
Fotó: Haáz Vince
Jóval több roma él Romániában, mint a népszámlálás által kimutatott 2,98 százalék – vallja Dorin Cioabă önjelölt nagyszebeni cigánykirály, aki szerint sok roma közösséget nem is kerestek fel a számlálóbiztosok, mások pedig féltek vállalni identitásukat.
2023. február 05., 11:592023. február 05., 11:59
„Nem valós adatok, a biztosok nem mentek el a roma közösségekhez. A mi családunkat is az utolsó előtti napon számolták meg” – idézte Cioabă nyilatkozatát a G4media.ro portál.
hiszen hatalmas közösségek élnek a Hortobágy völgyében, és Medgyesen, Erzsébetvárosban is több ezer roma él. Ő maga úgy számol, hogy a megyében a valós számuk 60 ezer körül alakul, ami a lakosság 15,2 százalékát jelenti.
„Így volt ez, amikor Transznisztriába deportálták őket. Antonescu idején volt egy népszámlálás, és azokat, akik cigánynak vallották magukat, marhavagonokba zárták. Sokan azt mondják, románok, hogy ne lehessen felhasználni ellenük ezeket az adatokat” – fogalmazott.
és azt kérték, hogy csatlakozhassanak a számlálóbiztoshoz, amikor a roma közösségeket keresi fel, ám süket fülekre találtak.
Azért pedig, hogy a roma lakosság körében a legalacsonyabb, Szeben megyében például alig 1,09 százalék a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a szegénységet és a román oktatási rendszert teszi felelőssé.

Nagyjából 19 milliós Románia lakossága, ami legalább egymilliós csökkentést jelent a 2011-es népszámláláskor regisztrált 20,12 millióhoz képest – vonta meg a vasárnap lezárult cenzus első mérlegét az Országos Statisztikai Intézet (INS) elnöke.

Több mint 26 ezerrel kevesebb magyart írtak össze tavaly Hargita megyében a 2011-es cenzushoz képest, mégis csaknem egy százalékponttal nőtt a magyarság aránya Románia „legmagyarabb” megyéjében – derül ki az Országos Statisztikai Intézet közleményéből.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
2 hozzászólás