Hirdetés

A másik út – Adorjáni Dezső Zoltán püspök karácsonyi pásztorlevele

karácsony

Betlehem egy kézműves karácsonyi vásáron. Képünk illusztráció

Fotó: Beliczay László

PÁSZTORLEVELEK – Ő mutatta meg, hogy nem a tomboló erő, nem a tobzódó hatalom, nem a látványos siker és nem a feneketlen önzés győz, hanem Isten szeretete. És ebben a szerető erőtlenségben rejlik Isten igazi hatalma – fogalmaz Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke karácsonyi pásztorlevelében, amelyet alább közlünk.

Krónika

2025. december 24., 14:002025. december 24., 14:00

Mózes, Isten embere, a Sínai-hegyi kinyilatkoztatás eseményének egyik kritikus pillanatában egy egészen meglepő, furcsa és váratlan kéréssel fordult a vele beszélgető Istenhez. „Mózes pedig ezt mondta: Mutasd meg nekem dicsőségedet!” (2Móz 33,18)

Ezt a kérést akár úgy is lehetne fordítani: mutasd meg nekem a te isteni fenségedet. Mózes nem többet, nem kevesebbet kér, mint Isten lényének látását: Istent szemtől szemben, fizikai valóságában látni, megtapasztalható, közvetlen módon ismerni, megragadni Isten valóságának lényegét. Egyértelmű választ kapni a nagy és örök emberi kérdésre: kicsoda az Isten? Milyen az Isten?

Hirdetés

A szokatlannak tűnő kérdés azonban tényleg az örök ember egyik legmélyebb, legizgalmasabb vágyára tapint rá.

Idézet
Látni, ismerni, megragadni Isten valóságát, minden létezés forrását, lényegét; bepillantást nyerni az örökkévalóság titkába; birtokolni azt a kivételes tudást, azt a primordiális lényegismeretet Isten örök és változatlan létmódjáról, amely mindennek értelmet és célt tud adni.

Végül is olyan kézenfekvő volna a dolgoknak, történéseknek megtalálni a végső összefüggéseit, a felszín mögött a lényeget; látni egyszóval Isten arcát, dicsőségének fényét; behatolni az isteni maiestas titkába, és ezáltal érteni mindent, választ kapni a megválaszolatlanra.

Ebben a kivételes történeti sorshelyzetben, a sínai kinyilatkoztatás eseményében, a Mózes szájából elhangzó váratlan kérés mintha súrolná a groteszk és az abszurd határát – annyira vakmerő, nagyképű és naiv. Hiszen hogyan is értheti meg a teremtmény a teremtőt, a töredékes a teljességet, a véges emberi a végtelen istenit, a föld a végtelen eget? Isten válasza, bár enyhén ironikus, végül is halálosan komoly. Ezt mondja: „Elvonultatom előtted egész fenségemet”, és azt is hozzáteszi: „…de arcomat nem láthatod”. „Amikor elvonul dicsőségem, a kőszikla hasadékába állítalak, és betakarlak kezemmel; azután elveszem kezemet, és megláthatsz hátulról.” (2Móz 33,19–23) Isten valósággal megóv, kezével betakar, óv a túlfűtött lényeglátástól, minden végzetes határátlépéstől. Válaszában – amelyben rejtetten ott van a humor és az irónia – az emberi létezésnek arra a nagy paradoxonára világít rá, amely a határtalan vágy és a birtoklás feszültségében áll. Istent közvetlenül látni, teljes mivoltában megismerni, megragadni, értelmünk és intellektusunk által feltárni, tudás által birtokolni egyszerűen lehetetlen.

Idézet
Mert óriási, minőségbeli szakadék húzódik a Teremtő és a teremtmény között. A véges nem képes befogadni a végtelent, legfeljebb annak kvantitatív töredékét. Abszolút ismeret nincs: csupán „tükör által homályosan” látunk, ismeretünk rész 2 szerinti, a minőségi létkülönbség pedig áthatolhatatlan. János apostol ezt egyértelműen mondja ki: Istent soha senki sem látta.
karácsony Galéria

Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke

Fotó: Adorjáni Dezső Zoltán/Facebook

Azután ott van a második, áthághatatlan szakadék. Egy kemény választófal Isten és az ember között: az isteni szentség és az ember bűnös létszerkezetének teljes inkompatibilitása. Hogyan is tudná a tér, az idő, a létezés korlátai és morális kétértelműségei között vergődő ember látni, érteni, ismerni, megragadni azt, ami a tér, az idő, az egész jelenvaló lét, a létezés felett van? Egyszerűen lehetetlen. Nem véletlenül valljuk, hogy Isten egyedül a hit tárgya. Ebben segít Luther tisztázó reformátori felismerése – amely ma is teljesen időszerű –, hogy semmilyen út nem vezet az embertől Istenhez. Sem értelmi spekuláció, sem tudomány, sem filozófia, sem misztikus révület, semmiféle belső intuíció, sejtés vagy megvilágosodás, sem kultikus cselekvés vagy áldozat. Semmi, de semmi nem vezet el ezek közül a személyes, élő és szabadító Istenhez.

Idézet
Minden emberi erőfeszítés zsákutca: kudarcra ítélt, szánalmas próbálkozás, sehová sem vezető intellektuális vagy spirituális kaland, amely lehet izgalmas, de alapvetően meddő. A Krisztus-hit nem tan, nem vélekedés, nem ideológia.

Van azonban egy másik út, egy egészen kivételes lehetőség. Ezért hangsúlyozom újra: Isten egyedül a hit tárgya. Ez pedig a fordított irány: nem az ember útja Istenhez, hanem Isten útja az emberhez. Isten útja hozzánk. Arról az útról van szó, amelyen maga Isten indul el, amelyet maga Isten készít el azért, hogy megkeresse, megtalálja és megmentse az embert. Ennek a rendkívüli útnak a történelmi nyitánya a karácsonyi testté létel: a betlehemi történet egészen kivételes eseménye, ahol igen szerény, teljesen prózai körülmények között, egy gyermek születésében megszületik az Istenember. Az Ige testté lesz, Isten szinte észrevétlen inkognitóban lép be az emberi történelembe, önként magára véve az emberi létmódot és a világ korlátait. Az egész üdvtörténet Isten drámai cselekvésének páratlan antitézise, amely a Krisztuseseményben, Krisztus személyének paradox jellegében csúcsosodik ki. Karácsonyi hitünk lényege éppen ez a minden racionalitásnak ellentmondó, drámai történet: hogy Krisztus, aki Istentől való Isten, világosságból való világosság, akinek minden hatalom adatott mennyen és földön, most önmagát megüresítve egy időbeli, véges ponton belép a mi emberi történetünkbe, részesévé lesz sorsunknak, a mi valóságunknak. Ez a karácsonyi születéssel kezdődő üdvesemény valósággal a feje tetejére állít mindent, teljesen átértelmezi a dolgok rendjét.

Idézet
A megdöbbentő paradoxon éppen az, hogy ott, ahol a mennyei, az örök, az isteni erő látványos győzelmét várnánk, ott a Golgota keresztje áll; ahol fenséget és diadalmas hatalmat keresnénk, ott az alázat és az önzetlen szolgálat jelenik meg; ahol a végtelen nagyságot várnánk, ott egy bölcsőben egy erőtlen, kiszolgáltatott gyermeket találunk.

Ha mélyen átlátjuk ezt az egész történetet, akkor rádöbbenünk: miként Mózes a Sínai-hegyen, végül mi is Isten hátát látjuk. A posteriora Deit, Isten lábnyomát a földön. Ahogy ezt Luther olyan nagyszerűen fogalmazza meg a Heidelbergi disputáció 20. perdöntő tételében: az nevezhető méltán teológusnak – behelyettesíthetjük a keresztény szóval is –, aki Istennek látható műveit, azaz a „hátát”, a szenvedésben és a kereszten szemlélve fogja fel. Tehát abban a bölcsőben fekvő gyermekben, a kereszten szenvedő Jézusban Isten tulajdonképpen lényének „hátsó oldalát” láttatja: egyenesen a kontrasztját minden 3 emberi elképzelésnek. Isten így kívánja magát feltárni és megismertetni: mint aki a gyengeségben, az alázatban, a rejtettségben, az inkognitóban munkálkodik; csendben közeledik, és megmentő szeretettel ajándékoz. Ez az ő útja hozzánk.

