A távoli ködbe vész. Az A8-as sztráda erdélyi szakaszának megépítése még sok évet várathat magára (képünk illusztráció)
Fotó: Pixabay.com
Ismét átírták a Marosvásárhely és Ungheni közötti, Erdélyt Moldvával összekötő autópálya építésének tervét: ezúttal úgy döntöttek, nem az erdélyi szakasz megépítésével kezdik el a munkát.
2018. május 27., 15:542018. május 27., 15:54
2018. május 27., 15:572018. május 27., 15:57
Az erdélyi szakasz megépítése helyett a Moldovai Köztársaságba átívelő híddal kezdené a Dăncilă-kormány a Marosvásárhely és Ungheni közötti, Erdélyt Moldvával összekötő autópálya építését. Miután a kabinet lemondott az A8-as sztráda megépítéséről, és az ország két történelmi régióját egy egészen más útvonalon – Bákón és Brassón keresztül – szerette volna összekötni,
Doina Fedorovici, a szociáldemokrata kormánypárt alelnöke arról beszélt, hogy PPP-konstrukcióban, azaz az állami finanszírozás mellé magántőke bevonásával látnának neki a több mint háromszáz kilométeres pálya építésének.
A politikus azt is elmondta, hogy a három nagyobb szakaszra osztott, és a Székelyföldet nyugat–kelet irányban átszelő pályát a végétől kezdve építenék meg. Az utolsó száz kilométer a történelmi Moldva két részét kötné össze: a romániai Târgu Neamţot a Prut tulsó oldalával, azaz a Moldovai Köztársasággal. A PSD politikusa rendkívül derűlátó: minekután kormánya a múlt héten sürgősségi eljárással prioritási listájára foglalta a stratégiainak besorolt beruházást, szerinte már 2020-ban el lehetne kezdeni az építkezést.
Az útügyi hatóság a tavasszal szerződést bontott azzal a céggel, amelynek aktualizálnia kellett volna ennek a szakasznak az előtanulmányát. A mindenkit meglepő döntés miatt a munkálattal megbízott Search Corporation jogászai pert helyeztek kilátásba a hatóságok ellen.
A másik, Bákót és Brassót érintő, sokkal hosszabb sztrádaváltozatot Ionuţ Ciurea, a hazai útépítést monitorozó Pro Infrastruktúra Egyesület vezetője figyelemelterelő mesének nevezte. „Arra még vázlatos előtanulmány sem létezik, nemhogy részletes. Inkább az az érzésem, hogy
– mondta el lapunknak Ionuţ Ciurea.
Az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CNAIR) május végéig kiírhatja a versenytárgyalást az Erdélyt Moldvával összekötő autópálya B tervére, vagyis a Brassót Bákóval összekötő sztráda megvalósíthatósági tanulmányára.
A moldvai megyéket Bukaresttel, illetve Erdéllyel összekötő A7-es és A8-as autópálya megépítéséért több száz autós tüntetett május 19-én. A fővárosba vonulók azt nehezményezik, hogy Moldvában eddig egyetlen méternyi autópálya sem épült, és a többször beígért, a Keleti-Kárpátokat a Gyergyói-medencénél átszelő, Marosvásárhelyt Iaşi-sal összekötő A8-as sztráda megépítése is a jegelt tervek között szerepel.
A moldvai megyéket Bukaresttel, illetve Erdéllyel összekötő A7-es és A8-as autópálya megépítéséért tüntetett szombaton több száz autós, Jászvásártól vonulva Bukarestig.
Miután 2016-ban egyetlen kilométer új autópályát sem nyitottak meg, 2017-ben csupán a dél-erdélyi autópályán Lugos és Déva között sikerült átadni egy 15,4 kilométeres szakaszt. Ştefan Ioniţă, a Közúti Infrastruktúráért Felelős Országos Társaság (CNAIR) vezérigazgatója korábban arról beszélt, „egészen biztosan” elkészül az idei év végéig 60 kilométer autópálya.
A tervek szerint átadható lesz a forgalomnak az észak-erdélyi autópálya Gyalu és Magyarnádas közötti 8,7 kilométeres szakasza. A Szászsebes–Torda sztrádából a 3-as és a 4-es szakaszt ígéri biztosra az útügyi társaság vezetője, ami 24 kilométert jelent, Lugos és Déva között pedig 22,5 kilométeren száguldozhatnak az autósok. Marosugra és Marosvásárhely között 10 kilométernyi aszfaltcsíkot ígér Ioniţă, aki szerint Marosugra és Aranyosgyéres közötti is megépül egy 3,6 százalékos szakasz, ám az idén még nem lesz bekapcsolva a „körforgásba”.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
szóljon hozzá!