Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) pozitívan értékeli a kisebbségek jogait szabályozó új ukrán törvény elfogadását, azonban a jogszabály „továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának”.
Bár a román fél bejelentése szerint a két állam között megállapodás született arról, hogy mostantól az Ukrajnában élő román kisebbség nyelve hivatalosan is a román, és nem a moldáv, más a helyzet a valóságban.
„A kisebbségi oktatás elleni támadások a kisebbségi identitás alapjait támadják. Támadások a demokrácia és a jogállamiság ellen is. Nem fordíthatjuk el a fejünket, amikor ilyen gyakorlatnak vagyunk tanúi” – hangsúlyozta Vincze Loránt, a FUEN elnöke.
Két helyszínen tervez karácsonyi vásárt ebben az évben a kolozsvári önkormányzat, erről szerdai ülésén döntött a kincses város képviselő-testülete. Azt ígérik, mindent lefordítanak majd magyar nyelvre is.
A Velencei Bizottság véleménye szerint Ukrajnában minden nemzeti kisebbséghez tartozónak joga van anyanyelve szabad és akadálytalan magán- és nyilvános, szóbeli és írásbeli használatához.
A bukaresti hatóságok erőteljesebb fellépését sürgeti az ukrajnai román közösség egyik legjelentősebb vezetője, Elena Nandriș, Mahala község korábbi polgármestere, a Csernyivci megyében élő román etnikumú lakosság érdekeinek védelmében.
A külhoni magyarság anyanyelvhasználata szerepelt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szakpolitikai munkacsoportjának csütörtöki budapesti ülésének napirendjén.
A magyar nyelv hivatalos használatának korlátozását és a még mindig burjánzó korrupciót is is felrója az Egyesült Államok külügyminisztériuma által az emberi jogok 2022-es romániai helyzetéről összeállított, kedden közzétett jelentés.&a
A korábbi elutasító magatartáshoz képest már tapasztalni egyfajta nyitottságot a jászvásári római katolikus püspökség részéről a moldvai csángók magyar mise iránti igénye ügyében – jelentette ki a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke.
FÓRUM – Évek óta visszatérő téma a magyar utcanevek feltüntetése a hagyományosan magyarok által is lakott településeken az utcák névtábláin.
Bár az RMDSZ elnökének – nemrég a Krónikában kifejtett – véleménye szerint nem központilag irányítottak az erdélyi magyar közösséget, ezen belül az anyanyelvű oktatást a közelmúltban ért támadások.
Kelemen Hunor szerint elfogadhatatlanok a bánffyhunyadi, illetve a nagyváradi oktatási botrányban megfogalmazott szegregációs vádak.
Az RMDSZ-nek kiemelten kell foglalkoznia az anyanyelvi oktatással, de a gazdaság és a szociális ellátás területén is segítséget várnak tőle a máramarosi magyarok – derül ki a megyei lakossági konzultáció válaszainak elemzéséből.
A nyelvi és kisebbségi jogok őrzését, bővítését tartja legfontosabb feladatának Benkő Erika, aki korábban parlamenti képviselőként, jelenleg a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetőjeként tevékenykedik.
A budapesti kormány célja, hogy egyetlen magyar gyermek se kerülhessen olyan méltatlan helyzetbe a Kárpát-medencében, hogy ne tudjon anyanyelvű óvodai vagy iskolai képzésben részesülni – közölte Szijjártó Péter Máréfalván.
Az erdélyi magyarok nyelvhasználatát érő román és angol hatásokról, a nyelvi változásokról kérdeztük Benő Attila kolozsvári nyelvészt, egyetemi tanárt, a BBTE Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékének vezetőjét.
Államelnöki kihirdetésre vár az a frissen megszavazott törvény, amely előírja, hogy a magyar nemzeti kisebbséghez kapcsolódó emlékműveket kötelezően magyar nyelven is feliratozni kell.
Látogatottsági adatok