Kelemen Hunor újrafogalmazná a román állam és az állampolgár viszonyát
Fotó: RMDSZ
Kelemen Hunor az RMDSZ hivatalos államfőjelöltje – erről döntött pénteken Kolozsváron a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A mintegy háromórás ülésen a felszólalók egyhangúlag bizalmat szavaztak a szövetségi elnöknek. Kelemen Hunor többek között arról beszélt, hogy magyar jelölt híján az erdélyi magyarság nem tudja megjeleníteni közösségi törekvéseit a románság előtt.
2024. szeptember 06., 16:402024. szeptember 06., 16:40
2024. szeptember 06., 19:532024. szeptember 06., 19:53
Egyetlen napirendi pont, az RMDSZ államelnökjelöltjének nevesítése szerepelt az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának pénteki ülésén Kolozsváron. Kelemen Hunort, a szövetség elnökét több erdélyi magyar szervezet is államelnökjelöltnek nevesítette, amire az RMDSZ területi elnökei is ráerősítettek: a választási kampánybeli szerep elvállalására kérték az RMDSZ elnökét.
A legutóbbi, 2019-es államelnök-választási kampányt követően Kelemen Hunor nyilvánosan kijelentette, hogy többé nem szándékszik jelöltként részt venni ebben. Az SZKT utáni sajtóértekezleten újságírói kérdésre válaszolva úgy reagált, hogy döntését megmásította, mert a közösségi érdeket személyes érdekei elé helyezi.
Az SZKT kétórás első része arról szólt, hogy
A szórványközösségek nevében felszólaló Winkler Gyula európai parlamenti képviselő az idei ,,választási szuperév” kihívásait foglalta össze. Mint fogalmazott, a választásoknak csak az első félideje járt le, a romániai magyar közösség szempontjából pedig legalább olyan fontos a december 1-én esedékes parlamenti választás eredménye, mint a sikertörténetként elkönyvelt helyhatósági választásoké, amikor az RMDSZ 580 ezer szavazatot kapott.
Winkler szerint a júniusi siker megismétléséhez a magyar államelnökjelölt szerepvállalása is elengedhetetlen, aki ,,a leghitelesebb RMDSZ-politikusként a többség nyelvén is el tudja mondani, milyen országban szeretnénk élni”.
Winkler Gyula EP-képviselő szerint a választási szuperévnek még hátra van a második félideje
Fotó: Makkay József
Cseke Attila szenátor a partiumi frakció nevében a romániai magyarságra leselkedő legnagyobb veszélyről, a közigazgatási átszervezésről szólt, amelyről most éppen nem beszélnek, de az elképzelések rémisztők: a román politikum egy része három- vagy ötezres lélekszámú községekben gondolkodik, attól a demagóg szövegtől átitatva, hogy a romániai önkormányzatok többsége ,,nem tudja eltartani magát”, azaz az alkalmazottak fizetésére sem futja.
,,A helyzet rendezésére nem a községeket kell felszámolni, hanem a visszaosztási rendszert kell gyökeresen átalakítani” – adta meg a választ a nagyváradi politikus, aki példaként Franciaországot hozta fel, ahol tizenegyszer több (36 ezer) helyi közigazgatási egység működik, miközben a területe 2,8-szor nagyobb Romániánál.
Tánczos Barna hiteles erdélyi magyar politikusként ajánlotta Kelemen Hunort államfő-jelöltnek, aki eddigi munkájával a románok körében is tiszteletet érdemelt ki. A székelyföldi régió nevében felszólaló politikus, volt környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a romániai magyar érdekérvényesítés szempontjából továbbra is létfontosságú a leendő bukaresti kormányban való részvétel is.
Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-képviselő kemény szavakkal ostorozta a román állam működésképtelenségét, amibe ,,lelket kell vinni, hogy figyeljen az emberekre”.
Vincze Loránt az európai parlamenti erőviszonyok kapcsán többek között arról beszélt, hogy három jobboldali frakció is alakult az EP-ben, még sincs jobboldali többség. Ennek ellenére e frakciók között elképzelhető egységes fellépés közös ügyek mentén. Vincze szerint egyedül az Európai Néppárt gondolja komolyan a nemzeti kisebbségek ügyének uniós szabályozását, ami új dimenzióba állíthatja a kisebbségvédelmet.
