
Az új tanévtől bővül a kolozsvári Kallós Zoltán Népzeneiskola hangszerkínálata
Fotó: Facebook/Kallós Zoltán Alapítvány
Új kurzusok és mesterképzések indulnak, valamint az oktatás struktúrája is átalakul a Kallós Zoltán Népzeneiskolában, amely szeptember 29-én saját épületében kezdi a 2025–2026-os tanévet. Vajas Albert Junior Prima-díjas népzenész, népzenetanár, a kolozsvári intézmény igazgatója a hangszerkínálat bővüléséről, a jelentkezéssel kapcsolatos információkról, a nyílt napok szerepéről beszélt a Krónikának.
2025. szeptember 24., 19:012025. szeptember 24., 19:01
2025. szeptember 24., 19:022025. szeptember 24., 19:02
A 2025–2026-os tanév legnagyobb újdonsága a kolozsvári Kallós Zoltán Népzeneiskola számára, hogy immár saját épületében kezdi meg működését szeptember 29-én, ezáltal számos új lehetőséget biztosítva a diákok számára – mondta a Krónika megkeresésére Vajas Albert. A népzeneiskola igazgatója rámutatott, nemcsak új kurzusok és mesterképzések indulnak, hanem az oktatás struktúrája is átalakul: a magyar kormánytámogatással idén tavaszra felépült épületben levő tágas, jól felszerelt tantermek lehetővé teszik a képzési kínálat színesebb, rugalmasabb kialakítását.
a már meglévő hegedű, brácsa, bőgő, harmonika, valamint a népdalszak mellett, így sokkal színesebb képzést tudunk nyújtani. Ugyanakkor szeretnénk, hogy a fő erdélyi tájegységeken kívül a Kárpát-medence teljes népzenei palettájáról kaphassanak ízelítőt a diákok – legyen az Gyimes, Moldva vagy más régió” – magyarázta a kincses városi, Junior Prima-díjas népzenész, népzenetanár.
Vajas Albert szerint a jelentkezés inkább egyfajta motivációs beszélgetés, amely során megismerik a jelentkezők céljait, zenei érdeklődését
Fotó: Orbán Orsolya
Arra kérdésünkre, hogy a jelentkezőknek rendelkezniük kell-e bármilyen előképzettséggel, a tanintézet ügyintézője azt felelte, nem feltétlenül. „A felvételi nálunk nem hagyományos értelemben vett szakmai vizsga, sokkal inkább egy motivációs beszélgetés, amely során megismerjük a jelentkezők céljait, zenei érdeklődését, személyes indíttatását. Arra vagyunk kíváncsiak: miért szeretnének csatlakozni az iskolához, mit remélnek a képzéstől, és mely területeken szeretnének fejlődni.
Ilyenkor igyekszünk a tananyagot is személyre szabni, hogy az valóban a diák érdeklődésére épüljön, és autentikus módon közvetítse a választott tájegység zenei hagyományait” – fogalmazott Vajas Albert, hozzátéve, hogy az egyéni igények figyelembevételén túl az iskola szakmai módszertana világos és következetes: minden hallgatót ugyanazon alapelvek mentén vezetnek be a népzene világába, biztosítva ezzel a magas színvonalú, rendszerezett oktatást.
A népzeneiskola tanulóinak körülbelül 40 százaléka gyermek, míg 60 százalékuk felnőtt
Fotó: Facebook/Kallós Zoltán Alapítvány
Az órarend kialakításában ugyanakkor rugalmasak, hiszen a népzeneiskolába járó diákok életkora és időbeosztása is igen változatos. „Tanulóink körülbelül 40 százaléka gyermek, míg 60 százalékuk felnőtt, így eltérő időpontokban tudnak részt venni az órákon. Az egyetemisták többnyire délelőtt vagy változó időpontokban érnek rá, az iskolások csak tanítás után tudnak jönni, míg a dolgozó felnőttek általában öt óra után érkeznek hozzánk. Emiatt nincs egységes, mindenki számára egységesen alkalmazható órarend, de igyekszünk hétköznapokon tartani az órákat” – magyarázta az igazgató.
Ugyanakkor mivel szinte minden oktató aktív népzenész is egyben, a hétvégéket szabadon hagyják számukra, hogy a művészeti tevékenységeiket is folytathassák.
Vajas Albert arról is beszélt lapunknak, hogy a jelentkezés határideje szeptember 26-a, az alsó korhatár a betöltött hatodik életév, felső korhatár viszont nincs. „A héten főként a gyerek kategóriában zárul le a jelentkezés, viszont a felsőoktatás csak jövő héten indul, ezért
Ezekre a helyekre természetesen felnőtteket is várunk, vagy azokat, akik esetleg lemaradtak az első körös jelentkezésről. Az elmúlt években nem tudtunk bővülni a korlátozott helyszín miatt, így a tanulói létszám egy-két éve száz fő körül stagnált. Idén azonban már a saját épületünkben kezdjük meg a tanévet, ami új lehetőségeket nyit meg előttünk. Bízom benne, hogy sikerül túllépni a korábbi létszámhatáron, és akár 140-150 főt is fogadhatunk az új tanévben” – mondta a 2014 óta működő népzeneiskola vezetője.

A Kallós Alapítvány tevékenysége a szórványmagyarság életerejét bizonyítja, ma és a jövőben is azoké a dicsőség, akik folytatják az értékmentést és őrzik a népi kultúrát – hangoztatta Szilágyi Péter helyettes államtitkár Kolozsváron.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy szeptember 25-én, csütörtökön nyílt napot tartanak a város bármely részéről tömegközlekedéssel is megközelíthető, Berek/Livezii utca 61. szám (Párizs utca végén) alatti új épületben. „Fontos számunkra, hogy tisztázzuk: bár a Kallós Zoltán Alapítvány központja Válaszúton működik, a népzeneiskola maga Kolozsváron található. Ezt sajnos még mindig sokan keverik, ezért
– magyarázta Vajas Albert. Hozzátette, a nyílt napok célja ugyanakkor az is, hogy segítséget nyújtsanak azoknak, akik még nem döntötték el, milyen hangszert tanulnának szívesen. Ilyenkor az érdeklődők megismerhetik az iskola hangulatát, betekinthetnek a tantermekbe, találkozhatnak a tanárokkal, és ki is próbálhatják a hangszereket. „Ha látjuk, hogy valakinek egy másik hangszer jobban illene a személyiségéhez vagy alkatához, ilyenkor tudjuk őt irányítani – nem döntünk helyette, csak segítünk abban, hogy megtalálja a legjobb utat a népzene világában” – magyarázta a kolozsvári Tokos zenekar egyik alapító tagja, prímása.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
szóljon hozzá!