Emlékezzünk rá büszkén és a jövőbe vetett reménnyel, hogy ma volt 85 éve, hogy az 1940. augusztus 30-án – német és olasz döntőbíráskodás eredményeként – a második bécsi egyezményt aláírták.
Szeptember utolsó vasárnapján a Patrióták csapata ismét megrendezi hagyományőrző nagyrendezvényét a Rákosmezei Királydombon, középkori országgyűléseink nemzeti emlékhelyén.
Dr. Köő Artúr történésznek nemrég jelent meg Nagy-Románia a tantermekben című kötete a Trianonhoz vezető utakról. A szakember az Erdélyi Naplónak elmondta, hogy a nemzetiségeket „hátrányosan érintő” törvények sok esetben csak papíron léteztek.
Sokak számára furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel mai napig együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Kétrészes írásunk második, befejező részében a baloldal orwelli világát vesszük górcső alá.
Nemrég jelent meg A város és igazságszolgáltatása. Marosvásárhely a 17. században címmel György Árpád Botond kötete, amely a Székelyföld egyik legfontosabb városának múltját tárja fel egy eddig kevéssé kutatott nézőpontból.
Furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Ha alaposabban megnézzük e két politikai irányzat gyökereit, rájövünk, ezek az ideológiák közös tőről származnak.
A Kárpát-medencei magyar tévénézők türelmetlenül várják a Hunyadi János életét bemutató tízrészes magyar filmsorozat tv-premierjét. A film kapcsán Köő Artúr erdélyi származású, Budapesten élő történésszel a román és magyar történetírásról beszélgettünk.
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. szeptember 15. és október 7. között folyt a tordai csata, amelyben a magyar–német egységek három héten át feltartóztatták a túlerőben lévő vörös és román hadsereget. Murádin János Kristóf történésszel beszélgettünk.
,,Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete” – ki ne ismerné ezt a mondatot, mely a kommunista kiáltványban szerepelt. Bár 1989-ben a kommunizmust hirdető államok jelentős része zátonyra futott, Marx és Engels eszméi nem tűntek el.
Magyarországon korábban még sosem feltárt, a középkori török elit körében használatos aranyozott evőeszközök is előkerültek az I. Szulejmán szultán szigetvári, turbéki mauzóleuma körül az idén nyáron újraindult terepi kutatások során.
A mohácsi csata IV. tömegsírjának feltárása is igazolni látszik azt a feltevést, hogy az eddig megtalált tömegsírokban a törökök által kivégzett magyar hadifoglyok nyugszanak. Mintegy 2000 letérdeltetett keresztény rabot szablyával kaszabolták le.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Rábavidék nagyváros-ban, Szentgotthárdon a ciszter rend már a 12. században kolostort alapított. A jelenlegi templom Magyarország harmadik legnagyobbja. Riportunkban ennek történetét, és a város kulturális és egyházi életét jártuk körül.
A Vándormozi támogatásával erdélyi körúton mutatják be a Most vagy soha! című magyar filmet. Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem épületében Rákay Philip szövegkönyvíró és producer találkozott a nézőkkel.
A Jancsó Benedek történelmi emlékverseny szervezői a kincses városban tartják március 23-án a III. Béla, II. András és IV. Béla Árpád-házi királyok uralkodásáról szóló vetélkedő döntőjét erdélyi 7. és 8. osztályos diákok számára.
A Magyarságkutató Intézet újabb tudományos konferenciát szervez Trianonról január 29-én, Budapesten. A konferencia egyik előadójával, dr. Köő Artúr történésszel a 103 évvel ezelőtti események kapcsán a Trianon-kutatások fontosságáról beszélgettünk.
Horthy István Sharif, Horthy Miklós unokája 2023. decemberében az indonéz fővárosból, Jakartából érkezett Magyarországra, hogy átadja a Horthy család iratait a Magyar Nemzeti Levéltárnak. Ebből az alkalomból készült vele az interjú.
Látogatottsági adatok