A kolozsvári magyar történelmi egyházak, intézmények, civil és ifjúsági szervezetek közös összefogással ismét több programpontból álló megemlékezést szerveztek az 1956-os magyar szabadságharc hőseinek tiszteletére a kincses városban. A kolozsvári események egyik kiemelt helyszíne ezúttal is a sétatéri ’56-os emlékmű volt, amelyet – többéves késéssel – 15 éve avattak fel. A szerda esti sétatéri megemlékezésről képriportban számolunk be.
2024. október 23., 19:512024. október 23., 19:51
2024. október 23., 22:262024. október 23., 22:26
Megemlékezés a kolozsvári sétatéri ’56-os emlékműnél
Fotó: Orbán Orsolya
A kolozsvári magyar történelmi egyházak, intézmények, civil és ifjúsági szervezetek közös összefogással ismét több programpontból álló megemlékezést szerveztek az 1956-os magyar szabadságharc hőseinek tiszteletére a kincses városban. A kolozsvári események egyik kiemelt helyszíne ezúttal is a sétatéri ’56-os emlékmű volt, amelyet – többéves késéssel – 15 éve avattak fel. A szerda esti sétatéri megemlékezésről képriportban számolunk be.
2024. október 23., 19:512024. október 23., 19:51
2024. október 23., 22:262024. október 23., 22:26
Megemlékezés a kolozsvári sétatéri ’56-os emlékműnél
Fotó: Orbán Orsolya
A rendezvénysorozatot kedden a Kolozsvár Társaság által szervezett vezetett séta nyitotta, melyen az 1956-os emlékhelyeket járták be. Október 23-án, szerdán, a forradalom és szabadságharc ünnepének napján ökumenikus istentiszteletet tartottak a belvárosi unitárius templomban, amelyet ünnepi megemlékezés követett a sétatéri ’56-os emlékműnél. Képriportunkban utóbbi eseményt mutatjuk be.
Fotó: Orbán Orsolya
Mint ismeretes, 2009. október 23-án avatták fel az 1956-os forradalom tiszteletére állított emlékművet Kolozsváron.
A Szakáts Béla temesvári szobrász tervei alapján készült szobor felavatásán részt vett többek között Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés volt elnöke, Szilágyi Mátyás, Magyarország akkori kolozsvári főkonzulja, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, valamint számos egyházi és közéleti személyiség.
Fotó: Orbán Orsolya
Az ’56-os emlékmű felállítását annak idején a Kolozsvár Társaság tagja, Tibád Zoltán javasolta. 2005-ben a Kolozsvár Társaság meghívásos pályázatot hirdetett meg, melyre 12 erdélyi magyar szobrászművészt hívtak meg. A Kántor Lajos, Dávid Gyula, Gergely István, Tibád Zoltán, Jakobovits Miklós, Koós András, Murádin Báyer Katalin, Maczalik Arnold és Dáné Tibor Kálmán alkotta zsűri titkos szavazással döntötte el, melyik pályamű kap lehetőséget a köztéren való felállításra. A pályázat eredményét 2006 januárjában hirdették ki, eszerint a legtöbb voksot a temesvári Szakáts Béla munkája kapta.
„Szakáts Béla munkája véleményem szerint a legolvashatóbb az annak idején beérkezett pályaművek közül. A mű egy rézlemezekből megformált ajtó, melynek egyik felén rácsok vannak, börtönajtót imitálva, a másik oldalán stilizált napsugarakat láthatunk, ez a szabadságot szimbolizálja. Azért olyan kifejező ez az alkotás, mert benne van a rabság, a szorongás, és a felszabadulás reménysugara is. Az ajtó fémkeretén »In memoriam ’56« felirat szerepel” – magyarázta az avatás előtt Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság akkori, azóta elhunyt, „örökös” elnöke.
Fotó: Orbán Orsolya
Az idei megemlékezést ünnepi hangverseny követte a Kolozsvári Állami Magyar Színházban a Nemzeti Filharmonikusok előadásában, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa szervezésében.
Ezek után, stílszerűen 19.56-os kezdési időponttal, Mátyás király szülőháza előtt a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács előadását láthatják az ünneplők, amelyet egy látványos fáklyás felvonulás követ a Házsongárdi temetőbe, Dsida Jenő sírjához.
Idén is verses-zenés megemlékezést, fáklyás felvonulást szervezett a kincses városban a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére.
Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is – hangoztatta Lázár János szerdán a Kolozsvári Magyar Operában.
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!