Tavaszi permetezés a gyümölcsösben. Megfelelő védekezéssel jelentősen csökkenthető a vegyszerhasználat
Nem lát kivetnivalót Józsa Eszter erdőszentgyörgyi növényorvos abban, hogy az uniós előírások kevesebb vegyszert engedélyeznének a mezőgazdaság számára, annak ellenére sem, hogy kevesebb vegyszerrel, illetve a biogazdálkodásban használatos növényvédő szerekkel drágább a termelés. A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdásza a Krónikának kifejtette, az átállás jelentős szemléletváltást igényel az erdélyi gazdák részéről; a szakemberrel az aktuális növényvédelmi tudnivalókról, a gazdák képzéséről, az egészséges élelmiszertermelés kihívásairól beszélgettünk.
2024. március 21., 09:582024. március 21., 09:58
2024. március 21., 10:292024. március 21., 10:29
– A végéhez közelednek Erdélyben a téli gazdaképző előadások és tanfolyamok. Hogyan alakult az idei szezon?
– Maros megye sok településére hívtak növényvédelemmel kapcsolatos előadást tartani. Egy-egy faluközösség gazdái a helyi önkormányzat mezőgazdasági referensével egyeztettek arról, mi érdekli őket, és ennek ismeretében állítottam össze az előadások tematikáját. Több helyen a gyümölcstermesztésen volt a hangsúly, máshol a zöldségtermesztés növényvédelme került górcső alá, de vegyes tematikájú képzésre is mentem, ahol többféle szakterülettel foglalkoztunk. Több órás, vagy egész napos komplexebb képzéseket is tartottunk, olykor más kollégával közösen, aki a metszést mutatta be a gazdáknak.
Nem csak székelyföldi településekre, hanem Szatmárra is hívtak, ez a falugazdász téli, kora tavaszi teendője.
– Mennyire fogékonyak a gazdák az alternatív növényvédelemre, amikor a vegyszeres védekezést más módszerekkel is kiválthatják?
– Növényorvosként szívügyem a kevesebb vegyszerhasználat, az alternatív védekezés. Sok olyan tippet, módszert tudok ajánlani, amivel csökkenthetjük a növényvédőszer-használatot. Ezek közül az egyik, ha ősszel hullámpapírt, kartont erősítünk a gyümölcsfák kérgére. Az aknázó molylepkék bebábozódnak a fa kérgébe, amit a hullámpapírral késő ősszel, tél elején elégetünk, így rengeteg kártevőtől szabadítjuk meg a gyümölcsfákat. A gazdák fogékonyak ezekre a módszerekre, hiszen nem csak egészségesebb terményt tudnak szüretelni, hanem az éves növényvédelmi kiadásaik is kevesebbe kerülnek.
Józsa Eszter falugazdász a növényvédelem minden területére felhívja a gazdák figyelmét
Fotó: Makkay József
– Visszatérő gond a mezőgazdasági szakképzés hiánya. A legtöbb gazda autodidakta módon kezd el gazdálkodni, és tapasztalatai révén szerez szaktudást. Mennyire járható út ez?
– A sokéves tapasztalat segíthet – ilyenkor az ember gyakorta a saját kárán tanul –, de a sikeres gazdálkodáshoz ez nem elegendő. Elméleti szaktudás is szükséges, amit különböző szakoktatási formákban – ma leggyakrabban a felnőttképzésben – lehet megszerezni. Erdély-szerte népszerűek a gazdatanfolyamok. A gazdapályázatok leadásához nélkülözhetetlenek, de sok gazda azért vállalja, mert használható tudásra tesz szert. Idén Parajdon szerveztünk 360 órás általános mezőgazdasági képzést – a napokban volt a tanfolyam záróvizsgája –, és még tart a 720 órás biogazdaképzés.
– Jellemző, hogy sokan az interneten keresnek szaktanácsot egy-egy betegség vagy kártevő leküzdésére, ami sokszor nem célravezető. Nem mindig találják meg a szakmailag megbízható portálokat, másrészt a tünetek felismeréséhez tapasztalat, szaktudás kell. Ha a gazdának szerencséje van, a legközelebbi növényvédelmi szakboltban olyan eladót talál, aki ért is ahhoz, amit árul, de még így sem garantált a sikeres védekezés. Szerencsére a három székelyföldi megyében egyre nagyobb ázsiója van a falugazdászok munkájának. Összesen három növényvédelmi szakember tevékenykedik, jómagam Maros megyéért felelek.
és mikroszkóp alatt tudom beazonosítani a betegségeket vagy kártevőket. Havonta legalább száz gazdával állok kapcsolatban, akiket valamilyen rendszerességgel felkeresek.
Szántóföldi növénytermesztés. Sok gazda nehezen boldogul a nagyon alacsony felvásárlási árakkal
Fotó: Pál Árpád
– A nagy távolságok miatt mindenhova sikerül időben kijutni?
– Mindenkit nem tudok azonnal felkeresni, de a kapcsolat abból áll, hogy ráirányítom a gazdák figyelmét olyan részletekre, mint a megelőzés, a megfelelő agrotechnika és fajtaválaszték. Akik az elmúlt években velem dolgoztak, sokat elsajátítottak a növényvédelem tudnivalóiból, velük ma már telefonon is megértjük egymást. Amikor meglátogatok egy gazdaságot, a gazdával visszatérünk a gyökerekig, a vetés előtti talajműveléshez: mit hogyan végzett el, milyen a tápanyagutánpótlás, milyen fajtákat termeszt, stb. A növényvédelem egyik tévhite, amit sok gazda évtizedek óta tesz: rendszeresen permetez valamilyen szerrel, függetlenül attól, hogy milyen a fajtaválaszték, hogy a növényeknek milyen a tápanyag-, és talajigényük, a különböző fajták mennyire rezisztensek a betegségekre és kártevőkre. Ha ezekről megfelelő információkkal rendelkezünk, jóval könnyebb dolgunk van.
