
Kovács István püspök köszönetet mondott a megőrzött hitért és önazonosságért, amelynek továbbéléséhez Kriza János példája is erőt ad
Fotó: Magyar Unitárius Egyház/Facebook
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
2025. augusztus 18., 12:592025. augusztus 18., 12:59
2025. augusztus 18., 13:002025. augusztus 18., 13:00
Kriza János néprajzkutató és egyházszervező emlékére vasárnap leplezték le a mellszobrot, amely egyszerre fejezi ki az egyház háláját és a közösség ragaszkodását ahhoz az örökséghez, amelyet Kriza munkássága jelent – szerepel a Magyar Unitárius Egyház közleményében.
Alakja a közösség emlékezetében máig él, mostantól szobor is őrzi emlékét abban a faluban, amely meghatározó volt számára. Kovács István püspök köszönetet mondott a megőrzött hitért és önazonosságért, amely nemzedékeken át megtartotta a torockói közösséget, s amelynek továbbéléséhez Kriza János példája is erőt ad. Kovács István püspök rámutatott: a Magyar Unitárius Egyházban 2025 egyszerre a Kriza-emlékév és a küldetés éve – s ez a gondviselés jelképes üzenete. Felidézte: sokan máig nem tudják, hogy Kriza János népdalgyűjtő és irodalmár mellett püspök is volt. Lelki portréját úgy jellemezte,
A Keresztény Magvető alapítójaként irodalmat vitt az egyházi életbe, ezzel is gazdagítva közösségét. Példája ma is azt üzeni, hogy a hit, a tudás és a közösség szolgálata elválaszthatatlan egymástól.
A szobor alkotója, Túri Török Tibor elmondta: örömmel dolgozott a püspök portréján, mert arcvonásai kifejezőek, karaktere könnyen megragadható, nem pusztán a formai arányokat követte, hanem arra törekedett, hogy a finom részletekben is megjelenjen Kriza személyisége.
A házigazda Csécs Márton lelkész, esperes a Kriza temetésén elhangzott mondatot idézte: „nyomdoka örökre útmutatónk lehet”. Hozzátette: ez ma is eligazító, hiszen a püspök közösségépítő és lelkipásztor is volt egyszerre. Deák-Székely Szilárd polgármester emlékeztetett: büszkeség a falu számára, hogy Kriza János élete és munkássága Torockóhoz kötődött.
A polgármester szerint a szobor üzenete jövőbe mutató is: azt példázza, hogy a külföldön szerzett tudás és tapasztalat akkor válik igazi értékké, ha a fiatalok hazahozva gazdagítják vele közösségüket. A közélet képviseletében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szólalt fel, aki hangsúlyozta: Kriza János életét a csendes, következetes szolgálat jellemezte. Olyan ember volt, aki közösséget épített és megtartott – értéket teremtett az unitárius egyház és egész Erdély számára. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke – aki maga is Kriza-leszármazott – beszédében először a püspök édesapját, az idősebb Kriza Jánost idézte fel. A torockói bányászfiú fiatalkorában egy szerencsétlen balesetben veszítette el karját, ám ez a fordulat a lelkipásztori hivatás felé vezette. Nagyajtán szolgált, ahol a közösség „csonka papként” emlegette, és a helyi hagyomány szerint 1848 telén bátorságával a falut is megmentette a pusztulástól. Ebből a papi házból indult elsőszülött fia, Kriza János, aki a népköltészeti gyűjtés, a költészet és az egyházi szolgálat területén is maradandót alkotott. Németh hangsúlyozta:
Kriza a nehéz időszak ellenére is megújulást hozott az unitárius egyháznak, lelkészeit gondosan látogatta, hitet erősített, és tanítványait bevonva olyan gyűjtőmunkát indított el, amelyből egy egész nemzet kincse maradt fenn.
Az emlékév programja folytatódik, ahol a Kolozsvári Magyar Napok keretében kétnapos tudományos konferenciát tartanak Kriza János életművéről és szellemi örökségéről.

Minden, a magyarság megmaradása érdekében tett erőfeszítés végső soron azért van, hogy a magyarság meg tudja őrizni kultúráját, és a kultúra őrzésére a nehézségek közepette is pénzt kell fordítani – mondta Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
szóljon hozzá!