
A több moldvai településen is működő magyar házak programjai keretében magyar nyelvet is tanulhatnak a csángó gyerekek
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Az egyéni törekvéseknél sokkal nagyobb szerepet játszik a helyi közösség a moldvai csángók nyelvhasználatában, mint a Föld északi országaiban – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült finn–magyar kutatás.
2025. augusztus 05., 20:102025. augusztus 05., 20:10
A kutatók kétnyelvű falvakban tizenkét moldvai csángó anyával interjúztak olyan családokban, ahol az apa külföldre vándorolt munkavállalás céljából. A kutatók arra keresték a választ, mi határozza meg, hogy egy kisebbségi helyzetű, migrációban is érintett családban milyen nyelvet beszélnek, továbbá, hogy mit jelent a moldvai csángó anyák számára a család és a nyelv, illetve milyen hatása van a nyelvhasználatra az ottani magyar oktatási programnak – írta keddi közleményében a Corvinus Egyetem.
A vizsgálat eredményei alapján a moldvai csángók – a globális északi gyakorlattal szemben – a saját vagy gyerekeik nyelvhasználatát inkább a helyi közösségi gyakorlatok alapján alakítják.
Több interjúalany felidézte,
egy ki nem mondott közösségi megállapodás alapján. A román nyelvre való áttérés az összes interjúalany közös generációs élményét képezi.

A Bákó megyei Lábnyikon szerveztek nyelvi tudást fejlesztő tábort csángó és székelyföldi gyerekeknek – közölte a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége.
Ugyanakkor említik a két évtizede tartó magyar nyelvi oktatási program helyi „magyar házait” is, ahol magyarul beszélnek. Ennek hatására volt, aki megváltoztatta otthoni nyelvhasználati szokásait, és már magyarul is beszél a gyerekekkel a román mellett.
Egy tágabb nemi aszimmetriát mutat, hogy a külföldön dolgozó férfiak magyarul beszélnek többnyire a felnőttekkel, míg a Moldvában maradt nők románul, többnyire a gyerekekkel.
– ismertették a közleményben.
A csángó közösség elvárásai nagy hatással vannak a nők családban betöltött szerepére is, ők azok, akik a mindennapokban irányítják a családot és az otthont, beleértve a nyelvhasználattal kapcsolatos döntéseket is. A kutatók globális északi elképzeléseivel szemben, miszerint a családtagokat földrajzilag együtt kellene tartani, a csángó anyák a helyi közösségi norma szerinti maradást választják, mivel az apák nem keresnek annyit, hogy a családot el tudnák tartani Nyugat-Európában.
A falvakban maradva viszont egy érzelmileg biztonságos, szoros kötelékben, helyi normákkal meghatározott kis csoport tagjaiként élhetik életüket.

Gyimesfelsőlokra, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba is ellátogat Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfői látogatás jelentőségéről, a pünkösdre való készülődésről Berszán Lajos atyával beszélgettünk.
A kutatók célja volt, hogy az apákkal is interjút készítsenek, a kevés helyi férfi között azonban nem találtak önkénteseket.
Becslések szerint ötvenezren számítanak kétnyelvűnek a román és a „csángó beszédmódban”, ez a moldvai katolikus lakosság egynegyede. Főként falvakban élnek, sokan közülük kétkezi munkát végeznek, Moldvában vagy Nyugat-Európában.
A kutatók hangsúlyozzák: a helyi gyakorlatok és a közösségi tapasztalatok figyelembevételével a nyelvi és kulturális örökség megőrzésére irányuló erőfeszítések még hatékonyabbá válhatnak, ezért érdemes további kutatásokat végezni a moldvai csángó közösség még jobb megismerésére. A tanulmány az International Journal of Bilingual Education and Bilingualism 2025/3. számában jelent meg.

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a 2025–26-os tanévre keres tanítókat, óvónőket és pedagógusokat moldvai magyar falvakba.
Új korszak kezdődik a NÉKED történetében: Sodor a szél címmel megjelent csütörtökön a gyergyószentmiklósi zenekar első nagylemeze. Már látható a dalhoz készült videóklip is, amely vizuálisan is tovább mélyíti az album világát.
A feljegyzések kezdete óta 2025 volt a harmadik legmelegebb év globálisan, mindössze 0,01 Celsius-fokkal volt hűvösebb, mint 2023, és 0,13 Celsius fokkal volt hűvösebb, mint az eddig legmelegebb év, 2024.
A januári hidegben sokan aggódnak a hóban álldogáló gólyákért, de a szakértők szerint nincs szükség beavatkozásra: egyes példányok könnyebben átvészelik a telet, mint az afrikai vándorlást. A hideg a többi madárnak is kihívás. Így segíthetünk rajtuk.
Egy újabb típusú csalás terjed Romániában, és egyre többen esnek áldozatául: a csalók a futárszolgálatok iránti bizalmat használják ki.
Embercsempészet és szexuális szolgáltatásokra való kényszerítés vádjával román bűnözői hálózat tagjait fogták el a román és a brit hatságok, az együttműködés négy ember előállításához, valamint számos luxusautó és ingatlan lefoglalásához vezetett.
A Mehedinți megyei rendőrség azonosított egy 16 éves fiatalt, aki két, az utcán parkoló autót rongált meg Szörényváron (Drobeta-Turnu Severin), miután részt vett egy TikTok‑kihívásban.
Huszonhárom tehén zuhant egy befagyott tóba vasárnap a Suceava megyei Pocoleni településen, miután a jég beszakadt alattuk. A kimentésükhöz összetett beavatkozásra volt szükség – közölte a Suceava megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Bár névrokona a krumplinak, a nálunk is egyre több helyen kapható, Dél-Amerikából származó, de szerte a világon közkedvelt és elterjedt édesburgonya ízbeli, tápértékbeli és kulturális szempontból is nagyban különbözik a „pityókától”.
Adrian Ahrițculesei román hegymászó január 9-én sikeresen eljutott a Déli-sarkra – közölte szombaton a sportoló menedzsere. Néhány nappal korábban megmászta az Antarktisz legmagasabb csúcsát, a 4892 méteres méteres Vinson-csúcsot is.
A videojátékok és képernyők uralta korban meglepő módon évek óta egy hagyományos, fa ügyességi játék hódít a gyerekek, kamaszok körében.
szóljon hozzá!