Szabotázs. Barabás T. János szakértő szerint a Kreml kiemelt célországként tekint Romániára, ennek része a brassói fegyvergyár elleni támadás
Fotó: A Román Hírszerző Szolgálat Facebook-oldala
Románia a kiemelt célpontként besorolt országok közé lépett Moszkva számára – így értékelte a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső elemzője a brassói Carfil fegyvergyár elleni szabotázsakcióról szóló híreket. Az akció annak a jele, hogy „az orosz uralkodó elit a létéért küzd, ezért egyre gátlástalanabb”. Az elemző szerint a hasonló akciók megelőzéséért felelős román szakszolgálatok a térség államaihoz képest jól veszik az akadályokat. Figyelmeztetett ugyanakkor: a magasabb szintre emelt védekezésnek az is része lehet, hogy erőteljesebben megfigyelik a szerintük oroszokkal rokonszenvező erdélyi magyarokat, magyar csoportokat is.
2026. október 27., 18:252026. október 27., 18:25
2026. október 27., 18:292026. október 27., 18:29
A kolozsvári születésű szakértőt, aki korábban Magyarország bukaresti és chișinăui nagykövetségén is szolgált diplomataként, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által hétfőn este közzétett közlemény kapcsán kérdeztük, amely szerint azonosítottak egy Oroszország által koordinált szabotázshálózatot, amely közvetlenül érintett a brassói Carfil ipari park területén 2026. szeptember 14-én keletkezett tűz okozásában.
A helyszín a Romarm állami fegyverkonszern leányvállalata, a Carfil közvetlen közelében található.
Kérdésünkre, hogy mennyire jelenthető ki biztosan, hogy a szabotázs kiterjedt orosz akció része, a szakértő emlékeztetett: a vizsgálat társszervekkel és külföldi partnerek bevonásával zajlik, ezért pontosabb adatokért várni kell, de az orosz érintettség aligha megkérdőjelezhető.
Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.
„Amint azt a SRI is jelzi, nagy bizonyossággal orosz akcióról van szó.
Emellett van még például egy gazdasági nyomásgyakorlás is orosz részről, amely már egy globális energia és élelmiszeripari vetélkedéssé terebélyesedett. A Kelet–Nyugat küzdelem jó része láthatatlan, titkos, mint pl. a rádiólokátor- és radarzavarás, vagy a kibertámadások. A mostani gyújtogatás jelzi, hogy Románia a nagy fontosságú célországok körbe került a Kreml számára” – mutatott rá a szakértő.
Mindezek alapján felvetettük: számíthatunk-e további hasonló akciókra is, és ha igen, milyenekre.
„Az orosz uralkodó elit felfogásában a létéért küzd, ezért egyre gátlástalanabb. Azt hiszik, minél rosszabb az európaiaknak, annál jobb nekik, ami persze az orosz nép számára tragikusan rövidlátó politika. Ezt a gátlástalanságot tükrözi a SRI jelentésében szereplő biztonságikamera-felvétel, amely a merényletet és a tetteseket mutatja be. Véleményem szerint
Ilyen amatőröket pénz ígéretével a szociális médiában, például a telegram, vkontakti, ok.ru csatornák felületein toboroznak. A módszer alacsony hatékonyságú, és hosszú távon kontraproduktív. 2026-ban a nagyhatalmak azt képzelik tévesen, hogy a társadalmi zavarkeltés, feszültséggerjesztés inkább a kis államokat sújtja. Szerintem az új technikai, gazdasági környezetben éppen hogy a kicsik tudnak gyorsabban alkalmazkodni, rugalmasabban válaszolni a kihívásokra. Persze csak akkor, ha szövetségben vannak” – hangsúlyozta Barabás T.
Kérdésünkre, mennyire felkészültek a román szakszolgálatok a hasonló akciók megelőzésére, Barabás T. János kifejtette: a térség államaihoz képest a románok jól veszik az akadályokat, munkájuk NATO-keretben zajlik szoros együttműködésben.
A DIICOT és a SRI hétfőn közölte, hogy bizonyítékokat gyűjtöttek három külföldi állampolgár ellen, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjaiként kapcsolatba hozhatók a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt robbanással.
„Vannak területek, például a humán hírszerzés, kibervédelem, hálózatelemzés, a pénzmozgás követése, amelyekben kitűnőek, és vannak olyanok, amelyekben gyengébbek: a politikum túlzott befolyása, a civil ellenőrzés és a transzparencia hiánya, a dezinformáció gyenge kivédése. Utóbbiak miatt is voltak korrupciós esetek soraikban.
„Magasabb szintre került az orosz biztonsági kihívás, erre válaszul a román szolgálatok is magasabb szintre emelik a védekezést.
Véleményem szerint ugyanakkor a valódi veszélyes csoportok Romániában nem a magyarok között vannak” – szögezte le az elemző a Krónikának.
Mint arról beszámoltunk, a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) és a SRI hétfőn közölte, hogy bizonyítékokat gyűjtöttek három külföldi állampolgár ellen, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjaiként kapcsolatba hozhatók a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt robbanással.
A nyomozók szerint a két fehérorosz állampolgárnak és ukrán társuknak közük volt a szeptember 14-én a Romarm állami hadiipari vállalat leányvállalatának közvetlen közelében keletkezett tűzhöz, amely több cég épületében is károkat okozott.
A DIICOT tájékoztatása szerint
A harmadik, Lengyelországban tartózkodó gyanúsított ellen hétfőn adtak ki európai elfogatóparancsot. A román hatóságok mindhárom személy kiadatását kezdeményezték. Az ügyben szabotázskísérlet miatt folyik a nyomozás.
Dan Neculăescu külügyminiszter kedden bekérette a külügyminisztériumba Vlagyimir Lipajev bukaresti orosz nagykövetet a szabotázsakció ügyében. A külügyminisztérium közleménye szerint a román fél határozottan tiltakozott a történtek miatt, és közölte, hogy a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok igazolják az orosz fél felelősségét.
A román fél elfogadhatatlannak nevezte az incidenst, amelynek Bukarest szerint súlyos nemzetbiztonsági következményei vannak. A külügyminisztérium szerint a szabotázsakció része annak a hibrid háborúnak, amelyet Oroszország folytat több európai állam ellen.
Románia elítélte az orosz erők kereskedelmi hajók elleni rendszeres fekete-tengeri támadásait is. A külügyminisztérium szerint ezek sértik a nemzetközi jogot, veszélyeztetik a hajózás biztonságát és szabadságát, és tovább rontják a térség biztonsági helyzetét.
A hírszerző szolgálat szerint a hálózat tevékenysége nem korlátozódott Romániára. Az Oroszországból irányított csoport további célpontjai között állami és magántulajdonban lévő fegyvergyárak, valamint más katonai és ipari létesítmények is szerepeltek több európai országban – számolt be az Agerpres.
A SRI közleménye szerint az eset egy szélesebb, Oroszország által irányított európai szabotázskampány része.
Az idei vizsgálatok Romániában további szabotázskísérleteket is feltártak, amelyek nemzetközi katonai létesítményeket, illetve az ukrán fegyveres erők kiképzésére használt objektumokat is érintettek.
A SRI arra is figyelmeztetett, hogy a szabotázsakciók végrehajtóit gyakran a közösségi médiában toborozzák. Kezdetben látszólag ártalmatlan feladatokért, például létesítmények megfigyeléséért vagy fényképezéséért kínálnak pénzt, később azonban gyújtogatásra, rombolásra, akár gyilkosságra is utasíthatják őket. A feladatok megtagadása esetén zsaroláshoz és fenyegetéshez folyamodhatnak – hívták fel a figyelmet.
Moszkva már figyelmeztette Romániát: mivel az Ukrajnának nyújtott segítség miatt a konfliktus részesének tekinti – Románia nem csupán fegyvereket szállított, de Lengyelország után az Ukrajnába irányuló nyugati fegyver- és segélyszállítmányok második legfontosabb tranzitútvonala –, számíthat orosz megtorló akciókra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jogerősen szabadságvesztésre ítélt kedden a bukaresti ítélőtábla nyolc rendőrt, amiért a koronavírus-járvány idején jogellenesen fogva tartottak és bántalmaztak két fiatalembert.
Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.
Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.
Drasztikus lépést készít elő Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter az állami kórházakban dolgozó orvosok ellen, akik munkaidőben a magánrendelőjükben tevékenykednek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nélkül nem buktatható meg a Luca Niculescu vezette, független szakértőkből és szociáldemokrata párti (PSD) miniszterekből álló kormány – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A DIICOT és a SRI hétfőn közölte, hogy bizonyítékokat gyűjtöttek három külföldi állampolgár ellen, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjaiként kapcsolatba hozhatók a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt robbanással.
Az 1989 előtti elnyomó kommunista rendszer „ökle”, a Securitate tisztjeinek élete nem csupán „szórakozásból” állt: időről időre vizsga keretében kellett számot adniuk tudásukról.
Csoma Botond szerint nem lenne helyénvaló, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot, amint azt Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök javasolta.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu azt fogja javasolni Luca Niculescu miniszterelnöknek, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot és a kormányzati intézmények átszervezését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!