Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője lapunknak nyilatkozva elismerte: magáról az összegről nehéz lenne közmegegyezésre jutni
Fotó: RMDSZ
Az alkotmánybíróság korábbi ítéleteivel indokolta Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónika megkeresésére, hogy a román parlament felsőháza szerdán megszavazta a Büntető törvénykönyv (Btk.) azon módosítását, amely kimondja: a hivatali visszaélés csak akkor minősül börtönbüntetéssel sújtható bűncselekménynek, ha az elkövető által okozott kár eléri a 250 ezer lejt. A szenátusi döntés miatt az ellenzék tiltakozó akciókat helyezett kilátásba.
2023. március 29., 18:302023. március 29., 18:30
2023. március 29., 18:382023. március 29., 18:38
Heves tiltakozást váltott ki a román ellenzéki pártok és civil szervezetek részéről, hogy a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról fogadott el törvénytervezetet szerdai ülésén a kétkamarás bukaresti parlament szenátusa, amelyben egyebek mellett értékhatárt vezet be a hivatali visszaélés meghatározásánál. Turos Lóránd RMDSZ-es szenátor a vitatott módosítás kapcsán a Krónika megkeresésére elmondta, szükségszerű volt a Btk. és a büntetőjogi perrendtartás módosítása, ez a kormány egyik prioritása volt.
„A legfőbb oka ennek az, hogy nagyon sok olyan alkotmánybírósági ítélet született, amely kötelezi a jogalkotót arra, hogy ezt módosítsa, hiszen a Btk. és a perrendtartás nagyon sok paragrafusa alkotmányellenes. Nekünk kötelességünk ezeket módosítani.
Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt ugyanakkor elismerte: magáról az összegről nehéz lenne közmegegyezésre jutni. „Az persze vitatható, és soha nem lesz széles körű megegyezés arról, hogy mi az az összeghatár, ami fölött bűncselekménynek minősül a hivatali visszaélés, és mi az, ami alatt nem” – mutatott rá.
Felvetésünkre, hogy miért éppen 250 ezer lejes határt szabtak meg, kifejtette: ez volt a kompromisszumos megoldás.
– tette hozzá a szenátor.
A Krónika kérdésére, hogy a koalícióban ki vetette fel a módosítás szükségességét, Turos elmondta: ez evidencia volt, miután a taláros testület kimondta, hogy szükséges az összeghatár,
A hírhedt, 2017-es 13-as sürgősségi kormányrendelethez hasonló törvénymódosítást fogadott el szerdán a román szenátus, amely alsó határt szab annak, mekkora összegig nem tekinthető börtönbüntetéssel sújtandó bűncselekménynek a hivatali visszaélés.
Mint arról beszámoltunk, a szenátus szerdán 79 támogató és 25 elutasító vokssal szavazta meg a módosítást. A Büntető törvénykönyvhöz benyújtott, a hivatali visszaélés meghatározását pontosító módosító javaslatot a kormány terjesztette be, ebben azonban még csak az szerepelt módosításként a jelenlegi szöveghez képest, hogy belevették: a hivatali visszaélés a hatályos törvények, kormányhatározatok, sürgősségi kormányrendeletek vagy egyéb, törvényi erejű jogszabályok megsértését jelenti, ami kettőtől hét évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció honatyái azonban ehhez is módosító javaslatot nyújtottak be, amely értelmében 250 000 lejes összegig nem szabadságvesztéssel megtorlandó bűncselekmény a hivatali visszaélés.
A szenátus csupán első kamaraként szavazott a módosításról, a végső szót a képviselőház mondja ki.
Mint ismeretes, 2017-ben, a Sorin Grindeanu jelenlegi PSD-s közlekedési miniszter, kormányfőhelyettes miniszterelnöksége idején elfogadott 13-as kormányrendelet – amelyet az akkori kabinet január 31-én későn este fogadott el – 200 000 lejben határozta volna meg a károkozás alsó értékét. Az elfogadást követő bel- és külföldi felháborodás és több százezres utcai tüntetések nyomán aztán a rendeletet visszavonták.
A hétfőn benyújtott módosító javaslatokat kedden vitatták meg a jogi bizottságban, a vitán az igazságügyi miniszter is jelen volt.
Ugyanakkor nem minden kormánypárti politikus ért egyet maradéktalanul a módosítással.
Emlékeztetett, hogy két alkotmánybírósági ítélet is kimondja az összeghatár megszabásának szükségességét, de a megoldás az, hogy egy jóval kisebb összeget határozzanak meg. Turcan reményét fejezte ki, hogy a képviselőház döntéshozó kamaraként kijavítja majd a hibát.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke azzal vádolta meg szerdán a két nagyobbik kormánypárt vezetőit, Nicolae Ciucát és Marcel Ciolacut, hogy „szabad kezet adtak a 250 ezer lej alatti lopásnak”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy romániai befektető a chatbot tanácsára elhitte, hogy külföldi brókere már levonta a nyeresége után járó adót, ezért nem vallotta be a jövedelmet.
Nincsenek arra utaló jelek, hogy az ország nyugati, Kárpátokon belüli területein fokozódott volna a drónok által elkövetett légtérsértések kockázata – közölte a román védelmi minisztérium a Krónikával.
Egy év szabadságvesztést szabott ki hétfőn Clotilde Armandra, Bukarest első kerületének volt polgármesterére az első kerületi bíróság, de a büntetés alkalmazását két év próbaidőre elhalasztotta. Az ítélet nem jogerős.
Szeptember közepétől emelkedik a járművezetői engedély, a forgalmi engedély és az ideiglenes forgalomban tartási engedély kiállításának díja Romániában.
Jelentősen eltér, hogy Románia különböző városaiban mennyit fizetnek a fogyasztók a víz- és a csatornahasználatért. A két szolgáltatás együttes köbméterenkénti ára egyes településeken alig haladja meg a 15 lejt, máshol viszont megközelíti a 26 lejt.
Miközben Nicușor Dan államfő a napokban – várhatóan már kedden – újabb egyeztetést kezd a pártok képviselőivel egy új, teljes jogkörű kormány megalakításáról, a pártok vezetői a saját stratégiájukról egyeztetnek.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter szerint a parlamentnek mielőbb döntenie kell arról, hogy hatályban marad, hatályon kívül helyezik vagy elhalasztják a 2023-ban elfogadott törvényi rendelkezésnek az alkalmazását.
Az egyre növekvő számú drónincidensek miatt a román kormány tájékoztató kampányt indít – jelentette be Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) országos vezetőtanácsa egyhangúlag elfogadta az Előre hozott választásokat! Romániának új kezdetre van szüksége című határozatot.
Rendkívül szigorú állategészségügyi intézkedésekkel próbálja visszaszerezni Románia az Európai Bizottság bizalmát, és újraindítani a juh- és kecskeexportot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!