A kormányváltás után sem módosult a román külügyminisztérium elutasító álláspontja a Magyarország által Nagyváradon és Marosvásárhelyen megnyitni szándékozott konzuli irodák ügyében – derült ki a bukaresti külügy válaszából, amelyet a tárca a Krónika ezzel kapcsolatos kérdésére adott.
2016. február 02., 19:092016. február 02., 19:09
Lapunk annak kapcsán kereste meg a román külügyminisztériumot, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a magyar–román diplomáciai viszonyban bekövetkezett hosszas hullámvölgyet követően pénteken Bukarestbe látogatott, ahol arról beszélt: a korábbi román kormányzat méltatlan vádakkal illette Magyarországot, amelyre a magyar fél keményen reagált.
Hangsúlyozta, hogy ez a hangulat teljesen megváltozott a jelenlegi román kormány hivatalba lépésével. A bukaresti külügyminisztérium a Krónika konzuli irodákkal kapcsolatos kérésére most lakonikus választ küldött. „Ami Magyarország azon kérését illeti, miszerint két konzuli irodát nyitna Romániában, Nagyváradon, illetve Marosvásárhelyen, a román fél válaszát már 2014-ben közöltük\" – olvasható az egymondatos válaszban.
Ez pedig annyit jelent, hogy Bukarest továbbra is egyértelműen elutasítja a magyar kérést. A budapesti Külügyminisztérium ugyanis 2014 júliusában jelentette be, hogy Románia érdemi magyarázat nélkül elutasította Magyarország több mint egy éve benyújtott igényét, miszerint Nagyváradon és Marosvásárhelyen konzuli irodát nyisson.
A magyar kormány 2013 áprilisában kezdeményezte a két konzuli iroda alapítását a román kormánynál. Az országban a bukaresti nagykövetség, illetve konzulátus mellett jelenleg Csíkszeredában és Kolozsváron működik magyar főkonzulátus. Budapest az elutasítás nyomán a román nagykövetet is bekérette, Bukarest ugyanakkor azt állította: megindokolták a konzuli irodák megnyitásának elutasítását.
„A konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény alapján Romániának szuverén joga, hogy ne fogadja el egy állam konzuli képviseletének bővítését a területén. A román fél a kérés alapos elemzése után hozta meg ez irányú döntését, figyelembe véve azt is, hogy Magyarország már most jelentős konzuli képviselettel rendelkezik Romániában, továbbá hogy az államközi kapcsolatok terén érvényt kell szerezni a kölcsönösség és az arányosság elvének\" – szerepel a román minisztérium által a Krónikának akkor elküldött állásfoglalásban. Eszerint Románia továbbra is a Magyarországgal ápolt kapcsolatok és a jószomszédi viszony konszolidálásában érdekelt a két ország közötti stratégiai partnerség jegyében.
Ugyanakkor miközben Bukarest sokallja a meglévő magyar külképviseletek számát, a külhoni románoknak nyújtott állampolgárság apropóján is bővítette saját diplomáciai képviseleteinek számát. A Moldovai Köztársaságban például a chişinăui nagykövetségen kívül Románia főkonzulátust működtet Cahulon és Bălţi-ben, tovább nemrég nyitott konzuli irodát Ungheni-ben.
Magyarországon – ahol a románság lélekszáma húszezerre tehető – a budapesti nagykövetségen kívül Gyulán és Szegeden működik főkonzulátus. Ráadásul Bukarest 2014 októberében azzal fordult az ukrán vezetéshez, hogy a már meglévő képviseletek mellett konzuli irodát nyitna a kárpátaljai Aknaszlatinán és Técsőn. A marosvásárhelyi magyar külképviselet a csíkszeredai főkonzulátushoz tartozott volna, Maros és Szeben megyéből álló kerülettel, míg a nagyváradi konzuli iroda a kolozsvári főkonzulátushoz, Bihar és Arad megyére kiterjesztett kerülettel.
Nemzetiségek: Magyarország példát mutatna
Magyarország a területén élő nemzetiségek támogatásával követendő példát szeretne mutatni más kormányok számára, hogy a viszonosság elve alapján hasonlóan támogassák a területükön élő magyar kisebbséget – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kedden Gyulán tartott sajtótájékoztatóján.
Fülöp Attila, miután román nemzetiségi és oktatási vezetőkkel tárgyalt, kifejtette, hogy 2010 és 2015 között megduplázódott a magyarországi román nemzetiségnek nyújtott támogatás összege, 137 millió forintról 270 millióra nőtt. Hozzátette: az elmúlt két évben a Magyarországon élő nemzetiségek támogatására fordítható keret is a kétszeresére, 8 milliárd forintra nőtt. Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló a sajtótájékoztatón elmondta: jó kapcsolatot ápolnak a magyar kormányzat képviselőivel, a szószólói intézmény 2014-es létrehozása pedig sokat segített a nemzetiségeknek.
Noha világszerte csökken a hagyományos dohányzók száma, a WHO szerint új nikotinfüggőségi hullám bontakozott ki: világszerte már 15 millió gyerek használ e-cigarettát. A szervezet arra figyelmeztet, a nikotinfüggőség továbbra is valós veszélyt jelent.
Nem lesz tanítás szerdán Románia délkeleti térségében, ahol a katasztrófavédelem a várható heves esőzések miatt árvízre számít – közölte kedden az Agerpres hírügynökség.
Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt elnöke arra szólította fel párttársait, hogy szavazzák le a koalíciós partner Szociáldemokrata Párt azon törvényjavaslatait, amelyek a kiadáscsökkentő intézkedések egyes elemeit ellensúlyoznák.
Harmadfokú (piros jelzésű) riasztás lesz érvényben nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések miatt kedd estétől Bukarestben és öt megyében.
Várhatóan másodszor is elhalasztja az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazási körülményeit módosító törvény véleményezését az egybehangzó értesülések szerint.
Keményen bírálta a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti mandátumhoz jutott George Becali, az FCSB labdarúgócsapatának tulajdonosa George Simiont, a párt elnökét, amiért az szerinte „áruló”.
Több mint 700 önkormányzatnál nem lenne szükség létszámcsökkentésre, mert a polgármesterek hatékonyan gazdálkodnak a humán erőforrásokkal – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter hétfőn este Kolozsváron.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) hétfőn arra kérte a parlament vezetőségét, hogy engedélyezze a Román Hírszerző Szolgálat legutóbbi négy – 2021-es, 2022-es, 2023-as és 2024-es – tevékenységi jelentésének megvitatását.
A szenátus hétfőn első házként elfogadta az online nagykorúságról szóló törvénytervezetet, amely szerint a kiskorúak 16 éves korukig csak szülői hozzájárulással férhetnek hozzá online szolgáltatásokhoz és hozhatnak létre saját fiókokat.
A legutóbbi kormányülésen elfogadták azt a sürgősségi rendeletet, amely aktualizálja a növényvédő szerekre vonatkozó jogi keretet. A rendelet megerősíti az európai normáknak megfelelő hivatalos ellenőrzési rendszert.
szóljon hozzá!