– Romániában nincs kiemelt szerepe a növényvédelemnek. A megyei növényvédelmi hivatalok túlélésre vannak berendezkedve, így kevés szakembertől lehet tanácsot kérni. Mennyire nehezíti ez meg a termelők dolgát?
– Az európai uniós országok sorában Románia nagyon le van maradva a növényvédelem terén. Miközben tőlünk nyugatabbra az Unióban mindenhol kötelező az online permetezési napló – amiből a hatóságok hasznos időn belül értesülnek, és ellenőrizni tudják, hogy ki milyen növényvédelmi munkálatot folytat –,
Amikor magyarországi szakmérnöki végzettséggel a falugazdász-hálózat keretében alkalmaztak, a munkaügynél derült ki, hogy növényorvos, növényvédelmi szakember besorolás nincs a szakmák jegyzékében, ezért mezőgazdasági mérnöki besorolást kaptam. Ugyanez érvényes azokra az erdélyi végzettségű szakemberekre is, akik újabban Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen kapnak mesteri képzést követően diplomát növényvédelmi ismeretekből. Szakemberek híján a hazai gazdák növényvédelmét alig ellenőrzi valaki. A Mezőgazdasági Kifizetési és Beavatkozási Ügynökség (APIA) nyilvántartásában szereplő termelőkhöz időnként kimegy ugyan a hatóság szakembere a papír alapú permetezési naplót ellenőrizni, de sok gazdánál még soha nem jártak… Azok a termelők szembesülnek ellenőrzésekkel, akik áruházláncok beszállítóiként be kell vizsgáltassák a terményeiket. Ebben a hiányos rendszerben felértékelődik a magyarlakta vidékek falugazdászainak a szerepe.
Miközben az EU legtöbb tagállamában a növényorvosokként ismert mezőgazdasági szakemberek felügyelik a teljes növénytermesztést, Romániában akut hiány érhető tetten növényvédelmi szakemberekből.
– Uniós direktíva a növényvédőszer-használat fokozatos csökkentése, illetve a mezőgazdasági területek legalább 25 százalékának az átállítása biogazdálkodásra. Miért nem népszerű a gazdák körében a kevesebb vegyszerhasználattal folytatott mezőgazdaság?
– Erre az egyik magyarázat, hogy az emberek többsége nem akar kimozdulni a komfortzónájából. Szerintem nincs rendellenesség abban, hogy az uniós előírások kevesebb vegyszert engedélyeznének a mezőgazdaság számára. Eleink még harmóniában tudtak élni a természettel, ma ez a kapcsolat megszakadt. Ehhez kellene a gazdatársadalomnak visszatérnie. Az más kérdés, hogy ennek mi az ára.
Viszont ez is a komfortzónánkról szól: akarunk-e egészségesebben táplálkozni, és erre többet költeni? Ma már a biotermelésben ugyanolyan hatékony vegyszerekkel rendelkezünk, mint a konvencionális mezőgazdaságban, de ezek használata többe kerül. Az átállás komoly szemléletváltást igényel a gazdák részéről.
– Az európai mezőgazdaság – ezen belül a romániai is – nehéz helyzetben van az illojális külföldi konkurencia miatt. A gazdák mennyire tudnak megbirkózni a kihívásokkal?
– Több olyan szántóföldi növénytermesztővel találkoztam, aki két év ráfizetéses gabonatermelés után abbahagyta a gazdálkodást, kifogytak a tartalékai. A zöldség- és a gyümölcstermesztők körében ez még nem ennyire hangsúlyos, de itt is látok lemorzsolódást. A kistermelők számára egyre nehezebb az értékesítés. Ha nem társulnak, ha nem keresnek közös piaci lehetőségeket, rendre kirostálódnak.
Nevezzük azt szövetkezetnek, bárminek, az összefogás a fontos, hogy a kistermelők termékei minél rövidebb úton jussanak el a fogyasztókhoz, és ne a viszonteladók, a plusz láncszemek fölözzék le a hasznot. Akik ezt felismerik, azoknak könnyebb lesz túllépni a mai piaci nehézségeken.
Az erdőszentgyörgyi Józsa Eszter mezőgazdasági szakember kolozsvári egyetemi tanulmányai után Magyarországon szerzett növényorvosi szakmérnöki diplomát. A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdásza számos erdélyi gazdaképző tanfolyam előadója, akit Maros megye valamennyi szegletéből megkeresnek a gazdák növényvédelmi tanácsért.
A globális felmelegedés következtében, illetve a külföldről behurcolt növényi betegségek és kártevők miatt újabb kihívások elé néz a romániai mezőgazdaság, elsősorban a kisgazdaságok növénytermesztése. Az egyre szerteágazóbb növényvédőszer-felhasználáshoz azonban hiányzik a megfelelő szaktudás. Orb&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem fogadja egyöntetű lelkesedés Temesváron az önkormányzat döntését, hogy egy jelenleg beépítetlen város széli telekre költöztetnék a településen működő játéktermeket.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A meteorológusok ugyanakkor elsőfokú hőségriasztásokat is kiadtak az ország több megyéjére és a fővárosra.
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!