásáról.
,,Az állattartáshoz kapcsolódó minden rendelkezés alapja az 2023/543-as európai uniós állategészségügyi szabályozás, amit a romániai hivatali állatorvosoknak kötelezően be kell tartaniuk.
Az állatorvosok számára idéntől kétféle sertéstartó gazdaság létezik: amelyik rendelkezik hatósági engedéllyel, és amelyik nem. Ez utóbbi kategória esetén mindenféle állatmozgás, árusítás, kereskedelem be van tiltva” – összegezte az őstermelői és a kereskedelmi gazdaságokkal szembeni elvárásokat a csíkszeredai szakember.
A főállatorvos szerint minden sertéstartó gazdának fel kell vennie a kapcsolatot a területileg illetékes hatósági állatorvossal, aki a további részletekről tájékoztatja a gazdákat. A legegyszerűbb sertéshizlaló gazdaságban, a jogi bejegyzés nélküli háztáji állattelepen szaporítással nem szabad foglalkozni, és a felhizlalásra kerülő állatokat engedéllyel rendelkező gazdaságból lehet beszerezni.
A főállatorvos szerint a gazdának kell eldöntenie, milyen sertéstartó gazdaságot akar létrehozni. Ha nagyobb létszámú állománnyal és kereskedelmi céllal akar sertéstenyésztéssel és -hizlalással foglalkozni, vállalkozást kell bejegyeztetnie. Ha őstermelőként, háztáji gazdaságban tart disznókat, továbbra is marad mozgástere, viszont az állategészségügyi engedély megszerzéséhez ebben az esetben is bizonyos feltételek szükségesek.
István Róbert szerint alapkövetelmény a sertéstelep körbekerítése, hogy a disznók ne érintkezhessenek más állatokkal, illetve kézmosó, lábfertőtlenítő és kis öltözőhelyiség a sertéstelepen használt ruha lecserélésére. Az is fontos kitétel, hogy az állattartó gazda szerződéses viszonyban álljon elhullott állatokat elszállító céggel. Amennyiben a helyi önkormányzat már rendelkezik ilyen szerződéssel, az jelentősen megkönnyíti a gazdák vagy az agrárvállalkozók dolgát.
,,Az állategészségügyi hatóság szakemberei a kezdeti periódusban háromhavonta, később félévente ellenőrzik a sertéstartó telepeket a biobiztonsági előírások betartásáról. A gazda minden szükséges információt megkap a hatósági állatorvostól, hogy a hosszútávú kapcsolat olajozottan működhessen” – nyomatékosította a szakember.
István Róbert csíki példát hozott fel a sertéstartó kisgazdaságok boldogulására. Szövetkezeti keretben Jenőfalván kisvágóhíd jött létre, amihez több településről 5–6 sertéstartó kisgazdaság társult.
A következő hetekben kerül sor a társult kisgazdaságok ellenőrzésére és a biobiztonságról szóló állategészségügyi engedély kibocsátása.
A Hargita megyei főállatorvos szerint a kisgazdaságok számára Erdély-szerte a szövetkezés a legjobb megoldás. Ha több sertéstartó gazda fog össze, pályázati forrásokból lehetőség van kisvágóhíd létrehozására, ami megnyitja az utat a húsfeldolgozás és a szövetkezeti értékesítés előtt.
Leszálló ágon van az afrikai sertéspestis terjedése Romániában, azonban a szigorú hatósági felügyelet ellenére mégis megjelennek új fertőzésgócok. Ahogyan pár napja történt a Temes megyei Vejtében, ahol ötvenezer sertés leölését kezdték el a szakemberek.
A szakemberek egyelőre mérsékelt optimizmussal vették tudomásul, hogy vietnámi kutatók kifejlesztették az afrikai sertéspestis ellenszerét. Románia egyelőre tízezer dózist vásárolt kísérleti jelleggel az oltóanyagból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!