
Lázár János a sétatéri 1956-os emlékműnél Kolozsváron
Fotó: Orbán Orsolya
Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is – hangoztatta Lázár János szerdán a Kolozsvári Magyar Operában, az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen.
2024. október 23., 20:472024. október 23., 20:47
2024. október 23., 22:222024. október 23., 22:22
Magyarország építési és közlekedési minisztere rámutatott: minden nemzeti ünnep az összetartozás üzenetét hordozza. A nyelvében, kultúrájában, történelmében összetartozó magyarság örökösen kisebbségben élt, ez azonban nem önfeladásra tanította, hanem arra, hogy csak magára számíthat – tette hozzá.
– fogalmazott a miniszter. Lázár János szerint olyan magabíró nép a magyar, amely nyitott az együttműködésre, de a sorsát meghatározó döntéseket önállóan hozza meg.
„Szövetség igen, gyámság soha. Lojalitás igen, önfeladás soha. Integráció igen, asszimiláció soha”– szögezte le a Facebookon élőben közvetített kolozsvári ünnepi beszédében. Kifejezte meggyőződését, hogy ez a jelenkori politikának az egyik legfontosabb kérdése, az új ideológiai választóvonal: önrendelkezés vagy önfeladás.
Míg az anyaországnak ’56 forradalom volt és szabadságharc, a remény időszaka és csak azután a megtorlásé, Erdélyben jószerivel csak a megtorlás volt: a forradalmat „jó előre elfojtották”, mégis ürügyként szolgált a bukaresti vezetésnek arra, hogy még kirekesztőbben lépjen fel az erdélyi, a partiumi, a moldvai magyarokkal szemben – emlékeztetett.
„Onnantól kezdve a romániai magyarság kettős kisebbségben élt: kollektív bűnösként. Üldözve azért, mert őshonos kisebbségként otthon merészelt lenni egy másik államban és üldözve azért, mert ’56-ban megmutatkozott, átragyogott rájuk a testvéreik szabadságvágya. 1956 azonban nem volt kudarc. Áldozat igen, de hiábavalóság nem” – hangsúlyozta Lázár János.
Hozzátette: a Fidesznek ’56 „szent és sérthetetlen”, politikája és programja, szabadságvágya és az önrendelkezés iránti elkötelezettsége az ötvenhatosok igazságain alapul. „56 és 89 között Budapesten a mi politikai közösségünk épített hidat. Nekünk szentségtörés már az is, ha valaki párhuzamot von az ötvenhatos magyarok és mondjuk a mai ukránok között” – szögezte le a miniszter.
Szerinte az anyaországi és külhoni magyarokat nemcsak a történelem, hanem a jelen, országaik és közösségeik közötti együttműködés számos ígérete is összeköti. Az építési és közlekedési miniszter ezek között említette azt, hogy
Emlékeztetett: Románia schengeni tagságának Magyarország volt a legelszántabb és leghűségesebb támogatója, mert a 21. században Trianonra már a schengeni határ eltörlése a válasz. Rámutatott: a magyarok és románok közötti fizikai és lelki akadályok lebontásában a budapesti kormánynak kiváló szövetségese az RMDSZ és annak elnöke. Kifejezte meggyőződését, hogy Kelemen Hunor képes lesz visszavinni az RMDSZ-t oda, ahova „egy őshonos nemzeti kisebbségnek joga szerint lennie kell”: az állam vezetésébe.
„A magyarokról senki sem hozhat döntést a magyarok nélkül” – szögezte le a magyar nemzeti ünnep alkalmából rendezett kolozsvári megemlékezésen Lázár János.

A kolozsvári magyar történelmi egyházak, intézmények, civil és ifjúsági szervezetek közös összefogással ismét több programpontból álló megemlékezést szerveztek az 1956-os magyar szabadságharc hőseinek tiszteletére a kincses városban.

A Fidesz politikusai azért kampányolnak, hogy minél több magyar vegyen részt a közelgő romániai parlamenti és államfőválasztáson, célkitűzés, hogy az RMDSZ visszakerüljön a bukaresti kormányba – jelentette ki Lázár János szerdán Kolozsváron. A magyar kormány építési és közlekedési minisztere szerint Románi&am
Augusztus elsejétől Aradon lesz a legolcsóbb az országban a tömegközlekedés: a villamosokra és autóbuszokra érvényes napijegy 1 lejbe kerül majd.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Rémálommá vált egy Szatmár megyei diákcsoport franciaországi kirándulása: a Nizzában nyaraló tanulók személyi okmányok, pénz és poggyász nélkül maradtak, miután ismeretlenek feltörték az autóbuszukat.
Bár az előző évekhez képest mintegy 35–40 százalékkal kisebb költségvetésből gazdálkodnak a szervezők, idén is megrendezik a Vásárhelyi Forgatagot.
szóljon hozzá!