Összeülnek. Az új parlamentben jelentős arányban vannak jelen a szélsőjobboldali pártok
Fotó: Miklós Zoltán/Facebook
Először ül össze pénteken a december elsejei választások nyomán kialakult összetételű új román parlament, miután Klaus Iohannis államfő erre a napra hívta össze az alakuló ülést.
2024. december 20., 11:582024. december 20., 11:58
A kétkamarás új parlament délután kettőkor kezdi meg munkáját.
A képviselőház és a szenátus ülését az elnökök megválasztásáig a legtöbb mandátummal rendelkező törvényhozó vezeti, illetve ha több, egyenlő mandátumszámmal rendelkező törvényhozó is van, akkor a korelnök. Jegyzőként a négy legfiatalabb törvényhozó tevékenykedik.
A képviselőházban a legtöbb mandátum a Szociáédemokrata Párté (PSD), 86 képviselővel rendelkezik. A további sorrend: Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 63, Nemzeti Liberális Párt (PNL) 49, Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 40, SOS Románia 28, Fiatal Emberek Pártja (POT) 24 képviselő, RMDSZ 22.
A szenátusban is a PSD- a legnépesebb frakció, amely 36 fős. A további sorrend: AUR 28, PNL 22, USR 19, SOS Románia 12, RMDSZ 10, POT 7.
A mandátumok igazolására a képviselőház az első ülésén megválaszt egy 30 tagból álló bizottságot, amely tükrözi a képviselőház politikai összetételét. A szenátus esetében a mandátumigazolóbizottság tagjainak száma 15 fő.
A bizottság a megalakulását követő négy napon belül jelentést készít, amelyben megnevezi azokat a képviselőket, akiknek a mandátumát igazolásra, érvénytelenítésre vagy adott esetben halasztásra javasolja, a javasolt érvénytelenítés vagy halasztás rövid indoklásával együtt.
A szenátusban a mandátumigazoló bizottság szintén jelentést készít.
A képviselőház és a szenátus külön ülést tart, és legkésőbb a mandátumigazoló bizottság megalakulásától számított 5 napon belül külön ülésen vitatja meg a bizottság jelentését.
Miután a képviselőház és a szenátus törvényesen megalakult, minden képviselő és minden szenátor ünnepélyes esküt tesz, amelynek szövege:
„Hűséget esküszöm hazámnak, Romániának; esküszöm, hogy tiszteletben tartom az ország alkotmányát és törvényeit; esküszöm, hogy megvédem a demokráciát, a polgárok alapvető jogait és szabadságait, Románia szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi épségét; esküszöm, hogy becsülettel és hűséggel teljesítem a nép által rám bízott megbízatást; Isten engem úgy segéljen”. A hűségesküt a vallási formula nélkül is le lehet tenni, amelyet a következő formula helyettesít: Esküszöm becsületemre és lelkiismeretemre.
Az írásbeli esküt ünnepélyesen el kell mondani, minden képviselő vagy szenátor aláírja, és megőrzésre a kamara elnökére kell bízni.
A képviselőház törvényes megalakulását követően megválasztják az elnököt, majd a házbizottság többi tagját.
A képviselőház elnöke a képviselőház házbizottságának tagja és annak elnöke.
A képviselőház elnökét a képviselőházi ciklus idejére titkos szavazással választják meg, olyan szavazólapokon, amelyeken a frakciók által állított összes jelölt nevét ábécésorrendben írják fel. Minden képviselőcsoport csak egy javaslatot tehet.
A képviselőház elnökévé azt a jelöltet választják meg, aki a jelenlévő képviselők többségének szavazatát megszerezte. Ha egyik jelölt sem kapta meg a jelenlévő képviselők többségének szavazatát, új szavazást kell tartani, amelyen a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt.
A házbizottságot alkotó alelnököket, jegyzőket és háznagyokat a frakciók javaslatára választják meg, a képviselőház politikai összetételének és a frakcióvezetők közötti tárgyalásoknak megfelelő súlyozás szerint,
A Szenátus házbizottsága a következőkből áll: elnök, 4 alelnök, 4 jegyző és 4 háznagy.
A függetlenként megválasztott szenátorok saját magukat jelölhetik tisztségekre.
A szenátus elnökét szintén titkos szavazással választják meg. Azt a jelöltet, aki az első szavazás során a jelenlévő szenátorok szavazatainak többségét megszerzi, a szenátus elnökévé választják.
Ezt követően mindkét kamarában megalakulnak a szakbizottságok.
A parlamenti mentelmi jog
A képviselők és szenátorok nem vonhatók jogi felelősségre a mandátumuk gyakorlása során leadott szavazatokért vagy kifejtett politikai véleményekért.
A képviselők és szenátorok ellen büntetőeljárás indítható és vádat emelhetnek ellenük olyan bűncselekmények miatt, amelyek nem a mandátumuk gyakorlása során leadott szavazatokkal vagy kifejtett politikai véleményekkel kapcsolatosak, de meghallgatásukat követően nem tarthatnak házkutatást, őrizetbe vételt vagy letartóztatást annak a kamarának az engedélye nélkül, amelynek a tagjai. Vádat és büntetőeljárást csak a legfelsőbb bíróság ügyészsége indíthat. A törvényhozók fölött a legfelsőbb bíróság rendelkezik joghatósággal.
Tettenérés esetén a képviselőket vagy szenátorokat őrizetbe lehet venni és házkutatást lehet tartani. Az igazságügyi miniszter haladéktalanul tájékoztatja az illetékes kamara elnökét az őrizetbe vételről és a házkutatásról. Ha a kamara megállapítja, hogy az őrizetbe vételnek nincs alapja, haladéktalanul elrendeli az őrizetbe vétel és a házkutatás megszüntetését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő azt jelezte a pártoknak, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni a Luca Niculescu vezette kormány támogatásáról, nem nevez meg új miniszterelnök-jelöltet, hanem feloszlatja a parlamentet és előre hozott választásokat ír ki.
A bukaresti törvényszék kedden házi őrizetre enyhítette a Călin Georgescu volt elnökjelölt elleni kényszerintézkedést. A döntés nem jogerős.
Költségvetés-kiigazítás nélkül két-három héten belül működésképtelenné válhat a romániai egészségügyi rendszer – figyelmeztetett Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter.
Amennyiben nem sikerül szilárd és átlátható kormányzati többséget kialakítani, akkor egy hibrid vagy egy szakértői kormány létrehozása jelenthet megoldást – jelentette ki hétfőn este Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök.
A Realitatea Plus és a România TV kapta a félretájékoztatás és a hiteles tájékoztatás szabályainak megsértése miatt 2024-ben és 2025-ben kiszabott bírságok 70 százalékát – állítja a Declic civil szervezet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) feltételekkel hajlandó támogatni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, ezek egyike, hogy a kormányt egy felvállalt, stabil politikai többség alkossa – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Bár a parlamenti bizalmi szavazást csak csütörtökön tartják, a hétfői nap is sorsdöntő lehet Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök számára.
Románia további forrásokhoz juthat az európai uniós védelmi fejlesztéseket célzó SAFE-program keretében, miután körülbelül 20 milliárd euró szabadul majd fel a többi tagállam által benyújtott finanszírozási kérelmek csökkenése következtében.
A bukaresti csendőrség 124 közigazgatási bírságot szabott ki, összesen 101 000 lej értékben szeptember 29. és október 9. között, a Călin Georgescu támogatói által a központi fogdánál és a DIICOT székhelyénél szervezett tüntetések nyomán.
Újabb részleteket hozott vasárnap nyilvánosságra Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (ANM) felfedezett közpénzköltésről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!