
Iohannis korábban a NATO főtitkári posztjára is bejelentkezett
Fotó: Presidency
Ha már a NATO-főtitkári tisztség elúszni látszik, az Európai Unió külügyi főbiztosi székére pályázna Klaus Iohannis román államfő, de erre sincs sok esélye – derült ki brüsszeli forrásokból.
2023. október 31., 17:522023. október 31., 17:52
2023. október 31., 17:542023. október 31., 17:54
A G4Media portál saját brüsszeli értesüléseire hivatkozva emlékeztetett: nem titok, hogy Klaus Iohannis elnök szeretné megszerezni az Európai Unió külpolitikai főbiztosi posztját, amelyet jelenleg a szocialista Joseph Borell tölt be. Korábban a NATO főtitkári posztjára is bejelentkezett, tavaly nyáron nyilvánosan jelezte, hogy komolyan megfontolná az elfogadását, ha felajánlanák neki. Ugyanakkor – mint arról beszámoltunk –
Jens Stoltenberg jelenlegi főtitkár mandátuma jövőre jár le – akárcsak a Iohannisé.
A G4Media.ro által idézett brüsszeli források szerint a külügyi főbiztosi poszt megszerzése is igencsak távolinak tűnik, ugyanis Ursula von der Leyen a kulcsfigura a kérdésben, aki jelen állás szerint nagy eséllyel pályázik egy újabb mandátumra az Európai Bizottság élén a 2024-es európai parlamenti választások után.
Ha pedig ismét ő lesz a Bizottság vezetője, nem túlságosan valószínű, hogy szintén az Európai Néppárt (EPP) politikai családjából származó politikus lesz a második számú tisztségviselő a bizottságban.
Borell előtt a szintén szocialista Federica Mogherini töltötte be a tisztséget, amelyre most az ugyancsak szocialista portugál miniszterelnök, Antonio Costa is bejelentkezett. Előfordulhat persze, hogy Klaus Iohannis elnök nem a szokásjogra alapoz, hanem a bizottság elnökével, a német Ursula von der Leyennel való jó kapcsolatára.
Liberális párti források szerint
Iohannis elnök azt reméli, hogy az Európai Bizottság következő elnökjelöltjével egy időben jelentik be a tisztség várományosát. Egy román EP-képviselő ugyanakkor figyelmeztetett: a politikában ezen a szinten a jó kapcsolatok nem igazán számítanak, a tárgyalások sokkal keményebbek. Ráadásul az államfőnek legalább a saját frakcióját tájékoztatnia kellene a szándékairól, ha javítani akarja az esélyeit.
Mindent összevetve Románia számára jóval reálisabb lenne egy kisebb jelentőségű biztosi pozíció. A Krónikának két hete Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet elemzője Iohannis külügyi főbiztosi esélyei kapcsán arról beszélt:
Az elemző szerint nem lehet kizárni, hogy Iohannis azt ment kipuhatolni Budapestre a Novák Katalin magyar köztársasági elnökkel folytatott találkozóján, hogy számíthat-e valamilyen heves ellenkezésre a magyar politikai vezetőség részéről. Különösen úgy, hogy jövőre európai parlamenti választás is lesz, és éppen a tervezett magyar EU-s elnökség idejére esik majd a különböző uniós szintű tisztségek szétosztása.
Két hét alatt több mint öt százalékponttal javult a bukaresti időközi főpolgármester-választáson az Igazságot Bukarestnek nevű választási szövetség nevében induló, a magát „szuverenistának” nevező ellenzék által támogatott Anca Alexandrescu népszerűsége.
Élesen bírálja Nicuşor Dan román államfőt Cătălin Avramescu filozófus, politológus, aki azt állítja, hogy az elnök olyan háborús veteránt tüntetett ki a román nemzeti ünnep alkalmából, aki a nácik oldalán részt vett többek között az odesszai mészárlásban.
Románia korrupt ország, és a románoknak igazuk van, amikor azt mondják, hogy nem látják az akaratot a román állam részéről a korrupcióellenes küzdelemben – jelentette ki Nicuşor Dan a Románia nemzeti ünnepe alkalmából rendezett fogadáson.
Több mint 3000 román és szövetséges katona részvételével rendezték meg hétfőn Bukarestben a hagyományos katonai díszszemlét a Román Királyság és Erdély egyesülését egyoldalúan kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 107. évfordulója alkalmából.
Donald Trump elnök üzenetet küldött Romániának a december elsejei nemzeti ünnep alkalmából – jelentette be az elnöki adminisztráció az Antena 3 hírtelevízió kérésére.
Hevesen bírálta Elena Lasconi, Câmpulung Muscel polgármestere, az érvénytelenített 2024. novemberi elnökválasztás első fordulójának második helyezettje a Bolojan-kormányt, mondván, hogy ez „az elmúlt 35 év legrosszabb kormánya”.
Jelenleg úgy tűnik, hogy a kormány által az első és a második kaidáscsökkentő csomagban elfogadott intézkedések nem érték el céljukat, és gazdasági szempontból a dolgok nem a megfelelő irányba haladnak – jelentette ki Sorin Grindeanu, a PSD elnöke.
A Prahova megyei tanfelügyelőség vasárnap este bejelentette, hogy az ivóvízellátás szüneteltetése miatt december 2–5. között online formában zajlik az oktatás a megye 13 településén.
Újraválasztották George Simiont a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökévé a párt vasárnapi gyulafehérvári kongresszusán.
Több tízezren maradtak vezetékes víz nélkül Prahova és Dâmbovița megyében, miután a heves esőzések miatt rendkívül zavarossá vált a környéket ellátó Paltinu gyűjtőtó vize.
szóljon hozzá!