Számolni kell velük. Jól gazdálkodik sok erdélyi megyei tanács
Fotó: Orbán Orsolya
Erdély megyei önkormányzatai több szempontból is megmutatják Románia más térségeinek, hogyan kell okosan gazdálkodni. A Kolozs Megyei Tanács messze élen jár azzal, hogy költségvetésének kétharmada saját bevételből származik. E tekintetben a szomszédos Beszterce-Naszód éppen országos utolsó, viszont az egy főre jutó összbevétele alapján már első helyen áll, azaz szintén példamutató, de más téren: a külső források „levadászásában”. Mutatjuk a székelyföldi megyék adatait is.
2026. május 14., 19:152026. május 14., 19:15
Nagyon nem mindegy az erdélyi átlagpolgár számára sem, milyen forrásokra támaszkodhat, mennyi pénzből gazdálkodhat megyei önkormányzata. Hiszen kulcsfontosságú, mekkora mozgástere van egy-egy megyének saját fejlesztésekre, illetve mennyire függ Bukaresttől vagy az uniós pályázati forrásoktól – pontosabban milyen hatékonyan képes lehívni ezeket.
A megyei tanácsok költségvetéséből finanszírozhatók többek között:
Ezért nem mindegy, hogy egy megye erős saját bevételi alappal rendelkezik-e, mint Kolozs, vagy döntően – bizonytalan – külső forrásokra támaszkodik.
Az adatok arra világítanak rá, hogy az erdélyi megyék között is jelentős különbségek vannak.
amelynek 2025-ben sikerült elérnie azt a teljesítményt, hogy teljes költségvetésének csaknem 66 százalékát saját források tegyék ki. Az ellenpólust Beszterce-Naszód megye jelenti, ahol a teljes bevételnek alig valamivel több mint 13 százaléka származik saját forrásból – derül ki a Turnul Sfatului portál elemzéséből.
A megyei utak felújítása is fontos teendő Erdélyben
Fotó: Olti Angyalka
Tényleges összegként a legjelentősebb bevételekkel a Máramaros Megyei Tanács rendelkezett – 852 millió lejjel –, ezt Beszterce-Naszód megye követte 824 millió lejjel, majd Dolj 767 millió lejjel, Iași 762 millió lejjel, Prahova 733 millió lejjel és Bihar 731 millió lejjel.
Az ellenpóluson a legalacsonyabb bevételeket Brăila megyében – 208 millió lejt –, Kovászna megyében – 219 millió lejt –, Krassó-Szörény megyében – 267 millió lejt – és Teleorman megyében – 282 millió lejt – jegyezték.
A romániai megyei tanácsok legutóbbi lezárt pénzügyi évre vonatkozó költségvetési végrehajtásainak elemzése ugyanakkor az ellentétek országát rajzolja ki, ha a saját bevételeket vizsgáljuk.
Van egy 8–10 megyéből álló csoport, amely képes arra, hogy teljes költségvetésének csaknem 40 százalékát saját bevételekből gyűjtse össze. Mások – a nagy többség, csaknem húsz megye – nem tudják elérni, hogy összbevételük több mint 30 százaléka saját bevétel legyen.
Kolozs megye a költségvetési autonómia vitathatatlan éllovasaként emelkedik ki, ritka teljesítményt elérve: teljes költségvetésének csaknem 66 százalékát helyi bevételekből, a megye gazdasága által generált illetékekből és adókból biztosítja. A modellt szorosan követi Ilfov és Temes megye, amelyek a saját bevételek arányát tekintve meghaladják a 60, illetve az 59 százalékos küszöböt.
Az ellenpóluson Beszterce-Naszód megye található, amely – amint a Turnul Sfatului elemzésében megjegyzik – paradox helyzetet mutat. Bár az egy főre jutó összbevétel mutatója alapján országos első helyen áll, rekordösszegű, fejenként 2786 lejes értékkel, a megye az egyik leginkább függő helyzetben van a külső tényezőtől, vagyis az állami költségvetéstől.
Ugyanis a pénzeknek mindössze 13 százaléka származik a helyi gazdaságból, a fennmaradó, több mint 86 százalékos, óriási rész pedig állami és európai támogatások, valamint kormányzati és uniós források eredménye.
Hasonló helyzet figyelhető meg Tulcea megyében is, ahol az egy főre jutó összbevétel magas, meghaladja a 2100 lejt, ugyanakkor a helyben megtermelt pénzek aránya alig haladja meg a 28 százalékot. Ez rávilágít azoknak a térségeknek a sérülékenységére, amelyek nem állandó ipari fejlődésből, hanem eseti projektekből élnek.
Kórházfejlesztésekre is sokat költenek az erdélyi önkotmányzatok
Fotó: Olti Angyalka
A Turnul Sfatului portál „otthonaként” szolgáló Szeben megyének sikerül minden egyes lakosra vetítve 449 lej helyi bevételt előállítania, ami a jól teljesítők közé sorolja Kolozs megye – 707 lej/lakos helyi bevétel –, Ilfov, Tulcea, Temes, Arad és Konstanca mellett.
ahol Brăila és Gorj kritikus pozíciót foglal el. Brăila statisztikai szempontból a lista legkedvezőtlenebb helyzetű megyéje: itt a legalacsonyabb az egy főre jutó összbevétel, mindössze 742 lej – vagyis a lakosságszámra vetített teljes bevétel –, miközben a helyi beszedési kapacitás alig éri el a 196 lejt lakosonként – azaz a lakosságszámra vetített helyi bevételek szintjén.
Gorj megye sem áll jobban: mindössze 17 százalékos autonómiát jelentett, ami a saját források súlyos visszaesésére utal.
Székelyföld esetében teljes bevételt tekintve országos szinten Hargita megye a középmezőny alsó fertályában található 396 881 801,82 lejjel, Kovászna pedig utolsó előtti 219 156 199,81 lejes összeggel. Háromszék a saját bevételi forrásokat tekintve is hátulról a második (74 664 381,63 lej), miközben Hargita 31. helyezett 113 149 501,35 lej saját bevétellel.
Kovászna megye országos 20. helyezett azzal, hogy az összbevételek 34,07 százaléka saját bevétel, miközben Hargita 32. helyezett (28,51 százalék). Ugyanakkor az egy főre jutó összbevétel kategóriájában ismét fordul a kocka: Hargita az előkelő 9. helyen található 1359,42 lejes összeggel, Kovászna pedig a 24. (1095,55).
Eközben Maros megye országos 9. helyezett mind a teljes bevétel (232 633 595,20 lej), mind pedig a saját bevételek arányát tekintve (39,40 százalék), az egy főre jutó összbevételt nézve viszont csak a 21. (1139,33 lej).
Elfogadhatják csütörtökön Maros Megye Tanácsának költségvetését, amely a tervezet szerint 552 millió lej bevétellel és 615 millió lej kiadással számol. A tavalyinál kisebb keretből gazdálkodnak, miközben több pályázat önrészét idén kell kifizetni.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Kompromisszumos költségvetést fogadott el Hargita Megye Tanácsa keddi, áprilisi ülésén. Bevételi oldalon 828 millió lejjel, kiadási oldalon 907 millió lejjel számolnak. A két összeg közötti különbség egyensúlyba hozása még számos tényezőtől függ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!