Predoiu védelmébe vette az EU és a Velencei Bizottság által is keményen bírált igazságügyi törvényeket

– írta Predoiu a Facebookon, válaszul arra, hogy többen a lemondását követelik az igazságügyi rendszerben kitört botrány után, amely több tucat magas szintű korrupciós ügy „eltemetésével”
kapcsolatos.

„A törvények eszközök, és ezeket az eszközöket egész Európa jó minőségűnek nyilvánította. Az, hogy a 2004 óta önkormányzattal rendelkező bírák mit tettek ezekkel az eszközökkel, az ő felelősségük, és igen, egyetértek azzal, hogy ezt elemezni kell. De sine ira et studio, szakértelemmel és nem átpolitizálva” – tette hozzá Predoiu.

Ugyanakkor

Az intézmény bírálta azok sietős elfogadását, a főügyészek és helyetteseik kinevezésének eljárását, valamint az új bírói részleg létrehozását a legfőbb ügyészség keretében.

A Velencei Bizottság akkor kijelentette, hogy „sajnálja”, hogy a román hatóságok nem kérték ki véleményét a törvények elfogadása előtt.

Az akkori elnök, Klaus Iohannis, Didier Reynders európai igazságügyi biztos kérésének ellenére, a Velencei Bizottság véleményét meg sem várva, november 15-én kihirdette a Cătălin Predoiu miniszter által előterjesztett igazságügyi törvényeket.

A Velencei Bizottság akkoriban többek között a következő kritikákat fogalmazta meg:

• versenyeztetéses kiválasztási eljárást kell bevezetni az igazgatóhelyettesek esetében is, nem csak a bíróságok és az ügyészségek elnökei esetében;
• a főügyészeket, beleértve a legfőbb ügyészt, valamint a DNA és a DIICOT főügyészeit és helyetteseiket hosszabb időtartamra kell kinevezni, a mandátum meghosszabbítása lehetőségének kizárásával;
• az ügyészség vezetője nem kerülheti meg az ügyészi hierarchiát, ha úgy találja, hogy a büntetőeljárási intézkedések jogellenesek vagy megalapozatlanok. Az ilyen megállapítást az ügyészi hierarchia alacsonyabb szintjeinek is közölni kell.
• a törvényben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy az igazságügyi rendőrség nem tartozik beszámolási kötelezettséggel a belügyminiszternek.

A civil társadalom egy része szintén arra kérte Iohannist, hogy ne hirdesse ki Predoiu törvényeit, mielőtt a Velencei Bizottság véleményezi azokat.

Szeptember 22-én

„Emlékeztettem őket, hogy az Európai Bizottság kapcsolatban áll a román hatóságokkal a reformok megvitatása érdekében, és azt javaslom, hogy a jogszabálytervezetek elfogadását megelőzően várják meg a Velencei Bizottság véleményét, hogy azok megfeleljenek az európai normáknak” – nyilatkozta Didier Reynders.

2022-ben a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta kormánytöbbség dolgozta ki és fogadta el az új igazságszolgáltatási törvényeket, amelyek mára oda vezettek, hogy

Mint megírtuk, az igazságügyi botrány a Recorder oknyomozó portál riportja nyomán tört ki.

A Foglyul ejtett igazságszolgáltatás című, két hete bemutatott dokumentumfilm szerint a romániai igazságügyi rendszert egy bírákból, ügyészekből és politikusokból álló érdekcsoport tartja kézben.

A riportban megszólaló volt bírák és ügyészek többek között arról beszélnek, hogy egyes, befolyásos személyeket érintő korrupciós ügyekben úgy próbálták megmenteni a vádlottakat, hogy a bírák áthelyezésével addig húzták az ügyeket, amíg azok elévültek.

A riportban megszólalók szerint azon bírákat, akik nem hajlandóak a felsőbb utasításoknak engedelmeskedni, fegyelmi vizsgálatokkal zaklatják és próbálják ellehetetleníteni.

korábban írtuk

Az igazságszoltatás szakmai szervezete elkészítette saját jelentését az igazságügyi rendszerről

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerdán közölte, hogy elküldte az elnöki hivatalnak, a kormánynak és az igazságügyi minisztériumnak az igazságszolgáltatási rendszer problémáiról készített belső felmérésének előzetes eredményeit.