Megtartanák. Románia védelmébe vette az ukrajnai anyanyelvi oktatást
Fotó: Tuchiluș Alex
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken, miután pénteken a két ország külügyminisztériumainak képviselői politikai egyeztetéseket folytattak a témában.
2026. október 11., 18:072026. október 11., 18:07
Románia képviseletében Ana Tinca stratégiai és globális ügyekért felelős államtitkár tárgyalt Olekszandr Miscsenko ukrán külügyminiszter-helyettessel.
A külügyminisztérium közleménye szerint a megbeszélések a regionális biztonsági helyzetre, az ukrajnai háború alakulására, valamint a két ország közötti együttműködés megerősítésének kilátásaira irányultak.
– áll a külügyminisztérium közleményében.
A minisztérium szerint ez a kérés magában foglalja „a hagyományos román nyelvű iskolahálózat megőrzését, valamint az ukrán oktatási reform keretében bármilyen visszalépést jelentő intézkedés elkerülését”.
Emellett a román fél „ismételten hangsúlyozta a román kisebbség képviselőivel folytatott rendszeres, átlátható és érdemi konzultáció fontosságát, többek között a jelenleg tárgyalt jogszabályi módosítások tekintetében is”.
A konzultációk keretében
„A román fél megerősítette Románia határozott és többdimenziós támogatását Ukrajna iránt, és hangsúlyozta a közös erőfeszítések folytatásának fontosságát a régió ellenállóképességének és biztonságának megerősítése érdekében, többek között az orosz hagyományos és hibrid fenyegetésekkel szemben is. Ebben az összefüggésben kiemelték a kiberbiztonsági együttműködés és a hibrid fenyegetések elleni küzdelem jelentőségét” – közölte a külügyminisztérium.
A megbeszélések megerősítették a két ország hajlandóságát a politikai párbeszéd és az együttműködés folytatására a közös érdekű területeken, a stratégiai partnerség szellemében.
A közlekedési összeköttetések terén üdvözölték a közelmúltbeli előrelépéseket, többek között az új határátkelőhely és a máramarosszigeti Tisza-híd megnyitását.
Ugyanakkor hangsúlyozták a Románia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna közötti infrastrukturális, közlekedési és energetikai projektek folytatásának szükségességét.
Három régió román képviselői arra kérik Bukarestet, hogy a szavazás előtt lépjen közbe az ügyben
A román elnöknek, a külügyminisztériumnak és több parlamenti bizottságnak címzett levélben a csernyivcii, a kárpátaljai és az odesszai román közösség képviselői azt kérik, hogy támogassák javaslataikat a Kijevvel folytatott tárgyalások során.
Az aláírók szerint a tervezet tartalmaz ugyan hasznos rendelkezéseket is, de úgy vélik, hogy nem oldja meg az anyanyelvi oktatás fenntartása szempontjából alapvető problémákat.
A közösség képviselői azt szeretnék, ha a törvény védelmet nyújtana a kisebbségi oktatási intézmények hálózatának, és egyértelműen rögzítené, hogy a román nyelv továbbra is az elsődleges oktatási nyelv maradhat az érintett iskolákban.
Véleményük szerint
Egy másik fontos kérdés a tanulók továbbtanulási útja az általános iskola után.
A közösség képviselői azt kérik, hogy a román nyelvű oktatás lehetősége a középiskola befejezéséig folytatódjon, és a szakoktatásban is elérhető legyen.
Azt is kérik, hogy a végzősök román nyelven is megfogalmazhassák a válaszaikat a külső értékeléseken, ne csak a lefordított feladatlapokat kapják meg.
Javaslatuk kivételeket irányoz elő a nyelv- és irodalmi vizsgák esetében is.
Véleményük szerint egy román nyelvű osztálynak ötnél kevesebb tanulóval is működnie kellene, ha ez az egyetlen módja annak, hogy biztosítsák az anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférést.
Azt is javasolják, hogy egy iskola akkor kapjon kisebbségi intézményi státuszt, amikor létrehoz egy adott nyelven oktató osztályt, anélkül, hogy ez az egész intézmény kisebbségi tanulóinak arányától függne.
Az aláírók azt állítják, hogy egy ilyen rendelkezés fokozatosan visszaszoríthatja a román nyelvű oktatást, és hogy a szülők döntését meg kell védeni az esetleges helyi nyomástól.
Emellett azt is kérik, hogy a kisebbségi iskolák vezetői és adminisztrációja a közösség nyelvén kommunikálhasson a diákokkal és a szülőkkel.
Mint arról beszámoltunk, a kisebbségek anyanyelvi oktatásának helyreállításáról és az anyanyelv-használatról szóló törvénytervezetet Magyarország nyomására dolgozták ki Kijevben, Budapest ugyanis ezt szabta az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások jóváhagyásának feltételéül.
Budapest már a kezdetektől felszólította Kijevet, hogy hagyjon fel a kisebbségek elleni fellépéssel, és néhány alkalommal Bukarest is hangot adott nemtetszésének.
A két legfontosabb kárpátaljai magyar párt szerint a most kidolgozott törvénytervezet megoldást jelenthet a problémákra.
Ukrajnában a román nemzetiségűek száma mintegy 150 ezer fő volt a legutóbbi, 2001-es népszámlálás szerint. Ha a külön kategóriába sorolt moldovaiakat is beleszámítjuk, a román–moldovai közösség létszáma meghaladta a 409 ezret.
A két adat közötti különbség oka, hogy Ukrajna a népszámláláskor külön nemzetiségként kezelte a románokat és a moldovaiakat.
Olekszandr Miscsenko, Ukrajna külügyminiszter-helyettese szombaton kijelentette, hogy
„Nagyon sok közös van bennünk, például nemcsak a romániai és az ukrán közösségek, hanem számos történelmi esemény is összeköt minket. Politikai konzultációkat folytattunk Bukarestben, és sok mindent megbeszéltünk a kisebbségekkel kapcsolatban, és mindent meg fogunk tenni, ami tőlünk telik, hogy az ukrajnai román kisebbség minden jogát tiszteletben tartsák, és otthon érezzék magukat. Reméljük, hogy ez Romániában is tükröződni fog, mert itt is élnek ukránok, és figyelmet kell fordítanunk a romániai ukrán iskolákra is. Meg kell értenünk a következőket: ezek az emberek mind Ukrajnáért, mind Romániáért szenvednek, mert Románia jó állampolgárai, de Ukrajnára is gondolnak” – jelentette ki Miscsenko Apahidán, Ukrajna első romániai tiszteletbeli konzulátusának megnyitóján.
Az ukrán politikus köszönetet mondott Romániának az Ukrajnának nyújtott és továbbra is nyújtott segítségért.
„Szeretném, ha szem előtt tartanák, hogy Románia az elsők között nyújtott segítséget Ukrajnának, barátunk, stratégiai partnerünk. Szeretnék köszönetet mondani minden itt jelen lévő országnak és képviselőjüknek az Ukrajnának nyújtott segítségért. A nemzetközi szolidaritás az orosz agresszió elleni küzdelem egyik formája” – tette hozzá Olekszandr Miscsenko.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!