HIRDETÉS

A vallásszabadság ünnepe: megőriznék a tordai örökséget

Kiss Előd-Gergely 2016. január 14., 19:29

Nem pusztán az unitárius egyház megalapítását, hanem a vallásszabadságot, a megértést, a toleranciát ünnepelte a többi felekezettel közösen szerdán Tordán és Kolozsváron a Magyar Unitárius Egyház a vallásszabadságot Európában elsőként meghirdető 1568-as tordai országgyűlés évfordulóján. 

Fotó: Kiss Gábor

Az erdélyi rendek egykori országgyűlésének otthont adó tordai római katolikus templomtól pár száz méterre álló unitárius templomban tartott ünnepi istentiszteleten Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök fontosnak tartotta, hogy a történelmi csaták évfordulói mellett a szellem nagyságának az évfordulóit is megünnepeljük. Úgy vélte, fel kell mutatni a világnak azt az erdélyi szellemi teljesítményt, amely a vallásszabadság meghirdetésében megnyilvánult, és ma is példaértékű. „A szabadság csak akkor igazi, ha tisztelettel, a másik iránti szeretettel társul” – jelentette ki a püspök. 

Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős magyar miniszteri biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai krízisek, katasztrófák hátterében gyakorta áll a vallási türelmetlenség, a vallásszabadság hiánya vagy félreértelmezése. Megjegyezte: az emberi jogok 1948-ban elfogadott egyetemes nyilatkozatában kiemelt helyen szerepel a vallásszabadság tétele, melyet Erdélyben, Tordán iktattak elsőként törvénybe évszázadokkal korábban. „Vigyük tovább ezt az örökséget. Akinek ilyen gazdag múltja van, az tudja építeni a jövőt” – jelentette ki a miniszteri biztos.

Az ünnepi prédikációban Solymosi Alpár csíkszeredai lelkész a mai korszellemet bírálva említette meg, hogy az erdélyi rendek képviselői semmibe vették a 16. század vallási forrongások által jellemzett korszellemét, amikor kinyilvánították a vallásszabadságot. A tordai évfordulós rendezvény több száz résztvevője az istentisztelet végén a városi múzeumba vonult, hogy megnézze Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festményét.

Egyedülálló döntés egész Európában

Kolozsváron délután szintén ünnepi istentisztelettel folytatódott a megemlékezés, majd számos egyházi és világi elöljáró mondott köszöntőbeszédet. Az unitárius egyház püspöksége ezt követően állófogadáson látta vendégül a vallásszabadság ünneplőit.

Rácz Norbert kolozsvári belvárosi unitárius lelkész a Krónikának elmondta, a vallásszabadság törvénye azért fontos, mert az akkori általános európai trenddel ellentétben Erdélyben olyan jogszabály született, amely a Szentírás megalapozására épített, és lehetővé tette a közösség, a gyülekezet számára azt, hogy saját hite szerint válasszon papot.

„Ennek a törvénynek nemcsak az a jelentősége, hogy létrejött az unitárius egyház, vagy elfogadott lett, hanem elsősorban az, hogy egyedülálló módon született meg ez a döntés egy olyan korban, amikor Európában az emberek egymást ölték a vallás miatt” – mutatott rá Rácz Norbert. Hozzáfűzte, ahhoz, hogy korunkban is pozitív eszmeként tudjon érvényesülni a szabadság, tiszteletre is szükség van; erről is szól a vallásszabadság törvénye.

„Oda jutottunk a nyugati civilizációban, hogy a szabadság megkérdőjelezhetetlen paradigmájává vált ennek a világnak. Jóformán közhellyé vált. Valóban a szabadság világában élünk, azonban negatív színben hat vissza ránk. Amennyiben nincs egy korlátokat adó medre a szabadságnak, szabadossággá válhat, az pedig csúnyán visszahathat a modern emberre. Ha megnézzük a világot, bármilyen értéket, szentséget vagy ideológiát nyugodtan lehet karikírozni a szólásszabadság jegyében. Ennek viszont az az ára, hogy megbántunk másokat, aminek akár tragikus következménye is lehet. Az az eszme, ami a szabadságot mederben tudná tartani, nem más, mint a tisztelet. A tisztelet a másik ember iránt, a másik kultúrája, gondolkodásmódja és vallása iránt. Amennyiben tisztelettel fordulunk valakihez, a szabadság nem válik éles, ártó fegyverré, hanem pozitív eszme lesz” – fejtette ki a lelkész.

Rosszul értelmezett modern vallásszabadság

Az istentiszteletet követően a többi történelmi magyar egyház képviselője köszöntötte az unitáriusokat. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke úgy fogalmazott: az 1568-as tordai vallásszabadsági törvény a ma világában is egyre aktuálisabb. Mint kifejtette: Európa ugyan csendes, ha a vallásról beszélünk, de sokszor a közöny, a közömbösség az, ami a békét okozza. Ugyanakkor új kihívások elé nézünk a globális világban, ahol minden kultúra egy helyen szeretne létezni.

Adorjáni Dezső evangélikus püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy a tordai országgyűlés a magyar államiság folytonosságát is biztosította. A vallásszabadság törvénye abból a teológiai felismerésből származott, hogy „a hit Isten ajándéka”, mutatott rá az egyházi elöljáró. Hozzátette, a mostani európai fejlemények, a posztmodern ideológiák legújabb változatai veszélyt jelentenek a lelkiismereti szabadságra. A hit, a vallás szabad megélését veszélyezteti az az általánosan elfogadottá váló nézet, amely szerint a vallás magánügy. Ennek ugyanis az lett a következménye, hogy a rosszul értelmezett politikai korrektség jegyében Brüsszelben már nincs karácsonyi vásár.

„Egyesek a lelkiismereti szabadság nevében akarnák betiltani a keresztény vallást” – hívta fel a figyelmet Adorjáni Dezső. A római katolikus egyházat Keresztes Olivér plébános képviselte, aki úgy fogalmazott: 448 éve Erdély példát mutatott toleranciából Európának.

Hafenscher Károly miniszteri biztos kifejtette: a vallásszabadság nemcsak az üldöztetéstől való megszabadulást jelenti, hanem azt is, hogy felszabadulunk egymás szeretetére. Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezető-helyettese, a magyar kormány, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár személyes üdvözletét tolmácsolta.

Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja szó szerint idézte a vallásszabadság 1568-as törvényét, kifejtve, hogy az oktatásban is nagyobb teret kellene szentelni az Európában úttörő jogszabálynak. Horváth Anna kolozsvári alpolgármester kifejtette, azért is fontos a vallásszabadságra emlékezni, mert tanácstalanság uralkodik a világban, veszélybe kerültek az európai értékek.

A Magyar Unitárius Egyház zsinata 2002-ben január 13-át egyházi ünneppé, a vallásszabadság napjává nyilvánította. A reformáció legifjabb egyháza az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét.

Az erdélyi rendek 1568-ban törvénybe iktatták a szabad vallásgyakorlatot, és kimondták, hogy: „... a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse az ő lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, kinek tanítása neki tetszik. Ezért senki a szuperintendensek közül, se mások a prédikátorokat ne bánthassák, ne szidalmaztassék senki a vallásért senkitől az előbbi constitutio szerint, és nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításáért bárkit is fogsággal vagy helyéből megfosztással fenyegessen, mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból lészen, mely hallás Isten igéje által van.”

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS