Fotó: 123RF
Miközben az EU legtöbb tagállamában a növényorvosokként ismert mezőgazdasági szakemberek felügyelik a teljes növénytermesztést, Romániában akut hiány érhető tetten növényvédelmi szakemberekből. A Magyarországon képzett és Erdélyben dolgozó Maros megyei szakember lapunknak nyilatkozva rámutatott, a hazai mezőgazdaságban sürgősen meg kell honosítani az integrált növényvédelmet.
2022. november 19., 14:262022. november 19., 14:26
A növényvédelmi szakemberek – a növényorvosok – az állatorvosi szakmához hasonlóan kiemelt szerepet töltenek be az Európai Unió tagországainak többségében, a növényorvosi kamarák tagjaként felügyelik a mezőgazdaságban zajló növényvédelmet. A gazdák a növényorvos által kiállított receptre/vényre vásárolhatnak magasabb veszélyességi kategóriába tartozó növényvédelmi szereket, míg a farmok kötelezően igénybe kell vegyék a növényorvos szolgáltatásait.
Ezen a területen a szocialista agrárágazathoz képest is hatalmas visszaesés tapasztalható: országszerte felszámolódtak a növényvédelmi előrejelző állomások, a papíron még létező megyei növényvédelmi központok feladatköre pedig az alkalmazottak számára sem egyértelmű. A szervezett növényvédelem teljesen kilóg a romániai mezőgazdaságból: ha a pár éve nálunk is egyetemi mesterképzésben elnyerhető növényorvosi oklevéllel akar valaki elhelyezkedni, a munkaügyi igazgatóságoknál a mesterségek, szakmák lajstromában a munkaadója nem találja meg a növényvédelmi szakember megnevezést. Csak mezőgazdasági mérnökként alkalmazhatja.
Józsa Eszter nagy gondnak tartja, hogy a legtöbb növényvédelmi szaküzletben nincs szakember, aki eligazítsa a gazdákat
Fotó: Makkay József
A korszerű agrárgazdasággal rendelkező országokban a növénytermesztés legfontosabb szakterületeként a növényvédelem kiemelt állami figyelmet kap. Példa erre Magyarország is, ahol szigorú törvényi háttér szabályozza a növényorvos feladatkörét, a gazdákkal, mezőgazdasági farmokkal fenntartott szakmai kapcsolatát és állami hatóságként az ellenőrző szerepét.
Aki tehát növényorvosként akar Erdélyben dolgozni, azt számos meglepetés éri. Mindezt az erdőszentgyörgyi Józsa Eszter példája is igazolja, aki 2004-ben a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem biológia–kémia szakán szerzett diplomát, ezt követően pedig egy magyarországi laboratórium vezetőjeként dolgozott, majd elvégezte a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kertészmérnöki alapképzését.
Végül hazatért Erdélybe, hogy növényorvosként dolgozhasson. Szaktudását a gödöllői agrártudományi egyetem doktori iskolájának ösztöndíjasaként mélyítette el az elmúlt négy esztendőben, és jövőre védheti meg doktori disszertációját a ribiszketermesztés integrált növényvédelméről. Amióta visszatért Erdélybe, Józsa Eszter növényvédelmi szakemberként vállalt munkát egy Maros megyei virágfarmon, majd három évig növényvédelmi termékeket forgalmazó szaküzletet vezetett, idén tavasztól pedig Maros megyei falugazdászként tevékenykedik több megye területén,
„A gazdákkal való kapcsolattartást megszoktam a növényvédőszer-boltban. Nagyon sokan megkerestek és tanácsot kértek. Munkaidő után kerestem fel a könyékbeli termelőket, hogy a kertjükben vagy a szántóföldön győződjek meg, milyen betegségre vagy kártevőre kérnek szereket. Sok negatív tapasztalatom is volt” – magyarázza a Maros megyei szakember.
