Tavaszi permetezés a gyümölcsösben. Megfelelő védekezéssel jelentősen csökkenthető a vegyszerhasználat
Nem lát kivetnivalót Józsa Eszter erdőszentgyörgyi növényorvos abban, hogy az uniós előírások kevesebb vegyszert engedélyeznének a mezőgazdaság számára, annak ellenére sem, hogy kevesebb vegyszerrel, illetve a biogazdálkodásban használatos növényvédő szerekkel drágább a termelés. A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdásza a Krónikának kifejtette, az átállás jelentős szemléletváltást igényel az erdélyi gazdák részéről; a szakemberrel az aktuális növényvédelmi tudnivalókról, a gazdák képzéséről, az egészséges élelmiszertermelés kihívásairól beszélgettünk.
2024. március 21., 09:582024. március 21., 09:58
2024. március 21., 10:292024. március 21., 10:29
– A végéhez közelednek Erdélyben a téli gazdaképző előadások és tanfolyamok. Hogyan alakult az idei szezon?
– Maros megye sok településére hívtak növényvédelemmel kapcsolatos előadást tartani. Egy-egy faluközösség gazdái a helyi önkormányzat mezőgazdasági referensével egyeztettek arról, mi érdekli őket, és ennek ismeretében állítottam össze az előadások tematikáját. Több helyen a gyümölcstermesztésen volt a hangsúly, máshol a zöldségtermesztés növényvédelme került górcső alá, de vegyes tematikájú képzésre is mentem, ahol többféle szakterülettel foglalkoztunk. Több órás, vagy egész napos komplexebb képzéseket is tartottunk, olykor más kollégával közösen, aki a metszést mutatta be a gazdáknak.
Nem csak székelyföldi településekre, hanem Szatmárra is hívtak, ez a falugazdász téli, kora tavaszi teendője.
– Mennyire fogékonyak a gazdák az alternatív növényvédelemre, amikor a vegyszeres védekezést más módszerekkel is kiválthatják?
– Növényorvosként szívügyem a kevesebb vegyszerhasználat, az alternatív védekezés. Sok olyan tippet, módszert tudok ajánlani, amivel csökkenthetjük a növényvédőszer-használatot. Ezek közül az egyik, ha ősszel hullámpapírt, kartont erősítünk a gyümölcsfák kérgére. Az aknázó molylepkék bebábozódnak a fa kérgébe, amit a hullámpapírral késő ősszel, tél elején elégetünk, így rengeteg kártevőtől szabadítjuk meg a gyümölcsfákat. A gazdák fogékonyak ezekre a módszerekre, hiszen nem csak egészségesebb terményt tudnak szüretelni, hanem az éves növényvédelmi kiadásaik is kevesebbe kerülnek.
Józsa Eszter falugazdász a növényvédelem minden területére felhívja a gazdák figyelmét
Fotó: Makkay József
– Visszatérő gond a mezőgazdasági szakképzés hiánya. A legtöbb gazda autodidakta módon kezd el gazdálkodni, és tapasztalatai révén szerez szaktudást. Mennyire járható út ez?
– A sokéves tapasztalat segíthet – ilyenkor az ember gyakorta a saját kárán tanul –, de a sikeres gazdálkodáshoz ez nem elegendő. Elméleti szaktudás is szükséges, amit különböző szakoktatási formákban – ma leggyakrabban a felnőttképzésben – lehet megszerezni. Erdély-szerte népszerűek a gazdatanfolyamok. A gazdapályázatok leadásához nélkülözhetetlenek, de sok gazda azért vállalja, mert használható tudásra tesz szert. Idén Parajdon szerveztünk 360 órás általános mezőgazdasági képzést – a napokban volt a tanfolyam záróvizsgája –, és még tart a 720 órás biogazdaképzés.
– Jellemző, hogy sokan az interneten keresnek szaktanácsot egy-egy betegség vagy kártevő leküzdésére, ami sokszor nem célravezető. Nem mindig találják meg a szakmailag megbízható portálokat, másrészt a tünetek felismeréséhez tapasztalat, szaktudás kell. Ha a gazdának szerencséje van, a legközelebbi növényvédelmi szakboltban olyan eladót talál, aki ért is ahhoz, amit árul, de még így sem garantált a sikeres védekezés. Szerencsére a három székelyföldi megyében egyre nagyobb ázsiója van a falugazdászok munkájának. Összesen három növényvédelmi szakember tevékenykedik, jómagam Maros megyéért felelek.
és mikroszkóp alatt tudom beazonosítani a betegségeket vagy kártevőket. Havonta legalább száz gazdával állok kapcsolatban, akiket valamilyen rendszerességgel felkeresek.
Szántóföldi növénytermesztés. Sok gazda nehezen boldogul a nagyon alacsony felvásárlási árakkal
Fotó: Pál Árpád
– A nagy távolságok miatt mindenhova sikerül időben kijutni?
– Mindenkit nem tudok azonnal felkeresni, de a kapcsolat abból áll, hogy ráirányítom a gazdák figyelmét olyan részletekre, mint a megelőzés, a megfelelő agrotechnika és fajtaválaszték. Akik az elmúlt években velem dolgoztak, sokat elsajátítottak a növényvédelem tudnivalóiból, velük ma már telefonon is megértjük egymást. Amikor meglátogatok egy gazdaságot, a gazdával visszatérünk a gyökerekig, a vetés előtti talajműveléshez: mit hogyan végzett el, milyen a tápanyagutánpótlás, milyen fajtákat termeszt, stb. A növényvédelem egyik tévhite, amit sok gazda évtizedek óta tesz: rendszeresen permetez valamilyen szerrel, függetlenül attól, hogy milyen a fajtaválaszték, hogy a növényeknek milyen a tápanyag-, és talajigényük, a különböző fajták mennyire rezisztensek a betegségekre és kártevőkre. Ha ezekről megfelelő információkkal rendelkezünk, jóval könnyebb dolgunk van.
