Kolozsváron felavatták az 56-os emlékművet

A Szakáts Béla temesvári szobrász tervei alapján készült szobor felavatásán részt vett többek között Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés volt elnöke, Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke valamint számos egyházi és közéleti személyiség is.

Október 23-a nem állami, hanem nemzeti ünnep, hiszen az 1956-os forradalom és nemzeti szabadságharc nem állt meg Magyarország határainál, hanem átfogta a magyar nemzetet: átfogta mint szolidaritás, átfogta mint mozgalom, mint forradalom és aztán átfogta mint megtorlás is. A forradalomban Erdély magyarjai éppúgy megszenvedtek, mint Magyarország magyarjai – vélekedett Markó Béla.

Az RMDSZ elnöke úgy látja: a forradalom legfontosabb szinonimája a szolidaritás, hiszen enélkül nincsen forradalom. „Szolidaritás nélkül van népfölkelés, van polgárháború, van lázadás, de forradalom csak szolidaritás révén lehetséges” – magyarázta, hozzátéve, hogy 1956 nemcsak a magyarok, hanem az összes itt élő nemzetiség szolidaritását is kiváltotta.

„Nemcsak a magyarok szolidaritására gondolok, hanem minden ember szolidaritására, itt, a Kárpát-medencében, aki tudta, hogy nincs külön szabadság magyarok, románok, németek vagy bárki más számára, aki ebben a térségben él” – mutatott rá az elnök aki szerint 1956 - akárcsak 1989 - egy olyan ritka pillanat a történelemben, amely nem szembeállította, hanem közelebb hozta a nemzeteket, és ezt a pozitív példát ki kell emelni, fel kell mutatni a jövő számára is.

Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke úgy fogalmazott: „A jövő számára is tanulságos lehet ez az emlékmű, amely egy új társadalmi erkölcs igazságát hirdeti. A történelmi jelkép felállítása soha nem késő: nemzedékek sorát emlékezteti majd az 53 évvel ezelőtt történtekre. Arra, hogy a napfény legyőzi a börtönhomályt”. László Attila alpolgármester szerint a sétatéri ‘56-os emlékmű olyan zarándokhellyé alakul, amilyet a város és annak múltja megérdemel.

Szili Katalin, a KMKF Állandó Bizottságának elnöke beszédében október 23-át a szabadság és minden magyar ünnepének nevezte, majd kifejtette: Magyarország érdeke és kötelessége, hogy teljesítse azt, amit az alkotmány előír a határon túli magyarság támogatását illetően. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke az emlékművet a bátorság és a szolidaritás emlékművének nevezte, az 1956-os magyar forradalmat pedig Közép- és Kelet-Európa legfontosabb és legjelentősebb korabeli eseményének.

Az emlékművet László Attila alpolgármester és Jakab Gábor plébános leplezték le. Papp Géza református püspök, Kovács Sándor római katolikus főesperes, Boldizsár Beáta evangélikus segédlelkész, valamint Nagy László unitárius lelkész, főesperes áldása után a magyarországi és helybéli személyiségek koszorút helyeztek el az emlékműnél.