A magyar gasztronómia főként levesként és főzelékként készíti a savanykás sóskát, azonban a nagyvilág konyháiban számos változatos fogást készítenek a friss ízű növényből.
Húsvéti maradékmentő ötleteket közölt a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Terítéken az egészség címmel.
Húsvét idején általában nagy a tojásbőség: az emberi kultúra egyik legősibb táplálékának ilyenkor értelemszerűen fontosabb szerep jut, mint az év többi időszakában. A tojásnak rendkívül gazdag a kultúrtörténete és szimbolikája.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
A hónapokig tartó nehéz, tartósított, gyökérzöldségekre és húsokra épülő étrend után tavasszal a szervezet nagyon kívánja a friss zöldségeket, a roppanós, csípős ízű hónapos retket is.
A medvehagyma tavasszal szinte robbanásszerűen jelenik meg Közép-Európa erdeiben. Illata messziről felismerhető: fokhagymára emlékeztető, mégis frissebb, zöldebb, „élőbb” aromájú.
Ebben az időszakban már mindenki vágyik a friss zöldségekre, az egyik első, valóban zöld zöldségféle a spenót, amely megjelenik a piacokon és a boltok polcain is. Összeállításunkban recepteket, kultúrtörténeti érdekességeket közlünk.
Böjt idején természetesen előtérbe kerül, a falusi kamrákban pedig évszázadokon át alapélelmiszer volt a lencse. Vörös és zöld változata is gazdag tápanyagokban.
A legnagyobb erdélyi gasztrofesztivál, a Taste of Transylvania március végén a szentendrei skanzenben mutatkozik be, erdélyi és magyarországi séfekkel, kistermelőkkel, koncertekkel és filmvetítésekkel.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A vidéki térségekben élők támogatását célozza az Élet vidéken (Viața la țară) nevű projekt.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
Székelyföld-stand is várja a látogatókat a péntektől vasárnapig Budapesten zajló 48. Utazás Kiállításon, melyen a három székelyföldi megye közösen mutatkozik be – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
Erdélyben a karalábét elsősorban hús- és zöldséglevesek alapanyagaként tartják számon, jó tudni, hogy a nagyvilág gasztronómiáiban nagyon változatos az elkészítési módja.
A petrezselyemgyökeret és a paszternákot könnyű összetéveszteni, és jó tudni, hogy bár rokon gyökérzöldségekről van szó, nagyon sok mindenben különböznek egymástól ízvilág és felhasználási lehetőségek tekintetében egyaránt.
A bab (paszuly, Székelyföldön fuszulyka) a világ egyik „legdemokratikusabb” alapanyaga: szinte minden kontinensen jelen van, mégis minden kultúra másképp viszonyul hozzá.
Ha van olyan eledel, ami egyszerre juttatja eszünkbe a gyermekkori édességeket, a természetességet és a gasztronómiai kreativitást, akkor a dió (Juglans regia) ilyen.