Kelemen Hunor újrafogalmazná a román állam és az állampolgár viszonyát
Fotó: RMDSZ
Kelemen Hunor az RMDSZ hivatalos államfőjelöltje – erről döntött pénteken Kolozsváron a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A mintegy háromórás ülésen a felszólalók egyhangúlag bizalmat szavaztak a szövetségi elnöknek. Kelemen Hunor többek között arról beszélt, hogy magyar jelölt híján az erdélyi magyarság nem tudja megjeleníteni közösségi törekvéseit a románság előtt.
2024. szeptember 06., 16:402024. szeptember 06., 16:40
2024. szeptember 06., 19:532024. szeptember 06., 19:53
Egyetlen napirendi pont, az RMDSZ államelnökjelöltjének nevesítése szerepelt az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának pénteki ülésén Kolozsváron. Kelemen Hunort, a szövetség elnökét több erdélyi magyar szervezet is államelnökjelöltnek nevesítette, amire az RMDSZ területi elnökei is ráerősítettek: a választási kampánybeli szerep elvállalására kérték az RMDSZ elnökét.
A legutóbbi, 2019-es államelnök-választási kampányt követően Kelemen Hunor nyilvánosan kijelentette, hogy többé nem szándékszik jelöltként részt venni ebben. Az SZKT utáni sajtóértekezleten újságírói kérdésre válaszolva úgy reagált, hogy döntését megmásította, mert a közösségi érdeket személyes érdekei elé helyezi.
Az SZKT kétórás első része arról szólt, hogy
A szórványközösségek nevében felszólaló Winkler Gyula európai parlamenti képviselő az idei ,,választási szuperév” kihívásait foglalta össze. Mint fogalmazott, a választásoknak csak az első félideje járt le, a romániai magyar közösség szempontjából pedig legalább olyan fontos a december 1-én esedékes parlamenti választás eredménye, mint a sikertörténetként elkönyvelt helyhatósági választásoké, amikor az RMDSZ 580 ezer szavazatot kapott.
Winkler szerint a júniusi siker megismétléséhez a magyar államelnökjelölt szerepvállalása is elengedhetetlen, aki ,,a leghitelesebb RMDSZ-politikusként a többség nyelvén is el tudja mondani, milyen országban szeretnénk élni”.
Winkler Gyula EP-képviselő szerint a választási szuperévnek még hátra van a második félideje
Fotó: Makkay József
Cseke Attila szenátor a partiumi frakció nevében a romániai magyarságra leselkedő legnagyobb veszélyről, a közigazgatási átszervezésről szólt, amelyről most éppen nem beszélnek, de az elképzelések rémisztők: a román politikum egy része három- vagy ötezres lélekszámú községekben gondolkodik, attól a demagóg szövegtől átitatva, hogy a romániai önkormányzatok többsége ,,nem tudja eltartani magát”, azaz az alkalmazottak fizetésére sem futja.
,,A helyzet rendezésére nem a községeket kell felszámolni, hanem a visszaosztási rendszert kell gyökeresen átalakítani” – adta meg a választ a nagyváradi politikus, aki példaként Franciaországot hozta fel, ahol tizenegyszer több (36 ezer) helyi közigazgatási egység működik, miközben a területe 2,8-szor nagyobb Romániánál.
Tánczos Barna hiteles erdélyi magyar politikusként ajánlotta Kelemen Hunort államfő-jelöltnek, aki eddigi munkájával a románok körében is tiszteletet érdemelt ki. A székelyföldi régió nevében felszólaló politikus, volt környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a romániai magyar érdekérvényesítés szempontjából továbbra is létfontosságú a leendő bukaresti kormányban való részvétel is.
Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-képviselő kemény szavakkal ostorozta a román állam működésképtelenségét, amibe ,,lelket kell vinni, hogy figyeljen az emberekre”.
Vincze Loránt az európai parlamenti erőviszonyok kapcsán többek között arról beszélt, hogy három jobboldali frakció is alakult az EP-ben, még sincs jobboldali többség. Ennek ellenére e frakciók között elképzelhető egységes fellépés közös ügyek mentén. Vincze szerint egyedül az Európai Néppárt gondolja komolyan a nemzeti kisebbségek ügyének uniós szabályozását, ami új dimenzióba állíthatja a kisebbségvédelmet.
Csoportkép SZKT-tagokkal. A 107 jelenlévő politikus egyhangú bizalmat szavazott Kelemen Hunornak
Fotó: Makkay József
A számos felszólalót és állásfoglalást követően Kelemen Hunor mintegy negyvenperces beszédében foglalta össze a magyar államfőjelölt előtt álló feladatokat. Felvezetőjében arról beszélt, hogy minden államelnök-választás előtt vita alakul ki arról, egyáltalán szükség van-e magyar jelöltre. Vannak, akik szerint ez felesleges megmérettetés, mert a magyar jelölt soha nem nyerhet – ,,a magyar politikus bohóccá teszi magát a kampányban” –, míg mások amellett kardoskodnak, hogy ez a legjobb módja annak, hogy a jelölt hitelesen bemutassa a magyar közösség elképzeléseit, törekvéseit, elvárásait a román állammal szemben.
,,A magyarok üzenetét soha senki nem mondja el helyettünk. Ha problémáinkról nem beszélünk, azok csak számunkra léteznek” – ezzel a szövetségi elnök azokra a hangokra reagált, akik feleslegesnek tartják a magyar megméretkezést.
Kelemen szerint a magyar jelölt elsősorban arról kell beszéljen, hogy milyen a román állam és a polgár viszonya. Kiemelte a fenyegető demográfiai helyzetet, amely 2040-re elvezethet oda, hogy a nagy állami ellátórendszerek összeomlanak, annyira elöregedett társadalom él majd Romániában. Az RMDSZ-elnök szerint ma Románia úgy néz ki, mintha Bukarestnek lenne egy országa, és nem az országnak egy fővárosa.
Keményen ostorozva a rosszul működő román államot,
A szövetségi elnök beszédében többször is szólt a Iohannis-éra sikertelenségéről, amit maga Klaus Iohannis is megfogalmazott ,,egy őszinte pillanatában”, amikor azt mondta, az ország csődöt mondott. Ennek ellenére semmit nem tett azért, hogy ez megváltozzék. Úgy vélte, téves az az álláspont, hogy az államfőnek nincs hatalma.
Kelemen szerint minden fontos dologba, ami az elmúlt húsz évben Romániában történt, a román államfőknek is beleszólásuk volt, személyük tehát megkerülhetetlen a román bel- és külpolitikában. Példaként felhozta, hogy
Az SZKT ellenszavazat nélkül, és egy tartózkodás mellett Kelemen Hunort megválasztotta az RMDSZ államfőjelöltjének.
Csoma Botond parlamenti képviselő csütörtökön délután közösségi oldalán hozta nyilvánosságra az RMDSZ területi elnökeinek azon kérését, hogy a szövetség elnöke, Kelemen Hunor legyen az alakulat államelnökjelöltje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.
Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.
Tűz ütött ki szerdán egy nagyszebeni garzonlakásban. Huszonhat személynek kellett elhagynia a tömbházat, hárman kórházba kerültek.
Az aradi önkormányzat célja, hogy a jelenleg rendezetlen telek helyén egy új, nagy kapacitású parkoló szolgálja majd a környéket és a Szabadság-szoborhoz látogató turistákat.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás