A disznótartó őstermelőkkel szemben is több követelményt támaszt az állategészségügyi hatóság
Fotó: Makkay József
Az őstermelőként disznót hizlaló háztáji kisgazdaságok fennmaradnak, de ha hízott sertést akarnak értékesíteni, be kell szerezniük az állategészségügyi hatóság által kiállított biobiztonsági engedélyt. A tavaly májusban megjelent disznótartási törvény alkalmazási előírásairól rendelkező országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság rövidesen közzéteszi a háztáji sertéstartást szabályozó rendeletét. Hatósági állatorvossal jártuk körül a témát.
2024. február 15., 09:012024. február 15., 09:01
Tavaly decemberben nagy vitát kavart a háztáji disznótartás szigorításáról (ellehetetlenítéséről) szóló hatósági elképzelés. Mint ismeretes, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság tavaly december elején egy olyan rendeletet készített elő, amely a 2023 májusában megjelent, a sertéstartást és -tenyésztést szabályozó, 122-es törvény végrehajtási alkalmazásaként drasztikusan megnehezítette volna a háztáji disznótartást, az őstermelők számára megtiltva az élőállat-értékesítést.
A kialakult botrány miatt Marcel Ciolacu kormányfő és Florin-Ionuț Barbu mezőgazdasági miniszter visszavonta a szakhatóság rendeletét, ami a karácsony előtti időszakban megnyugtatta a gazdákat és vásárlókat egyaránt.
Az ügy azonban nem zárult le.
A különböző méretű gazdaságokra vonatkozó, a törvény mellékleteiben található előírások alkalmazásának módját a hatósági szabályozás írja elő. Az őstermelők és a különböző agrárvállalkozói formák keretében disznót szaporító, nevelő és hizlaló gazdaságok ennek ismeretében pontos képet kaphatnak majd arról, milyen feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy ne csak hizlaljanak, hanem élőállatot forgalmazhassanak.
A háztáji gazdaságok vásárolt malacokat hizlalhatnak
Fotó: Makkay József
István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője, a székelyföldi megye főállatorvosa a Krónikának elmondta, hogy a Székely Gazdaszervezetek Egyesületeinek Szövetségével és a Hargita Megyei Tanáccsal közösen az általa vezetett megyei állategészségügyi hatóság átfogó tájékoztatási kampányt kezdeményezett a disznótartó gazdák számára a törvényes előírások betartásáról.
,,Az állattartáshoz kapcsolódó minden rendelkezés alapja az 2023/543-as európai uniós állategészségügyi szabályozás, amit a romániai hivatali állatorvosoknak kötelezően be kell tartaniuk.
Az állatorvosok számára idéntől kétféle sertéstartó gazdaság létezik: amelyik rendelkezik hatósági engedéllyel, és amelyik nem. Ez utóbbi kategória esetén mindenféle állatmozgás, árusítás, kereskedelem be van tiltva” – összegezte az őstermelői és a kereskedelmi gazdaságokkal szembeni elvárásokat a csíkszeredai szakember.
A főállatorvos szerint minden sertéstartó gazdának fel kell vennie a kapcsolatot a területileg illetékes hatósági állatorvossal, aki a további részletekről tájékoztatja a gazdákat. A legegyszerűbb sertéshizlaló gazdaságban, a jogi bejegyzés nélküli háztáji állattelepen szaporítással nem szabad foglalkozni, és a felhizlalásra kerülő állatokat engedéllyel rendelkező gazdaságból lehet beszerezni.
A főállatorvos szerint a gazdának kell eldöntenie, milyen sertéstartó gazdaságot akar létrehozni. Ha nagyobb létszámú állománnyal és kereskedelmi céllal akar sertéstenyésztéssel és -hizlalással foglalkozni, vállalkozást kell bejegyeztetnie. Ha őstermelőként, háztáji gazdaságban tart disznókat, továbbra is marad mozgástere, viszont az állategészségügyi engedély megszerzéséhez ebben az esetben is bizonyos feltételek szükségesek.
