A kolozsvári magyar történelmi egyházak, intézmények, civil és ifjúsági szervezetek közös összefogással ismét több programpontból álló megemlékezést szerveztek az 1956-os magyar szabadságharc hőseinek tiszteletére a kincses városban. A kolozsvári események egyik kiemelt helyszíne ezúttal is a sétatéri ’56-os emlékmű volt, amelyet – többéves késéssel – 15 éve avattak fel. A szerda esti sétatéri megemlékezésről képriportban számolunk be.
2024. október 23., 19:512024. október 23., 19:51
2024. október 23., 22:262024. október 23., 22:26
Megemlékezés a kolozsvári sétatéri ’56-os emlékműnél
Fotó: Orbán Orsolya
A kolozsvári magyar történelmi egyházak, intézmények, civil és ifjúsági szervezetek közös összefogással ismét több programpontból álló megemlékezést szerveztek az 1956-os magyar szabadságharc hőseinek tiszteletére a kincses városban. A kolozsvári események egyik kiemelt helyszíne ezúttal is a sétatéri ’56-os emlékmű volt, amelyet – többéves késéssel – 15 éve avattak fel. A szerda esti sétatéri megemlékezésről képriportban számolunk be.
2024. október 23., 19:512024. október 23., 19:51
2024. október 23., 22:262024. október 23., 22:26
Megemlékezés a kolozsvári sétatéri ’56-os emlékműnél
Fotó: Orbán Orsolya
A rendezvénysorozatot kedden a Kolozsvár Társaság által szervezett vezetett séta nyitotta, melyen az 1956-os emlékhelyeket járták be. Október 23-án, szerdán, a forradalom és szabadságharc ünnepének napján ökumenikus istentiszteletet tartottak a belvárosi unitárius templomban, amelyet ünnepi megemlékezés követett a sétatéri ’56-os emlékműnél. Képriportunkban utóbbi eseményt mutatjuk be.
Fotó: Orbán Orsolya
Mint ismeretes, 2009. október 23-án avatták fel az 1956-os forradalom tiszteletére állított emlékművet Kolozsváron.
A Szakáts Béla temesvári szobrász tervei alapján készült szobor felavatásán részt vett többek között Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés volt elnöke, Szilágyi Mátyás, Magyarország akkori kolozsvári főkonzulja, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, valamint számos egyházi és közéleti személyiség.
Fotó: Orbán Orsolya
Az ’56-os emlékmű felállítását annak idején a Kolozsvár Társaság tagja, Tibád Zoltán javasolta. 2005-ben a Kolozsvár Társaság meghívásos pályázatot hirdetett meg, melyre 12 erdélyi magyar szobrászművészt hívtak meg. A Kántor Lajos, Dávid Gyula, Gergely István, Tibád Zoltán, Jakobovits Miklós, Koós András, Murádin Báyer Katalin, Maczalik Arnold és Dáné Tibor Kálmán alkotta zsűri titkos szavazással döntötte el, melyik pályamű kap lehetőséget a köztéren való felállításra. A pályázat eredményét 2006 januárjában hirdették ki, eszerint a legtöbb voksot a temesvári Szakáts Béla munkája kapta.
„Szakáts Béla munkája véleményem szerint a legolvashatóbb az annak idején beérkezett pályaművek közül. A mű egy rézlemezekből megformált ajtó, melynek egyik felén rácsok vannak, börtönajtót imitálva, a másik oldalán stilizált napsugarakat láthatunk, ez a szabadságot szimbolizálja. Azért olyan kifejező ez az alkotás, mert benne van a rabság, a szorongás, és a felszabadulás reménysugara is. Az ajtó fémkeretén »In memoriam ’56« felirat szerepel” – magyarázta az avatás előtt Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság akkori, azóta elhunyt, „örökös” elnöke.
Fotó: Orbán Orsolya
Az idei megemlékezést ünnepi hangverseny követte a Kolozsvári Állami Magyar Színházban a Nemzeti Filharmonikusok előadásában, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa szervezésében.
Ezek után, stílszerűen 19.56-os kezdési időponttal, Mátyás király szülőháza előtt a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács előadását láthatják az ünneplők, amelyet egy látványos fáklyás felvonulás követ a Házsongárdi temetőbe, Dsida Jenő sírjához.

Idén is verses-zenés megemlékezést, fáklyás felvonulást szervezett a kincses városban a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére.

Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is – hangoztatta Lázár János szerdán a Kolozsvári Magyar Operában.
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
A romániai műemlékvédelmi rendszer az engedélyeztetésre összpontosít, miközben a műemlékek tényleges védelme háttérbe szorul – véli Csók Zsolt régész, a volt kulturális miniszter tiszteletbeli tanácsosa.
Kórházba kellett szállítani egy hároméves kisgyermeket, akire vasárnap rádőlt egy síremlék a temesvári Sági úti temetőben.
A hegyimentők kimentettek három eltévedt ukrán állampolgárt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak át az ukrán–román határon.
Novembertől új, lila színű nyugdíjszelvényeket kapnak azok a Beszterce-Naszód, Kovászna, Hargita és Ialomița megyei nyugdíjasok, akik bankszámlára vagy bankkártyára kapják a juttatást.
Kivihetik az utasokat a brassói repülőtérre, de az érkezőket már nem vehetik fel az Uber és a Bolt brassói partnerei, mert a légikikötő Vidombák területén található.
A halloweenes borzongás segíthet a félelmek leküzdésében, de meg is terhelheti a gyereket. Sulyok Kármen pszichológussal az ijesztgetés határairól, a halálról való őszinte beszélgetésről és a családi emlékezésbe való bevonásról beszélgettünk.
Miközben számos európai állam az elmúlt 10-15 évben gyökeresen átalakította a matematika és a természettudományok oktatását, Románia megrekedt az elméleti ismeretek puszta átadásánál.
Erdély turisztikai népszerűsítésének „autonómiáját” javasolják Nagyszebenben, felróva, hogy Románia nemzetközi promóciós erőfeszítései nem következetesek és nem koherensek.
A Temesvári Műszaki Egyetem (UPT) pénteken emlékezett meg az 1956. októberi helyi antikommunista diáklázadás 70. évfordulójáról, felidézve az intézmény és a város történetének egyik legbátrabb pillanatát.
Örményországi utunk harmadik napján, Goriszban egy hegyi-karabahi újságíróval hozott össze a véletlen, aki a legnehezebb időszakban a BBC-t és az Al Jazeerát is tájékoztatta arról, mi történik a szülőföldjén.
szóljon hozzá!