
Geoană a favorit. A felmérések azt jelzik, hogy a PSD korábbi elnöke a NATO-székházból a bukaresti elnöki palotába költözhet át
Fotó: Presidency.ro
Nem változtak az elmúlt egy év trendjei: ha Mircea Geoană, a NATO idén leköszönő helyettes főtitkára úgy döntene, hogy független jelöltként elindul az idei romániai elnökválasztáson, megnyerné az első fordulót – derül ki a legfrissebb felmérésből.
2024. május 30., 13:302024. május 30., 13:30
Az INSCOP közvélemény-kutató által a News.ro hírportál felkérésére készített felmérés szerint az első fordulóban
míg a második hely Marcel Ciolacu miniszterelnöké, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökéé lenne 18,2 százalékkal.
Utána egy másik szélsőséges politikus következik a sorban: az AUR-ból kizárt botrányhős, Diana Şoşoacă a voksok 12,5 százalékát kapná meg, míg az ötödik helyen Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke áll 11,5 százalékkal. Őt az Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) jelöltje, Cătălin Drulă követi 8,6 százalékkal, majd Dacian Cioloş (REPER) következik 5,6, és Kelemen Hunor 5,5 százalékkal.
A felmérés során azt is megvizsgálnák, hogyan teljesítenének a jelöltek a második fordulóban.
Ha a második körbe Geoană és Ciolacu jutna be, akkor a NATO főtitkár-helyettes a voksok 48 százalékát kapná meg, míg a jelenlegi kormányfőre 30,4 százaléknyian szavaznának. 13,5 százalék mondta azt, hogy nem menne el szavazni, 8,2 százalék pedig nem tudott dönteni.
Azon válaszadók közül, akik azt mondták, biztosan tudják, melyik jelöltre voksolnának, 61,2 százaléknyi mondta azt, hogy Geoanára szavazna, és csupán 38,8 azt, Ciolacura.
23,1 százalék nem menne el szavazni, 9,2 százalék pedig nem tudna dönteni.
Azon válaszadók közül, akik azt mondták, biztosan tudják, melyik jelöltre voksolnának, 59,5 százalék szavazna Ciolacura, míg 40,5 Ciucára.
Ha a második fordulóban Ciolacu-Simion párharcra kerülne sor, akkor a jelenlegi kormányfő a szavazatok 50,1 százalékára számíthatna, míg a szélsőséges pártvezért 25,2 százalék támogatná. 17 százalék nem menne el szavazni, 7,7 százalék pedig döntésképtelen lenne.
Azon válaszadók közül, akik azt mondták, biztosan tudják, melyik jelöltre voksolnának, 66,5 százalék Ciolacura, 33,5 Simionra szavazna.
Egy Geoană-Ciucă „meccsen” a szavazók 51,5 százaléka előbbit, 28 százaléka pedig utóbbit részesítené előnyben. 13,8 százalék nem szavazna, míg 6,7 százalék nem tudna dönteni.
11,3 százalék nem menne el szavazni, 5,9 százalék pedig nem tudna dönteni.
Ha Ciucă csapna össze Simionnal, akkor a PNL elnökére 45,3 százalék szavazna, az AUR vezetőjére pedig 30,1.
17,3 százalék nem szavazna, 7,3 százalék pedig döntésképtelen lenne.
A felmérés során arra is rákérdeztek, hogy a válaszadók szerint ki nyeri meg az elnökválasztást.
2,7 százalék szerint más jelölt végez majd az élen, ugyanakkor a megkérdezettek 35,6 százaléka mondta azt, hogy nem tud válaszolni.
A favoritnak számító Geoană amúgy még mindig csupán lebegteti, hogy harcba száll-e az államfői tisztségért, igaz, amikor megszólal, akkor általában olyan, az ország jövőjére vonatkozó víziókat vázol fel, amelyek kampányprogramként is értelmezhetők.
Egyébként a válaszadók közül 66,9 százalék mondta azt, hogy biztosan elmegy szavazni az elnökválasztáson, míg 9 százalék jelentette ki, hogy biztosan nem voksol majd.
A felmérés május 20. és 25. között készült 1100 fős mintán, a hibahatár 2,95 százalék.
A szenátus közigazgatási bizottsága kedden kedvező jelentést fogadott el a barnamedve-kilövési kvótát meghatározó törvénytervezetről.
Ha a koalíciós pártok szerdán megállapodnak az állami költségvetés tervezetének végső formájáról, a parlament március 15. és 17. között megvitathatja a jogszabályjavaslatot – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) kedden bejelentette, hogy a jelenlegi biztonsági helyzet miatt elhalasztják a légvédelmi szirénák eredetileg szerdára tervezett tesztelését.
Újabb szociáldemokrata párti (PSD) politikus figyelmeztette Ilie Bolojan nemzeti liberális párti (PNL) miniszterelnököt, hogy pártja csak a szociális csomagja elfogadása esetén hajlandó megszavazni az idei költségvetést.
Románia nem áll közvetlen veszélyben a közel-keleti konfliktus kapcsán – jelentette ki Radu Miruță védelmi miniszter.
A közel-keleti konfliktus térségében rekedt összesen 318 román állampolgár térhetett haza Romániába azzal a két különjárattal, amelyek a keddre virradó éjszaka szálltak le az otopeni-i repülőtéren – számolt be Oana Țoiu külügyminiszter.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
szóljon hozzá!