István Róbert szerint alapkövetelmény a sertéstelep körbekerítése, hogy a disznók ne érintkezhessenek más állatokkal, illetve kézmosó, lábfertőtlenítő és kis öltözőhelyiség a sertéstelepen használt ruha lecserélésére. Az is fontos kitétel, hogy az állattartó gazda szerződéses viszonyban álljon elhullott állatokat elszállító céggel. Amennyiben a helyi önkormányzat már rendelkezik ilyen szerződéssel, az jelentősen megkönnyíti a gazdák vagy az agrárvállalkozók dolgát.
,,Az állategészségügyi hatóság szakemberei a kezdeti periódusban háromhavonta, később félévente ellenőrzik a sertéstartó telepeket a biobiztonsági előírások betartásáról. A gazda minden szükséges információt megkap a hatósági állatorvostól, hogy a hosszútávú kapcsolat olajozottan működhessen” – nyomatékosította a szakember.
István Róbert csíki példát hozott fel a sertéstartó kisgazdaságok boldogulására. Szövetkezeti keretben Jenőfalván kisvágóhíd jött létre, amihez több településről 5–6 sertéstartó kisgazdaság társult.
A következő hetekben kerül sor a társult kisgazdaságok ellenőrzésére és a biobiztonságról szóló állategészségügyi engedély kibocsátása.
A Hargita megyei főállatorvos szerint a kisgazdaságok számára Erdély-szerte a szövetkezés a legjobb megoldás. Ha több sertéstartó gazda fog össze, pályázati forrásokból lehetőség van kisvágóhíd létrehozására, ami megnyitja az utat a húsfeldolgozás és a szövetkezeti értékesítés előtt.
Leszálló ágon van az afrikai sertéspestis terjedése Romániában, azonban a szigorú hatósági felügyelet ellenére mégis megjelennek új fertőzésgócok. Ahogyan pár napja történt a Temes megyei Vejtében, ahol ötvenezer sertés leölését kezdték el a szakemberek.
A szakemberek egyelőre mérsékelt optimizmussal vették tudomásul, hogy vietnámi kutatók kifejlesztették az afrikai sertéspestis ellenszerét. Románia egyelőre tízezer dózist vásárolt kísérleti jelleggel az oltóanyagból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román állampolgárok egyre óvatosabban költekeznek és egyre tudatosabban kezelik pénzüket, csak a legfontosabb kiadásokra adnak ki pénzt – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben a szakszervezetek tetszését nem nyerte el a közalkalmazotti bértörvény módosított tervezete sem, a jogszabályjavaslatot szerdán beterjeszthetik a parlament elé. Ugyanakkor egy keddi bírósági döntés miatt a jogszabály sorsa bizonytalanná vált.
Az év első öt hónapjában 13,62 százalékkal 3146-ra nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók száma a 2025 azonos időszakában regisztrált 2769-ről – derül ki a Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) honlapján kedden közzétett adatokból.
Az idei program hétfő délelőtti indulása óta a roncsautóprogramra szánt állami támogatás közel 60 százalékát már fel is használták – közölte Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Románia legfőbb sikere a lakossági életszínvonal drasztikus emelkedése és a fogyasztásbővülés az európai uniós csatlakozás óta eltelt csaknem két évtizedben, azonban az ország továbbra is a régió leggyengébb láncszeme sok mutató terén.
Igencsak népszerű a hétfőn reggel 10 órakor útjára indult roncsaitóprogram: már az első órákban sokan jelentkeztek az államilag támogatott járműcserére, egy kategóriában pedig percek alatt kimerült a keret.
A magánszemélyek hétfő reggeltől igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében.
Dugóban araszolás, horrorisztikus üzemanyagárak és reménytelen parkolóhely-vadászat – a romániai, erdélyi nagyvárosok közlekedési káosza sokakat kényszerít váltásra.
Az egészségügyben és a tanügyben dolgozók tetszését sem nyerte el az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezete. A szakszervezetek szombaton adtak hangot a készülő bértörvénnyel kapcsolatos elégedetlenségeiknek.
Miután a hét folyamán több töltőállomásnál is áremeléseket láthattunk, szombaton a piacvezető Petrom – az OMV-vel egyetemben – is beállt a sorba, és a többi nagy lánctól eltérően nem csak a gázolaj, hanem a benzin árát is megemelte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!