Idézet
Egy kisgyermekben érkezik az Istenember: nagyon is emberi, törékeny, kiszolgáltatott.

Nem palotában születik, nem császári bíborban, nem korlátlan hatalommal felruházva, isteni fenségben, hanem valóságos – mégis kivételes – emberként, aki egyszerre Isten és ember. Isten és ember: megalázott, mégis dicsőséges; szegény, aki mindenkit gazdaggá tesz; szenvedő és vesztesnek látszó, aki mégis győztes; jelentéktelen, aki mégis feltétlen; bukásában megdicsőült. Ő mutatta meg, hogy nem a tomboló erő, nem a tobzódó hatalom, nem a látványos siker és nem a feneketlen önzés győz, hanem Isten szeretete. És ebben a szerető erőtlenségben rejlik Isten igazi hatalma.

„Mert Isten erőtlensége erősebb az emberek erejénél.” (1Kor 1,25)

Áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánok minden kedves embertársamnak!

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 03., péntek

Elhunyt Fodor József nagyváradi általános helynök

Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye közösségi oldalán.

Elhunyt Fodor József nagyváradi általános helynök
Hirdetés
2026. április 03., péntek

„Ki másban bízhatnánk?” Céltudatosak az erdélyi levélszavazók a kolozsvári főkonzulátuson

Folyamatos az érdeklődés a levélszavazás iránt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol ezekben a napokban egymást váltják azok az erdélyi magyar választópolgárok, akik személyesen szeretnék leadni voksukat a magyarországi országgyűlési választáson.

„Ki másban bízhatnánk?” Céltudatosak az erdélyi levélszavazók a kolozsvári főkonzulátuson
2026. április 02., csütörtök

Rendőrt vágott fejbe, lábon lőtték az erdélyi fiatalt

Egy rendőr megsérült csütörtökön, amikor egy verekedéshez riasztották a Maros megyei Felsőrépa községben; az incidens során a rendőr kénytelen volt használni a fegyverét, és az agresszort lábon lőtte.

Rendőrt vágott fejbe, lábon lőtték az erdélyi fiatalt
2026. április 02., csütörtök

Székely gazda az AI lován – Kovács Levente rektor a mesterséges intelligenciáról (2.)

Az úgynevezett székely AI-stratégia kidolgozásában, megvalósításában is segédkezik prof. dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.

Székely gazda az AI lován – Kovács Levente rektor a mesterséges intelligenciáról (2.)
Hirdetés
2026. április 02., csütörtök

Új sebességrekord született egy dél-erdélyi vasúti szakaszon

Egy modern villamos motorvonat mindössze 81 perc alatt tette meg az Ópiski és Segesvár közötti 169 kilométeres vasúti távot – három megállással együtt.

Új sebességrekord született egy dél-erdélyi vasúti szakaszon
2026. április 01., szerda

Vasútfelújítás Kolozsvár és magyar határ között: újabb szakaszon kezdődtek felújítási munkálatok

A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.

Vasútfelújítás Kolozsvár és magyar határ között: újabb szakaszon kezdődtek felújítási munkálatok
2026. április 01., szerda

Rákszelídítés, székely AI-stratégia – Kovács Levente rektor a mesterséges intelligenciáról (1.)

A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.

Rákszelídítés, székely AI-stratégia – Kovács Levente rektor a mesterséges intelligenciáról (1.)
Hirdetés
2026. április 01., szerda

Veszélybe sodorhatja a közel-keleti helyzet az Egyiptomba, Törökországba tervezett utazásokat

A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.

Veszélybe sodorhatja a közel-keleti helyzet az Egyiptomba, Törökországba tervezett utazásokat
2026. április 01., szerda

Európai körözés alatt állt, Bihar megyében kattant a bilincs a román férfi kezén

A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.

Európai körözés alatt állt, Bihar megyében kattant a bilincs a román férfi kezén
2026. április 01., szerda

Törvénytelenül épülő repülőtér miatt csaptak le a hatóságok a Székelyföldön

Törvénytelen munkálatokat tártak fel a hatóságok egy Hargita megyei természetvédelmi területen, az ügyben feljelentést tettek.

Törvénytelenül épülő repülőtér miatt csaptak le a hatóságok a Székelyföldön
Hirdetés
Hirdetés