Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője lapunknak nyilatkozva elismerte: magáról az összegről nehéz lenne közmegegyezésre jutni
Fotó: RMDSZ
Az alkotmánybíróság korábbi ítéleteivel indokolta Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónika megkeresésére, hogy a román parlament felsőháza szerdán megszavazta a Büntető törvénykönyv (Btk.) azon módosítását, amely kimondja: a hivatali visszaélés csak akkor minősül börtönbüntetéssel sújtható bűncselekménynek, ha az elkövető által okozott kár eléri a 250 ezer lejt. A szenátusi döntés miatt az ellenzék tiltakozó akciókat helyezett kilátásba.
2023. március 29., 18:302023. március 29., 18:30
2023. március 29., 18:382023. március 29., 18:38
Heves tiltakozást váltott ki a román ellenzéki pártok és civil szervezetek részéről, hogy a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról fogadott el törvénytervezetet szerdai ülésén a kétkamarás bukaresti parlament szenátusa, amelyben egyebek mellett értékhatárt vezet be a hivatali visszaélés meghatározásánál. Turos Lóránd RMDSZ-es szenátor a vitatott módosítás kapcsán a Krónika megkeresésére elmondta, szükségszerű volt a Btk. és a büntetőjogi perrendtartás módosítása, ez a kormány egyik prioritása volt.
„A legfőbb oka ennek az, hogy nagyon sok olyan alkotmánybírósági ítélet született, amely kötelezi a jogalkotót arra, hogy ezt módosítsa, hiszen a Btk. és a perrendtartás nagyon sok paragrafusa alkotmányellenes. Nekünk kötelességünk ezeket módosítani.
Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt ugyanakkor elismerte: magáról az összegről nehéz lenne közmegegyezésre jutni. „Az persze vitatható, és soha nem lesz széles körű megegyezés arról, hogy mi az az összeghatár, ami fölött bűncselekménynek minősül a hivatali visszaélés, és mi az, ami alatt nem” – mutatott rá.
Felvetésünkre, hogy miért éppen 250 ezer lejes határt szabtak meg, kifejtette: ez volt a kompromisszumos megoldás.
– tette hozzá a szenátor.
A Krónika kérdésére, hogy a koalícióban ki vetette fel a módosítás szükségességét, Turos elmondta: ez evidencia volt, miután a taláros testület kimondta, hogy szükséges az összeghatár,
A hírhedt, 2017-es 13-as sürgősségi kormányrendelethez hasonló törvénymódosítást fogadott el szerdán a román szenátus, amely alsó határt szab annak, mekkora összegig nem tekinthető börtönbüntetéssel sújtandó bűncselekménynek a hivatali visszaélés.
Mint arról beszámoltunk, a szenátus szerdán 79 támogató és 25 elutasító vokssal szavazta meg a módosítást. A Büntető törvénykönyvhöz benyújtott, a hivatali visszaélés meghatározását pontosító módosító javaslatot a kormány terjesztette be, ebben azonban még csak az szerepelt módosításként a jelenlegi szöveghez képest, hogy belevették: a hivatali visszaélés a hatályos törvények, kormányhatározatok, sürgősségi kormányrendeletek vagy egyéb, törvényi erejű jogszabályok megsértését jelenti, ami kettőtől hét évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció honatyái azonban ehhez is módosító javaslatot nyújtottak be, amely értelmében 250 000 lejes összegig nem szabadságvesztéssel megtorlandó bűncselekmény a hivatali visszaélés.
A szenátus csupán első kamaraként szavazott a módosításról, a végső szót a képviselőház mondja ki.
Mint ismeretes, 2017-ben, a Sorin Grindeanu jelenlegi PSD-s közlekedési miniszter, kormányfőhelyettes miniszterelnöksége idején elfogadott 13-as kormányrendelet – amelyet az akkori kabinet január 31-én későn este fogadott el – 200 000 lejben határozta volna meg a károkozás alsó értékét. Az elfogadást követő bel- és külföldi felháborodás és több százezres utcai tüntetések nyomán aztán a rendeletet visszavonták.
A hétfőn benyújtott módosító javaslatokat kedden vitatták meg a jogi bizottságban, a vitán az igazságügyi miniszter is jelen volt.
Ugyanakkor nem minden kormánypárti politikus ért egyet maradéktalanul a módosítással.
Emlékeztetett, hogy két alkotmánybírósági ítélet is kimondja az összeghatár megszabásának szükségességét, de a megoldás az, hogy egy jóval kisebb összeget határozzanak meg. Turcan reményét fejezte ki, hogy a képviselőház döntéshozó kamaraként kijavítja majd a hibát.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke azzal vádolta meg szerdán a két nagyobbik kormánypárt vezetőit, Nicolae Ciucát és Marcel Ciolacut, hogy „szabad kezet adtak a 250 ezer lej alatti lopásnak”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nincsenek konfliktusok a koalícióban, és jelenleg nincs szó arról, hogy a szociáldemokraták kilépjenek a kormányból.
A koalíciónak folytatnia kell a munkáját, Ilie Bolojannal a kormány élén – nyilatkozta hétfőn a parlamentben az újságíróknak Kelemen Hunor.
Megérkezett Romániába az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyent a Mihail Kogălniceanu katonai bázison fogadta Nicușor Dan államfő.
Jóváhagyta hétfőn Bukarest első kerületének bírósága Călin Georgescu hatósági felügyeletének meghosszabbítását. A bíróság döntése nem végleges, 48 órán belül megtámadható.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) azért kérte a koalíciótól, hogy halasszák el a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet elfogadását.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, amely öt törvénytervezetért készül felelősséget vállalni hétfőn a parlamentben.
Több módosító javaslatot is benyújtott a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyekért hétfő este felelősséget vállal a kormány a parlamentben – közölte Adrian Câciu.
Ilie Bolojan miniszterelnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog hazudni, a közigazgatási reform nem szemfényvesztés – jelentették ki hétfőn a PNL képviselői.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!