Fotó: Makkay József
Józsa Eszter nagy gondnak tartja, hogy a legtöbb növényvédelmi szaküzletben nincs szakember, aki eligazítsa a gazdákat. Az eladók valamilyen gyorstalpaló tanfolyamon szereznek papírt, hogy ilyen szaküzletben árulhassanak, ehhez azonban szaktudás nem társul. A másik gond a gazdák hozzáállásával van. Ha egy vegyszert tíz liter vízben kell feloldani, sokan öt literbe teszik, hogy biztosan erős legyen és hasson. Ez viszont környezetszennyezést okoz, másrészt súlyos kockázati tényezőt jelent a fogyasztóra nézve.
Van, aki úgy viszi a piacra a terményeit, hogy egy-két nappal korábban permetezett erős szerekkel. A növényorvos szerint mindezt azért lehet Romániában büntetlenül megtenni, mert senki nem ellenőrzi a piacok zöldség- és gyümölcsfelhozatalát.
„Nem tudjuk, milyen megyékben van korszerű laboratórium, amely kimutatja, hogy az adott növényben van-e szermaradvány. A korszerű felszerelés nagyon drága berendezés, ezért valószínűleg csak Bukarestben meg egy-két megyeszékhelyen működik ilyen. Az európai uniós előírások szerint az ellenőrzéseket a szakhatóságnak kell elvégeznie. Mivel Romániában nem működik a növényorvosi hálózatot magában foglaló növényvédelmi felügyelet, komoly fenntartásaim vannak a piaci és a nagyáruházi ellenőrzések hatékonyságával kapcsolatban” – érvel lapunknak Józsa Eszter növényorvos.
Falugazdász munkája jól mutatja, mekkora szükség van a növényvédelmi szakemberek szaktanácsadására. Tapasztaltabb és idősebb mezőgazdasági szakemberek is megkeresik növényvédelmi kérdésekben, miközben nagyon sok Maros és Hargita megyei gazdával telefonon és személyesen is tartja a kapcsolatot. Szezon idején heti rendszerességgel találkozik zöldség- és virágtermesztőkkel, ilyenkor, késő ősszel, illetve télen pedig az RMGE Maros gazdaszervezet által rendezett gazdatanfolyamok növényvédelmi előadója.
Fotó: Makkay József
Az Erdélyben hiányzó növényvédelmi szaktanácsadás ellenére a szakember nem érti, hogy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának kertészmérnöki szakán, illetve az ország más agráregyetemein végzett növényvédelmi szakemberek miért nem tudnak elhelyezkedni a szakmájukban. A mezőgazdasági minisztérium miért nem találja meg a módját e hiányágazat újjáélesztésének?
„A kis- és nagytermelők nyitottak a korszerű növényvédelemre, ami elsősorban integrált védelmet jelent. Ez annyit tesz, hogy kémiai szereket csak akkor alkalmazunk, ha tényleg szükséges. A növények megfigyelése a kulcsszó. Ha megfelelően gondozzuk, ha a növény megkapja a szükséges tápanyagot és jó termesztési technológiát alkalmazunk, ritkábban lesz szükségünk növényvédelemre. A legtöbb kórokozó úgynevezett gyengültségi kórokozó, amit a növény rossz fejlődése okoz” – foglalja össze a korszerű növényvédelem lényegét Józsa Eszter. Az erdőszentgyörgyi szakember szerint mindent az alapoktól kell elkezdeni.
Ehhez elsősorban képzett növényvédelmi szakemberekre, növényorvosokra van szükség, akik a gazdákkal, a mezőgazdasági termelőkkel közösen új irányt szabhatnak a romániai mezőgazdaságnak. Olyan irányt, amelyet az Európai Unió zöldítési programja, a kevesebb vegyszerfelhasználó mezőgazdaságra való átállás követel meg az országtól. Józsa Eszter szerint ez csak akkor lehet sikeres, és nem válik fiaskóvá, ha a gazdákat idejében felkészítik az új kihívásokra és követelményekre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás