FUEN-kongresszus: a kisebbségi oktatás elleni támadások az identitás alapjait támadják

Vincze emlékeztetett, hogy Ukrajnában a tervezett oktatási törvény lényegében a kisebbségi nyelvű oktatást helyettesíti az államnyelvű oktatással, és a nemzetközi közösség – köztük a FUEN – nagy erőfeszítései árán sikerült egy évvel elhalasztani a törvény hatályba lépését. A következő időszak prioritásait szólva elmondta, ezek a szervezet jelenlétének megszilárdítása Európa minden részén, a kisebbségek döntéshozatalba való bevonásának támogatása, a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem, a kisebbségi oktatás elleni támadások megakadályozása és a fiatalok bevonása.

Potápi Árpád János a kongresszuson tartott beszédében elmondta, alapvető és minden körülmények között védendő értéknek kell tekinteni a nemzetiségek anyanyelvhasználatát az élet minden területén, a köz- és a magánszférában egyaránt. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az európai őshonos nemzetiségi kisebbségek védelmét és érdekvédelmét ellátó szervezet rendezvényének megnyitóján felhívta a figyelmet arra, hogy óvni kell a kisebbségi létben élő embereket, mert „ha jogaik nincsenek biztosítva, nyelvhasználatukat, kultúrájuk megélését, hagyományaik megtartását korlátozzák vagy akadályozzák, tiltják vagy üldözik, akkor a legtehetségesebb vezetőiket veszítheti el egy-egy közösség”.

„Ezek nemzeti kincsek, de az általuk elnyert lelki és testi béke nemzetközi kincs; a szomszédságban dúló háborúra is gondolva mondhatjuk, ritka kincs” – hangsúlyozta Potápi. Utalt arra, hogy Magyarország öt alapelvet fogalmazott meg, amelyekre az európai kisebbségvédelmi politikát építeni kell. E szerint a nemzeti kisebbségvédelem nem belügy, hanem európai ügy, amelynek alapja a nemzeti identitás. Az állampolgárság elválhat a nemzeti identitástól, míg a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog maradéktalan biztosítása. A negyedik alapelv szerint az identitás védelméhez egyéni és kollektív jogokat kell biztosítani, míg az ötödik szerint egy állam területén élő nemzeti kisebbségek az adott állam államalkotó tényezői.

Az államtitkár kijelentette: a magyar kormány továbbra is aktívan és hathatósan támogatja a külhoni magyarok és általában a nemzeti kisebbségek törekvéseit. Potápi Árpád szerint cél a közösségek sokszínűségének megőrzése és a szülőföldön maradás biztosítása. Kiemelte: a külhoni magyarok esetében csakis olyat kér a kabinet az adott régió országaitól, amit Magyarország is biztosít az itt élő nemzetiségi közösségeknek.

A FUEN csütörtökön kezdődött 67. kongresszusa az európai kisebbségek harmadik olyan seregszemléje, amelyet Magyarország lát vendégül: 1991-ben Budapest, 2008-ban pedig szintén Pécs volt a házigazda. Vincze Loránt elnök a megnyitón a budapesti kongresszus történelmi jelentőségét emelte ki. „A közép- és kelet-európai nemzeti kisebbségek nagy reményeket fűztek a kommunizmus bukásához, ez pontosan így volt szülőföldemen, Romániában is. Sajnos csak néhány hónap kellett ahhoz, hogy az álmok szertefoszoljanak. Világunk nem változott egyik napról a másikra, és több országban kisebb-nagyobb etnikai konfliktusok törték meg a gyorsabbnak hitt és várt demokratizálódási folyamatot” – közölte az erdélyi politikus.

A rendezvényen panelbeszélgetéseken vitatják meg a kisebbségvédelem lehetőségeit és kihívásait, a nemzetiségek részvételét a demokratikus folyamatokban. Bemutatják a harmincéves magyar nemzetiségi törvényt is, emellett kisebbségek védelmét ellátó munkacsoportok cserélik ki tapasztalataikat és küldöttgyűlést is tartanak. A háromnapos kongresszus házigazdája a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata. Az RMDSZ küldöttségét a 67. FUEN-kongresszuson Kelemen Hunor szövetségi elnök vezeti.