Csoportkép SZKT-tagokkal. A 107 jelenlévő politikus egyhangú bizalmat szavazott Kelemen Hunornak
Fotó: Makkay József
A számos felszólalót és állásfoglalást követően Kelemen Hunor mintegy negyvenperces beszédében foglalta össze a magyar államfőjelölt előtt álló feladatokat. Felvezetőjében arról beszélt, hogy minden államelnök-választás előtt vita alakul ki arról, egyáltalán szükség van-e magyar jelöltre. Vannak, akik szerint ez felesleges megmérettetés, mert a magyar jelölt soha nem nyerhet – ,,a magyar politikus bohóccá teszi magát a kampányban” –, míg mások amellett kardoskodnak, hogy ez a legjobb módja annak, hogy a jelölt hitelesen bemutassa a magyar közösség elképzeléseit, törekvéseit, elvárásait a román állammal szemben.
,,A magyarok üzenetét soha senki nem mondja el helyettünk. Ha problémáinkról nem beszélünk, azok csak számunkra léteznek” – ezzel a szövetségi elnök azokra a hangokra reagált, akik feleslegesnek tartják a magyar megméretkezést.
Kelemen szerint a magyar jelölt elsősorban arról kell beszéljen, hogy milyen a román állam és a polgár viszonya. Kiemelte a fenyegető demográfiai helyzetet, amely 2040-re elvezethet oda, hogy a nagy állami ellátórendszerek összeomlanak, annyira elöregedett társadalom él majd Romániában. Az RMDSZ-elnök szerint ma Románia úgy néz ki, mintha Bukarestnek lenne egy országa, és nem az országnak egy fővárosa.
Keményen ostorozva a rosszul működő román államot,
A szövetségi elnök beszédében többször is szólt a Iohannis-éra sikertelenségéről, amit maga Klaus Iohannis is megfogalmazott ,,egy őszinte pillanatában”, amikor azt mondta, az ország csődöt mondott. Ennek ellenére semmit nem tett azért, hogy ez megváltozzék. Úgy vélte, téves az az álláspont, hogy az államfőnek nincs hatalma.
Kelemen szerint minden fontos dologba, ami az elmúlt húsz évben Romániában történt, a román államfőknek is beleszólásuk volt, személyük tehát megkerülhetetlen a román bel- és külpolitikában. Példaként felhozta, hogy
Az SZKT ellenszavazat nélkül, és egy tartózkodás mellett Kelemen Hunort megválasztotta az RMDSZ államfőjelöltjének.
Csoma Botond parlamenti képviselő csütörtökön délután közösségi oldalán hozta nyilvánosságra az RMDSZ területi elnökeinek azon kérését, hogy a szövetség elnöke, Kelemen Hunor legyen az alakulat államelnökjelöltje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három személygépkocsi és két haszongépjármű keveredett balesetbe csütörtök éjjel egy óra körül az A1-es autópálya Arad megyei szakaszán, az 530-as kilométerszelvényéhez.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójára október 20. és 30. között nagyszabású megemlékezéssorozattal készülnek Kolozsváron. A magyar főkonzulátus, az RMDSZ, az egyházak, az egyetemi és civil szervezetek közös rendezvénye.
A jelentkezők közel harmada nem jutott tovább az iskolaigazgatói versenyvizsga első próbáján. Egy kolozsvári iskolaigazgató a feladatsor mellett az elhúzódó vizsgafolyamatot és az intézményvezetők megbecsültségének hiányát is kifogásolja.
Eljuttatta a Krónikának a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium csütörtökön a Tarr Zoltán miniszter vezette küldöttség négynapos erdélyi körútjának programját.
Hatósági felügyelet alatt van és a bíróság jóváhagyását várja az ügyészség által felajánlott vádalkura Kócza István, Érbogyoszló – tisztségéből felfüggesztett – polgármestere, aki nem tagadja bűnösségét, de kitart amellett, hogy csapdába csalták.
A kolozsvári metró továbbra is szerepel az európai finanszírozási tervekben, azonban a projekt felvétele a finanszírozási programba önmagában még nem garantálja, hogy minden szükséges összeg rendelkezésre is fog állni – figyelmeztetett Horațiu Cosma.
Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás