Rekordszintet ért el a kivándorlás tavaly, sepsiszentgyörgynyi ember hagyta el Romániát

•  Fotó: Beliczay László

Fotó: Beliczay László

Továbbra is rengeteg román állampolgár érzi úgy, hogy Románia nem kínál megfelelő lehetőségeket a boldogulásra, ezért külföldön próbál szerencsét – derül ki a hivatalos kimutatásokból. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2022-ben 50 ezren hagyták el az országot, ami rekordnak számít. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az elvándorlás a negatív természetes szaporulattal súlyosbítva előbb-utóbb demográfiai katasztrófához vezet.

Balogh Levente

2023. augusztus 07., 18:552023. augusztus 07., 18:55

2023. augusztus 07., 19:042023. augusztus 07., 19:04

Továbbra is sok román állampolgár érzi úgy, hogy Románia nem kínál megfelelő lehetőségeket a boldogulásra, ezért külföldön próbál szerencsét – derül ki a kimutatásokból. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2022-ben mintegy 50 ezren hagyták el az országot, ami rekordnak számít.

Ez nagyjából Sepsiszentgyörgy lakosságával egyenértékű népességcsökkenést jelent.

És a szakértők szerint a tendencia nem változik, a jelenségnek ugyanis nem csupán gazdasági okai vannak, hanem a katasztrofális szociális szolgáltatásokat is felelősek érte. A tömeges elvándorlás mellett negatív természetes szaporulat is nehezíti a helyzetet. Így az INS adatai szerint 2023 áprilisában 2853-mal kevesebb élveszületést regisztráltak, mint 2022 ugyanezen hónapjában.

korábban írtuk

Mintegy nyolcmillió román állampolgár élhet külföldön
Mintegy nyolcmillió román állampolgár élhet külföldön

Jelenleg mintegy nyolcmillió román állampolgár él külföldön, ami csökkenést jelent a néhány évvel ezelőtti adatokhoz képest – erről Gheorghe Cârciu, a kormány határon túli románokért felelős osztályának vezetője beszélt.

A természetes többlet 2023 áprilisában negatív volt (-8 902 fő), csakúgy, mint 2022 áprilisában (-8 859 fő). Vasile Ghețău demográfiai szakértő az Adevărulnak úgy nyilatkozott: becslése szerint

Romániában több mint három évtizede folyamatosan csökken a népesség, és ha a hatóságok nem tesznek valamit, 2050-ben már csak 15 millió lakosa lesz az országnak, elöregedő népesség mellett.

Az alacsony születési arányszám, a tömeges migráció és a magas halálozási arányszám miatt Romániának gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy megmeneküljön a demográfiai katasztrófa forgatókönyvétől, ráadásul a halálozási arány még uniós viszonylatban is túlzottan magas.

Emellett Romániában a születéskor várható élettartam alacsonyabb, mint más európai országokban.

Ez megmutatkozik az életszínvonalban, a kulturális színvonalban, az egészségügyben, a táplálkozásban, a környezet emberre gyakorolt hatásában is. A férfiak 72, a nők 79 éves várható élettartamával Románia az európai rangsor végén áll, Bulgáriával együtt, 8-9 évvel lemaradva a fejlett országok átlagától. Ami még feltűnőbb Romániában, hogy ha a 2013 utáni éveket nézzük, a születéskor várható élettartam alakulása stagnál. Ha ilyen alacsony értéken stagnál, az azt jelenti, hogy valami történik a lakosság egészségi állapotában, a társadalomban. Negatív tényezők működnek – figyelmeztetett a szakértő.

Az Eurostat adatai szerint

Románia az első helyen áll az EU-ban a más európai országokban állandó lakhellyel rendelkező felnőtt állampolgárok számát tekintve, megelőzve Lengyelországot.

Az érintettek többsége nő. Az európai statisztikai intézet adatai szerint 2011-ben 1,67 millió volt a más uniós országban élő románok száma, és azóta folyamatosan nő, 2019-ben pedig elérte a 2,5 milliót.

korábban írtuk

Népszámlálás: 1,1 millió magyar lehet, 25 közigazgatási egységben 20 százalék alá csökkent a közösség aránya
Népszámlálás: 1,1 millió magyar lehet, 25 közigazgatási egységben 20 százalék alá csökkent a közösség aránya

A népszámlálás végleges, településszintű eredményei alapján az becsülhető, hogy 2021. december 1-jén mintegy 1,1 millió magyar élt Románia területén – állapítja meg hétfői közleményében az RMDSZ.

Ennél azonban jóval magasabb a szám: mint arról beszámoltunk, Gheorghe Cârciu, a kormány határon túli románokért felelős osztályának vezetője nemrég arról beszélt: jelenleg mintegy nyolcmillió román állampolgár él külföldön, ami csökkenést jelent a néhány évvel ezelőtti adatokhoz képest.

Ugyanakkor a pontos szám nem ismert, mivel több országban nincs statisztika az ott élő román állampolgárokról.

A 2022-es népszámlálás során gyűjtött statisztikai hivatali adatok szerint közel hatmillió román állampolgár szerepel a külföldön élő vagy tartózkodó román állampolgárok listáján, többségük első generációs kivándorló. Sokan ugyanakkor nem szerepelnek a hivatalos nyilvántartásban. 2019-ben a határon túli románokért felelős akkori miniszter, Natalia Intotero azt mondta, hogy a statisztikák szerint mintegy 9 700 000 román él külföldön, rámutatva, hogy

a kivándorlás oka a korrupció, a politikai osztály rossz minősége és a szegénység.

Az elvándorlás pedig jelentős érvégést jelent, mivel a többség nem tér vissza többé – legalábbis Alfred Bulai szociológus így látja. „A születési ráta is csökkent, de a legnagyobb veszteséget az elvándorlás okozza. Ez több millió románt jelent, akik elméletileg Romániában vannak, de

sok nyugaton töltött év után nehéz elhinni, hogy visszatérnek.

Ha kiépítik a társadalmi kapcsolatokat, és elfogadható életkörülményeket találnak, nagyon nehéz visszatérni, különösen, ha egy kisvárosból mentek el. Még kisebb az esélye, ha az ember külföldön köt házasságat és ott születnek gyerekei. Mert a nyugati gyermeknevelési körülmények sokkal jobbak, mint Romániában. A gyerek sok esetben születésénél fogva az illető ország állampolgára lesz, és az ottani nyelv anyanyelvvé válik. Ráadásul 20 év nyugaton töltött idő után nincs sok minden, ahová vissza lehet térni: nem is biztos, hogy még vannak rokonok, szülők, barátok” – mutatott rá a szociológus professzor.

Az Eurostat adatai szerint 2100-ra Románia lakossága 6,6 millió fővel csökken a jelenlegi szinthez képest, míg Franciaország és Svédország lakossága 2,6 millióval, illetve 3,4 millióval lesz magasabb.

korábban írtuk

Népszámlálás: nem csalt a számokkal a román állam, csak élt a valósággyártás eszköztárával
Népszámlálás: nem csalt a számokkal a román állam, csak élt a valósággyártás eszköztárával

A számokhoz Romániában ugyanúgy viszonyulunk, mint a virslihez: amíg nem tudjuk, mit tettek bele, szeretjük. A népszámlálás esetében se tudjuk, mit foglaltak bele – hangzott el azon a kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Halálos áramütést szenvedett egy kisgyermek az utcai világítótesttől

Áramütés következtében életét vesztette egy másfél éves gyermek kedden este Vasluiban. A tragédiát egy utcai világítótest okozta.

Halálos áramütést szenvedett egy kisgyermek az utcai világítótesttől
2025. szeptember 02., kedd

Közigazgatás: 10 százalékos elbocsátást akar a kormányfő, a szakszervezetek sztrájkra készülnek

A helyi közigazgatást érintő 10 százalékos létszámleépítés szükségességét hangsúlyozta Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este, rámutatva, hogy ezzel párhuzamosan a központi közigazgatásban is csökkenteni kell a betöltött álláshelyek számát.

Közigazgatás: 10 százalékos elbocsátást akar a kormányfő, a szakszervezetek sztrájkra készülnek
2025. szeptember 02., kedd

A tanügyi szakszervezetek bojkottálnak, az oktatási miniszter reménykedik

Daniel David oktatási miniszter kedden azt nyilatkozta, meggyőződése, hogy az új tanév első napján, szeptember 8-án valamennyi iskola várja és fogadja majd a gyermekeket, de néhány tanintézetben számítani lehet „a bojkott valamilyen formájára”.

A tanügyi szakszervezetek bojkottálnak, az oktatási miniszter reménykedik
2025. szeptember 02., kedd

Tiltott jelképek terjesztésével is gyanúsítják a bangladesi vendégmunkást bántalmazó fiatalembert

Fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő jelképek nyilvános használata miatt is vizsgálatot indítanak a Bukarestben futárként dolgozó bangladesi vendégmunkás bántalmazásával gyanúsított fiatalember ellen – tájékoztatott az ügyészség.

Tiltott jelképek terjesztésével is gyanúsítják a bangladesi vendégmunkást bántalmazó fiatalembert
2025. szeptember 02., kedd

Kárpátokon túli településeket érintenének leginkább az elbocsátások, de erdélyi önkormányzatok sem „menekülnének”

A Prahova, Argeș és Suceava megyei településeket érintené a leginkább, ha országosan 40 százalékkal csökkenne az önkormányzati alkalmazottak megengedett száma.

Kárpátokon túli településeket érintenének leginkább az elbocsátások, de erdélyi önkormányzatok sem „menekülnének”
2025. szeptember 02., kedd

Koronavírusos fertőzéshullám tapasztalható, de a szakértő szerint nincs ok aggodalomra

Az augusztus 25–31. közötti héten 3982 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 3,4 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Koronavírusos fertőzéshullám tapasztalható, de a szakértő szerint nincs ok aggodalomra
2025. szeptember 02., kedd

Két földrengés is volt kedd délben Vrancea megyében

A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt kedd délben 11 óra 59 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Két földrengés is volt kedd délben Vrancea megyében
2025. szeptember 02., kedd

Új tanév, új igazolvány: határidők és szabályok a diákok ingyenes utazásához

Új tanév, új bérletek és jegyek: a CFR Călători közölte, milyen feltételekkel utazhatnak ingyen a diákok a romániai vonatokon.

Új tanév, új igazolvány: határidők és szabályok a diákok ingyenes utazásához
2025. szeptember 02., kedd

FRISSÍTVE – Bolojan: ,,ha nem tartjuk be a megállapodásainkat, nehéz ellátni a miniszterelnöki teendőket”

Ilie Bolojan keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a koalíciós partnerek értésére adta: ha nem tartják magukat a koalíció megalakításakor vállaltakhoz, nehéz lesz ellátnia a miniszterelnöki feladatokat.

FRISSÍTVE – Bolojan: ,,ha nem tartjuk be a megállapodásainkat, nehéz ellátni a miniszterelnöki teendőket”
2025. szeptember 02., kedd

Bolojan: Az első félévben 10 százalékkal nőttek a személyi kiadások a helyi közigazgatásban, noha csökkenniük kellett volna

Az idei év első hat hónapjában a tavalyi első félévhez képest 10 százalékkal nőttek a személyi kiadások a helyi közigazgatásban, noha elméletileg csökkenniük kellett volna 5 százalékkal.

Bolojan: Az első félévben 10 százalékkal nőttek a személyi kiadások a helyi közigazgatásban, noha csökkenniük kellett volna