Nem a család, közösségi nyomás határozza meg a csángó gyerekek nyelvhasználatát egy friss tanulmány szerint

csángó

A több moldvai településen is működő magyar házak programjai keretében magyar nyelvet is tanulhatnak a csángó gyerekek

Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook

Az egyéni törekvéseknél sokkal nagyobb szerepet játszik a helyi közösség a moldvai csángók nyelvhasználatában, mint a Föld északi országaiban – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült finn–magyar kutatás.

Krónika

2025. augusztus 05., 20:102025. augusztus 05., 20:10

A kutatók kétnyelvű falvakban tizenkét moldvai csángó anyával interjúztak olyan családokban, ahol az apa külföldre vándorolt munkavállalás céljából. A kutatók arra keresték a választ, mi határozza meg, hogy egy kisebbségi helyzetű, migrációban is érintett családban milyen nyelvet beszélnek, továbbá, hogy mit jelent a moldvai csángó anyák számára a család és a nyelv, illetve milyen hatása van a nyelvhasználatra az ottani magyar oktatási programnak – írta keddi közleményében a Corvinus Egyetem.

A vizsgálat eredményei alapján a moldvai csángók – a globális északi gyakorlattal szemben – a saját vagy gyerekeik nyelvhasználatát inkább a helyi közösségi gyakorlatok alapján alakítják.

Több interjúalany felidézte,

hogy nem akarták a gyerekeikre ugyanazt a terhet rakni, mint amit nekik kellett átélniük, hogy büntetést kaptak, ha nem tudtak románul, így inkább románul beszéltek a gyerekeikkel

egy ki nem mondott közösségi megállapodás alapján. A román nyelvre való áttérés az összes interjúalany közös generációs élményét képezi.

korábban írtuk

Csángó és székelyföldi gyerekek együtt fejlesztették nyelvi tudásukat a moldvai Lábnyikon
Csángó és székelyföldi gyerekek együtt fejlesztették nyelvi tudásukat a moldvai Lábnyikon

A Bákó megyei Lábnyikon szerveztek nyelvi tudást fejlesztő tábort csángó és székelyföldi gyerekeknek – közölte a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége.

Ugyanakkor említik a két évtizede tartó magyar nyelvi oktatási program helyi „magyar házait” is, ahol magyarul beszélnek. Ennek hatására volt, aki megváltoztatta otthoni nyelvhasználati szokásait, és már magyarul is beszél a gyerekekkel a román mellett.

Egy tágabb nemi aszimmetriát mutat, hogy a külföldön dolgozó férfiak magyarul beszélnek többnyire a felnőttekkel, míg a Moldvában maradt nők románul, többnyire a gyerekekkel.

A csángók nyelvüket nem tekintik a helyi közösség fennmaradásához szükséges fő tényezőnek, ez szintén eltér a globális észak elképzeléseitől

– ismertették a közleményben.

A csángó közösség elvárásai nagy hatással vannak a nők családban betöltött szerepére is, ők azok, akik a mindennapokban irányítják a családot és az otthont, beleértve a nyelvhasználattal kapcsolatos döntéseket is. A kutatók globális északi elképzeléseivel szemben, miszerint a családtagokat földrajzilag együtt kellene tartani, a csángó anyák a helyi közösségi norma szerinti maradást választják, mivel az apák nem keresnek annyit, hogy a családot el tudnák tartani Nyugat-Európában.

Számukra nem ideális és nem is törekvésük, hogy az apával együtt kimenjenek és elhagyják moldvai szülőfalujukat, de időről időre a gyerekeikkel meglátogatják az apákat külföldön.

A falvakban maradva viszont egy érzelmileg biztonságos, szoros kötelékben, helyi normákkal meghatározott kis csoport tagjaiként élhetik életüket.

korábban írtuk

Másodszor keresi fel a gyimesi csángó iskolát Magyarország köztársasági elnöke
Másodszor keresi fel a gyimesi csángó iskolát Magyarország köztársasági elnöke

Gyimesfelsőlokra, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba is ellátogat Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfői látogatás jelentőségéről, a pünkösdre való készülődésről Berszán Lajos atyával beszélgettünk.

A kutatók célja volt, hogy az apákkal is interjút készítsenek, a kevés helyi férfi között azonban nem találtak önkénteseket.

A római katolikus csángók nyelvi és vallási kisebbség is Romániában, az ország egyik szegény és kevésbé iskolázott csoportja.

Becslések szerint ötvenezren számítanak kétnyelvűnek a román és a „csángó beszédmódban”, ez a moldvai katolikus lakosság egynegyede. Főként falvakban élnek, sokan közülük kétkezi munkát végeznek, Moldvában vagy Nyugat-Európában.

A kutatók hangsúlyozzák: a helyi gyakorlatok és a közösségi tapasztalatok figyelembevételével a nyelvi és kulturális örökség megőrzésére irányuló erőfeszítések még hatékonyabbá válhatnak, ezért érdemes további kutatásokat végezni a moldvai csángó közösség még jobb megismerésére. A tanulmány az International Journal of Bilingual Education and Bilingualism 2025/3. számában jelent meg.

korábban írtuk

Tanítókat, óvónőket és pedagógusokat várnak Csángóföldre
Tanítókat, óvónőket és pedagógusokat várnak Csángóföldre

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a 2025–26-os tanévre keres tanítókat, óvónőket és pedagógusokat moldvai magyar falvakba.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 17., péntek

Betilthatja az EU a füstszűrős és az e-cigarettát? – Brüsszel válaszolt

Nincs tervben a füstszűrős cigaretták betiltása – szögezte le az Európai Bizottság egyik szóvivője a G4media.ro megkeresésére.

Betilthatja az EU a füstszűrős és az e-cigarettát? – Brüsszel válaszolt
2025. október 16., csütörtök

Hivatalos: vége a papíros beszállókártyáknak, digitálisra vált a Ryanair

Ha a Ryanairrel utazik, novembertől érdemes mindig kéznél tartania a telefonját.

Hivatalos: vége a papíros beszállókártyáknak, digitálisra vált a Ryanair
2025. október 16., csütörtök

Top 5-ben Románia az élelmiszer-pazarlás terén

Az Európai Unió országaiban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 130 kilogramm élelmiszer veszett kárba – irányította rá a figyelmet friss adatsoraival az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.

Top 5-ben Románia az élelmiszer-pazarlás terén
Top 5-ben Románia az élelmiszer-pazarlás terén
2025. október 16., csütörtök

Top 5-ben Románia az élelmiszer-pazarlás terén

2025. október 15., szerda

A közösség szíve-lelke rejlik a krasznai táncházban, néptáncban

A táncház ma nemcsak szórakozás, hanem identitásőrzés, közösségi összetartozás – vallja Székely Roland, aki szerint az idén huszadik évfordulóját ünneplő krasznai táncház mozgatórugója a hagyomány újraélése és az együttlét öröme.

A közösség szíve-lelke rejlik a krasznai táncházban, néptáncban
2025. október 14., kedd

Mit rejt a Z generáció filterezett mosolya?

A Z generáció fiataljai magabiztosabbnak érzik magukat, mint valaha, ugyanakkor egyre jobban ki vannak téve az online világ elvárásainak és nyomásának.

Mit rejt a Z generáció filterezett mosolya?
2025. október 14., kedd

Románia a világ legstresszesebb országa a tanulóvezetők számára, Magyarország is „tiszta ideg”

Egy nemzetközi jelentés szerint Románia bizonyult a világ legstresszesebb országának a tanulóvezetők számára. A 43 országot felvonultató rangsor második helyén Lengyelország, harmadikon pedig Magyarország áll.

Románia a világ legstresszesebb országa a tanulóvezetők számára, Magyarország is „tiszta ideg”
2025. október 14., kedd

„Élősúlyban” jelent meg egy sertés a szupermarket előtt

Megtermett disznó szeretett volna besétálni egy brassói Lidl-áruházba, az éhes háziállatot azonban nem engedte be az üzletbe a biztonsági őr, a vásárlókat viszont lenyűgözte a szokatlan helyen kószáló sertés.

„Élősúlyban” jelent meg egy sertés a szupermarket előtt
2025. október 13., hétfő

Új EU-szabályok a biztonságosabb gyerekjátékokért

Az uniós tagországok igazságügyi minisztereiből álló tanács luxembourgi ülésén véglegesen jóváhagyta a játékok biztonságáról szóló rendeletet.

Új EU-szabályok a biztonságosabb gyerekjátékokért
2025. október 12., vasárnap

Miért válik trenddé a háztartásbeliség idealizálása politikai, gazdasági instabilitás idején?

Egyre több országban jelenik meg újra az a narratíva, amely szerint a nők igazi hivatása a család, a konyha és a gyerekszoba.

Miért válik trenddé a háztartásbeliség idealizálása politikai, gazdasági instabilitás idején?
2025. október 11., szombat

Öt spórolási trükk, amivel Erdélyben is próbálkoznak a családok – de működnek-e?

Az élelmiszer- és energiaárak tartósan magas szintje mellett szinte minden háztartás keresi a spórolás lehetőségeit. Összegyűjtöttünk öt, Romániában, Erdélyben is elterjedt hétköznapi „trükköt”, és megvizsgáltuk, mennyire hatékonyak.

Öt spórolási trükk, amivel Erdélyben is próbálkoznak a családok – de működnek-e?