– Romániában nincs kiemelt szerepe a növényvédelemnek. A megyei növényvédelmi hivatalok túlélésre vannak berendezkedve, így kevés szakembertől lehet tanácsot kérni. Mennyire nehezíti ez meg a termelők dolgát?
– Az európai uniós országok sorában Románia nagyon le van maradva a növényvédelem terén. Miközben tőlünk nyugatabbra az Unióban mindenhol kötelező az online permetezési napló – amiből a hatóságok hasznos időn belül értesülnek, és ellenőrizni tudják, hogy ki milyen növényvédelmi munkálatot folytat –,
Amikor magyarországi szakmérnöki végzettséggel a falugazdász-hálózat keretében alkalmaztak, a munkaügynél derült ki, hogy növényorvos, növényvédelmi szakember besorolás nincs a szakmák jegyzékében, ezért mezőgazdasági mérnöki besorolást kaptam. Ugyanez érvényes azokra az erdélyi végzettségű szakemberekre is, akik újabban Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen kapnak mesteri képzést követően diplomát növényvédelmi ismeretekből. Szakemberek híján a hazai gazdák növényvédelmét alig ellenőrzi valaki. A Mezőgazdasági Kifizetési és Beavatkozási Ügynökség (APIA) nyilvántartásában szereplő termelőkhöz időnként kimegy ugyan a hatóság szakembere a papír alapú permetezési naplót ellenőrizni, de sok gazdánál még soha nem jártak… Azok a termelők szembesülnek ellenőrzésekkel, akik áruházláncok beszállítóiként be kell vizsgáltassák a terményeiket. Ebben a hiányos rendszerben felértékelődik a magyarlakta vidékek falugazdászainak a szerepe.
Miközben az EU legtöbb tagállamában a növényorvosokként ismert mezőgazdasági szakemberek felügyelik a teljes növénytermesztést, Romániában akut hiány érhető tetten növényvédelmi szakemberekből.
– Uniós direktíva a növényvédőszer-használat fokozatos csökkentése, illetve a mezőgazdasági területek legalább 25 százalékának az átállítása biogazdálkodásra. Miért nem népszerű a gazdák körében a kevesebb vegyszerhasználattal folytatott mezőgazdaság?
– Erre az egyik magyarázat, hogy az emberek többsége nem akar kimozdulni a komfortzónájából. Szerintem nincs rendellenesség abban, hogy az uniós előírások kevesebb vegyszert engedélyeznének a mezőgazdaság számára. Eleink még harmóniában tudtak élni a természettel, ma ez a kapcsolat megszakadt. Ehhez kellene a gazdatársadalomnak visszatérnie. Az más kérdés, hogy ennek mi az ára.
Viszont ez is a komfortzónánkról szól: akarunk-e egészségesebben táplálkozni, és erre többet költeni? Ma már a biotermelésben ugyanolyan hatékony vegyszerekkel rendelkezünk, mint a konvencionális mezőgazdaságban, de ezek használata többe kerül. Az átállás komoly szemléletváltást igényel a gazdák részéről.
– Az európai mezőgazdaság – ezen belül a romániai is – nehéz helyzetben van az illojális külföldi konkurencia miatt. A gazdák mennyire tudnak megbirkózni a kihívásokkal?
– Több olyan szántóföldi növénytermesztővel találkoztam, aki két év ráfizetéses gabonatermelés után abbahagyta a gazdálkodást, kifogytak a tartalékai. A zöldség- és a gyümölcstermesztők körében ez még nem ennyire hangsúlyos, de itt is látok lemorzsolódást. A kistermelők számára egyre nehezebb az értékesítés. Ha nem társulnak, ha nem keresnek közös piaci lehetőségeket, rendre kirostálódnak.
Nevezzük azt szövetkezetnek, bárminek, az összefogás a fontos, hogy a kistermelők termékei minél rövidebb úton jussanak el a fogyasztókhoz, és ne a viszonteladók, a plusz láncszemek fölözzék le a hasznot. Akik ezt felismerik, azoknak könnyebb lesz túllépni a mai piaci nehézségeken.
Az erdőszentgyörgyi Józsa Eszter mezőgazdasági szakember kolozsvári egyetemi tanulmányai után Magyarországon szerzett növényorvosi szakmérnöki diplomát. A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdásza számos erdélyi gazdaképző tanfolyam előadója, akit Maros megye valamennyi szegletéből megkeresnek a gazdák növényvédelmi tanácsért.
A globális felmelegedés következtében, illetve a külföldről behurcolt növényi betegségek és kártevők miatt újabb kihívások elé néz a romániai mezőgazdaság, elsősorban a kisgazdaságok növénytermesztése. Az egyre szerteágazóbb növényvédőszer-felhasználáshoz azonban hiányzik a megfelelő szaktudás. Orb&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig.
A kincses városban idén is több százan vettek részt a nemzeti ünnep alkalmából szervezett megemlékezésen.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban, és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!