
Fotó: Pixabay.com
A magyar nyelv hivatalos használatának korlátozását és a még mindig burjánzó korrupciót is felrója az Egyesült Államok külügyminisztériuma által az emberi jogok 2022-es romániai helyzetéről összeállított, kedden közzétett jelentés.
2023. március 21., 15:562023. március 21., 15:56
2023. március 21., 16:562023. március 21., 16:56
A dokumentum szerint a magyar közösség tagjai arra panaszkodtak, hogy
Emellett arra is kitér, hogy a helyi hatóságok nem szereztek érvényt azon jogszabálynak, amely értelmében kétnyelvű közlekedési táblákat kell kihelyezni azokon a településeken, ahol az illető kisebbség aránya eléri a 20 százalékot.
A jelentés taglalja a korrupció helyzetét is. Eszerint
A tengerentúli jelentés rámutat, a közszférában, különösen az egészségügy terén még mindig gyakori a korrupció, de az európai uniós pénzekkel való visszaélésekről is említést tesz. A dokumentum szerint a hatályos törvények büntetőjogi szankciókat írnak elő a korrupt tisztviselők esetében, és a kormány általában hatékonyan végrehajtotta a törvényt. A korrupciós gyakorlatok azonban továbbra is széles körben elterjedtek, annak ellenére, hogy számos nagy visszhangot kiváltó büntetőeljárás indult.
A büntetőjogi felelősségről szóló alkotmánybírósági határozat eredményeként jelentős számú korrupciós és szervezett bűnözési ügy elévülési ideje csökkent, beleértve a korábbi minisztereket érintő nagy horderejű ügyeket is. Elismerve a korrupció elleni küzdelem terén Romániának az EU-hoz való 2007-es csatlakozása óta elért eredményeit, az Európai Bizottság az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusról szóló novemberi jelentésében azt javasolta, hogy szüntessék meg a román jogállamisági keretrendszer kötelező ellenőrzését.
Kitér ugyanakkor arra is, hogy korrupció miatt elítélték Elena Udrea volt idegenforgalmi minisztert és Cristian Popescu-Piedone volt bukaresti kerületi polgármestert is.
A diszkrimináció kapcsán a jelentés megemlíti: több emberi jogi aktivista arról számolt be, hogy egyes rendőrök megpróbálták eltántorítani a nemi erőszak vagy családon belüli erőszak áldozatait attól, hogy feljelentést tegyenek támadóik ellen, és egyes esetekben megtagadták az áldozatok által benyújtott büntetőfeljelentések nyilvántartásba vételét. Néhány esetben a rendőrség késlekedett a szexuális bűncselekmények elkövetőivel szembeni fellépéssel. A médiajelentések szerint, miután értesültek a családon belüli erőszak eseteiről, a rendőrség egyes tagjai figyelmen kívül hagyták a problémát, vagy megpróbáltak közvetíteni az áldozatok és az elkövetők között.
A dokumentum kitér a romák helyzetére is. Eszerint civil szervezetek arról számoltak be, hogy a romákat gyakran nem engedik be bizonyos nyilvános helyekre, vagy nem engedik őket bizonyos nyilvános helyeken igénybe venni a szolgáltatásokat. Júliusban egy veszélyeztetett gyermekekkel foglalkozó civil szervezet arról számolt be a médiának, hogy egy nagyszebeni uszoda alkalmazottai megtagadták a belépést egy roma gyermekcsoporttól.
A romákat az igazságszolgáltatási rendszerben is hátrányos megkülönböztetés érte. Egyes ügyvédek nem voltak hajlandóak romákat védeni, míg a rendőrség, az ügyészek és a bírák negatív sztereotípiákat tápláltak a romákról.
A szólásszabadság kapcsán a jelentés készítői felhívják a figyelmet arra, hogy a függetlennek mondott médiaszervezetek a média túlzott átpolitizáltságát, a korrupt finanszírozási mechanizmusokat, valamint a politikai pártoknak alárendelt szerkesztési politikát említették negatívumként.
Az újságírók és a civil társadalom képviselői elmondták, hogy
Az újságíróknak és a civil szervezeteknek gyakran be kellett perelniük a minisztériumokat, helyi intézményeket vagy hatóságokat, hogy hozzáférjenek a közérdekű információkhoz. Egyes újságírókat pedig a hatóságok zaklatnak, beperelnek vagy megfenyegetnek.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!