A több moldvai településen is működő magyar házak programjai keretében magyar nyelvet is tanulhatnak a csángó gyerekek
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Az egyéni törekvéseknél sokkal nagyobb szerepet játszik a helyi közösség a moldvai csángók nyelvhasználatában, mint a Föld északi országaiban – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült finn–magyar kutatás.
2025. augusztus 05., 20:102025. augusztus 05., 20:10
A kutatók kétnyelvű falvakban tizenkét moldvai csángó anyával interjúztak olyan családokban, ahol az apa külföldre vándorolt munkavállalás céljából. A kutatók arra keresték a választ, mi határozza meg, hogy egy kisebbségi helyzetű, migrációban is érintett családban milyen nyelvet beszélnek, továbbá, hogy mit jelent a moldvai csángó anyák számára a család és a nyelv, illetve milyen hatása van a nyelvhasználatra az ottani magyar oktatási programnak – írta keddi közleményében a Corvinus Egyetem.
A vizsgálat eredményei alapján a moldvai csángók – a globális északi gyakorlattal szemben – a saját vagy gyerekeik nyelvhasználatát inkább a helyi közösségi gyakorlatok alapján alakítják.
Több interjúalany felidézte,
egy ki nem mondott közösségi megállapodás alapján. A román nyelvre való áttérés az összes interjúalany közös generációs élményét képezi.
A Bákó megyei Lábnyikon szerveztek nyelvi tudást fejlesztő tábort csángó és székelyföldi gyerekeknek – közölte a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége.
Ugyanakkor említik a két évtizede tartó magyar nyelvi oktatási program helyi „magyar házait” is, ahol magyarul beszélnek. Ennek hatására volt, aki megváltoztatta otthoni nyelvhasználati szokásait, és már magyarul is beszél a gyerekekkel a román mellett.
Egy tágabb nemi aszimmetriát mutat, hogy a külföldön dolgozó férfiak magyarul beszélnek többnyire a felnőttekkel, míg a Moldvában maradt nők románul, többnyire a gyerekekkel.
– ismertették a közleményben.
A csángó közösség elvárásai nagy hatással vannak a nők családban betöltött szerepére is, ők azok, akik a mindennapokban irányítják a családot és az otthont, beleértve a nyelvhasználattal kapcsolatos döntéseket is. A kutatók globális északi elképzeléseivel szemben, miszerint a családtagokat földrajzilag együtt kellene tartani, a csángó anyák a helyi közösségi norma szerinti maradást választják, mivel az apák nem keresnek annyit, hogy a családot el tudnák tartani Nyugat-Európában.
A falvakban maradva viszont egy érzelmileg biztonságos, szoros kötelékben, helyi normákkal meghatározott kis csoport tagjaiként élhetik életüket.
Gyimesfelsőlokra, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba is ellátogat Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfői látogatás jelentőségéről, a pünkösdre való készülődésről Berszán Lajos atyával beszélgettünk.
A kutatók célja volt, hogy az apákkal is interjút készítsenek, a kevés helyi férfi között azonban nem találtak önkénteseket.
Becslések szerint ötvenezren számítanak kétnyelvűnek a román és a „csángó beszédmódban”, ez a moldvai katolikus lakosság egynegyede. Főként falvakban élnek, sokan közülük kétkezi munkát végeznek, Moldvában vagy Nyugat-Európában.
A kutatók hangsúlyozzák: a helyi gyakorlatok és a közösségi tapasztalatok figyelembevételével a nyelvi és kulturális örökség megőrzésére irányuló erőfeszítések még hatékonyabbá válhatnak, ezért érdemes további kutatásokat végezni a moldvai csángó közösség még jobb megismerésére. A tanulmány az International Journal of Bilingual Education and Bilingualism 2025/3. számában jelent meg.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a 2025–26-os tanévre keres tanítókat, óvónőket és pedagógusokat moldvai magyar falvakba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Május végén elárasztják az erdélyi piacokat a különböző cseresznyefajták, az igazi nyár közeledtét jelzik a fényes, bordó, piros vagy sárgás szemek.
Hatvan évvel első, mesekönyvben való megjelenése után kiállítással ünnepli Csipikét, Fodor Sándor legendás mesefiguráját a kolozsvári Quadro Galéria. A tárlat Rusz Lívia ikonikus, eredeti illusztrációit állítja középpontba.
Húszezer lejre bírságolták azt a bolgár turistát, akit szerdán megharapott egy medve a Transzfogarasi úton.
Különleges programmal készül gyermeknap alkalmából a Szent Anna-tó–Mohos tőzegláp Ökocentrum: június 1-jén nemcsak a legkisebbeket várják, hanem mindazokat is, akiket lenyűgöznek a vulkánok és a természet titkai.
Egyre több romániai, erdélyi orvos találkozik olyan tinédzserekkel, akik TikTokon látott „csodadiétákat” próbálnak ki. Az extrém fogyókúrás trendek azonban nemcsak egészségtelenek, hanem hosszú távon súlyos testi és mentális problémákat is okozhatnak.
Mihez kezd az egyszeri házaspár, ha tagjai szeretik a cigánypecsenyét, ezért eldöntik, hogy vasárnapi ebédre azt készítenek, de – bár szeretnek főzőcskézni, és amatőr szinten nem is művelik annyira rosszul – még sohasem készítettek ilyesmit?
A korai fejes káposzta a Kárpát-medence konyháiban mindig a tél végét és az új zöldségszezon igazi kezdetét jelentette.
A legnehezebb szakaszhoz értek a munkagépek a Transzfogarasi út (DN7C) hókotrása során: a lavinaveszélyes térségben a hó vastagsága meghaladja az öt métert – közölte kedden este a brassói székhelyű regionális út- és hídigazgatóság (DRDP).
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte kedden a Maros megyei törvényszék a tavalyi mezőméhesi gyilkosság elkövetőjét, Emil Gânjt. A férfit azóta sem találják a hatóságok, távollétében emeltek vádat ellene.
Idén is gazdag zenei kínálattal és családi programokkal várja a látogatókat a Duna Napok május 29. és 31. között Torockón, az Europa Nostra-díjas magyarlakta faluban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!