Kelemen Hunor újrafogalmazná a román állam és az állampolgár viszonyát
Fotó: RMDSZ
Kelemen Hunor az RMDSZ hivatalos államfőjelöltje – erről döntött pénteken Kolozsváron a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A mintegy háromórás ülésen a felszólalók egyhangúlag bizalmat szavaztak a szövetségi elnöknek. Kelemen Hunor többek között arról beszélt, hogy magyar jelölt híján az erdélyi magyarság nem tudja megjeleníteni közösségi törekvéseit a románság előtt.
2024. szeptember 06., 16:402024. szeptember 06., 16:40
2024. szeptember 06., 19:532024. szeptember 06., 19:53
Egyetlen napirendi pont, az RMDSZ államelnökjelöltjének nevesítése szerepelt az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának pénteki ülésén Kolozsváron. Kelemen Hunort, a szövetség elnökét több erdélyi magyar szervezet is államelnökjelöltnek nevesítette, amire az RMDSZ területi elnökei is ráerősítettek: a választási kampánybeli szerep elvállalására kérték az RMDSZ elnökét.
A legutóbbi, 2019-es államelnök-választási kampányt követően Kelemen Hunor nyilvánosan kijelentette, hogy többé nem szándékszik jelöltként részt venni ebben. Az SZKT utáni sajtóértekezleten újságírói kérdésre válaszolva úgy reagált, hogy döntését megmásította, mert a közösségi érdeket személyes érdekei elé helyezi.
Az SZKT kétórás első része arról szólt, hogy
A szórványközösségek nevében felszólaló Winkler Gyula európai parlamenti képviselő az idei ,,választási szuperév” kihívásait foglalta össze. Mint fogalmazott, a választásoknak csak az első félideje járt le, a romániai magyar közösség szempontjából pedig legalább olyan fontos a december 1-én esedékes parlamenti választás eredménye, mint a sikertörténetként elkönyvelt helyhatósági választásoké, amikor az RMDSZ 580 ezer szavazatot kapott.
Winkler szerint a júniusi siker megismétléséhez a magyar államelnökjelölt szerepvállalása is elengedhetetlen, aki ,,a leghitelesebb RMDSZ-politikusként a többség nyelvén is el tudja mondani, milyen országban szeretnénk élni”.
Winkler Gyula EP-képviselő szerint a választási szuperévnek még hátra van a második félideje
Fotó: Makkay József
Cseke Attila szenátor a partiumi frakció nevében a romániai magyarságra leselkedő legnagyobb veszélyről, a közigazgatási átszervezésről szólt, amelyről most éppen nem beszélnek, de az elképzelések rémisztők: a román politikum egy része három- vagy ötezres lélekszámú községekben gondolkodik, attól a demagóg szövegtől átitatva, hogy a romániai önkormányzatok többsége ,,nem tudja eltartani magát”, azaz az alkalmazottak fizetésére sem futja.
,,A helyzet rendezésére nem a községeket kell felszámolni, hanem a visszaosztási rendszert kell gyökeresen átalakítani” – adta meg a választ a nagyváradi politikus, aki példaként Franciaországot hozta fel, ahol tizenegyszer több (36 ezer) helyi közigazgatási egység működik, miközben a területe 2,8-szor nagyobb Romániánál.
Tánczos Barna hiteles erdélyi magyar politikusként ajánlotta Kelemen Hunort államfő-jelöltnek, aki eddigi munkájával a románok körében is tiszteletet érdemelt ki. A székelyföldi régió nevében felszólaló politikus, volt környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a romániai magyar érdekérvényesítés szempontjából továbbra is létfontosságú a leendő bukaresti kormányban való részvétel is.
Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-képviselő kemény szavakkal ostorozta a román állam működésképtelenségét, amibe ,,lelket kell vinni, hogy figyeljen az emberekre”.
Vincze Loránt az európai parlamenti erőviszonyok kapcsán többek között arról beszélt, hogy három jobboldali frakció is alakult az EP-ben, még sincs jobboldali többség. Ennek ellenére e frakciók között elképzelhető egységes fellépés közös ügyek mentén. Vincze szerint egyedül az Európai Néppárt gondolja komolyan a nemzeti kisebbségek ügyének uniós szabályozását, ami új dimenzióba állíthatja a kisebbségvédelmet.
Csoportkép SZKT-tagokkal. A 107 jelenlévő politikus egyhangú bizalmat szavazott Kelemen Hunornak
Fotó: Makkay József
A számos felszólalót és állásfoglalást követően Kelemen Hunor mintegy negyvenperces beszédében foglalta össze a magyar államfőjelölt előtt álló feladatokat. Felvezetőjében arról beszélt, hogy minden államelnök-választás előtt vita alakul ki arról, egyáltalán szükség van-e magyar jelöltre. Vannak, akik szerint ez felesleges megmérettetés, mert a magyar jelölt soha nem nyerhet – ,,a magyar politikus bohóccá teszi magát a kampányban” –, míg mások amellett kardoskodnak, hogy ez a legjobb módja annak, hogy a jelölt hitelesen bemutassa a magyar közösség elképzeléseit, törekvéseit, elvárásait a román állammal szemben.
,,A magyarok üzenetét soha senki nem mondja el helyettünk. Ha problémáinkról nem beszélünk, azok csak számunkra léteznek” – ezzel a szövetségi elnök azokra a hangokra reagált, akik feleslegesnek tartják a magyar megméretkezést.
Kelemen szerint a magyar jelölt elsősorban arról kell beszéljen, hogy milyen a román állam és a polgár viszonya. Kiemelte a fenyegető demográfiai helyzetet, amely 2040-re elvezethet oda, hogy a nagy állami ellátórendszerek összeomlanak, annyira elöregedett társadalom él majd Romániában. Az RMDSZ-elnök szerint ma Románia úgy néz ki, mintha Bukarestnek lenne egy országa, és nem az országnak egy fővárosa.
Keményen ostorozva a rosszul működő román államot,
A szövetségi elnök beszédében többször is szólt a Iohannis-éra sikertelenségéről, amit maga Klaus Iohannis is megfogalmazott ,,egy őszinte pillanatában”, amikor azt mondta, az ország csődöt mondott. Ennek ellenére semmit nem tett azért, hogy ez megváltozzék. Úgy vélte, téves az az álláspont, hogy az államfőnek nincs hatalma.
Kelemen szerint minden fontos dologba, ami az elmúlt húsz évben Romániában történt, a román államfőknek is beleszólásuk volt, személyük tehát megkerülhetetlen a román bel- és külpolitikában. Példaként felhozta, hogy
Az SZKT ellenszavazat nélkül, és egy tartózkodás mellett Kelemen Hunort megválasztotta az RMDSZ államfőjelöltjének.
Csoma Botond parlamenti képviselő csütörtökön délután közösségi oldalán hozta nyilvánosságra az RMDSZ területi elnökeinek azon kérését, hogy a szövetség elnöke, Kelemen Hunor legyen az alakulat államelnökjelöltje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás