Összeül az új parlament, amelybe három szélsőjobboldali párt is bejutott

parlament

Összeülnek. Az új parlamentben jelentős arányban vannak jelen a szélsőjobboldali pártok

Fotó: Miklós Zoltán/Facebook

Először ül össze pénteken a december elsejei választások nyomán kialakult összetételű új román parlament, miután Klaus Iohannis államfő erre a napra hívta össze az alakuló ülést.

Krónika

2024. december 20., 11:582024. december 20., 11:58

A kétkamarás új parlament délután kettőkor kezdi meg munkáját.

A képviselőház és a szenátus ülését az elnökök megválasztásáig a legtöbb mandátummal rendelkező törvényhozó vezeti, illetve ha több, egyenlő mandátumszámmal rendelkező törvényhozó is van, akkor a korelnök. Jegyzőként a négy legfiatalabb törvényhozó tevékenykedik.

A 331 fős képviselőházban 312 képviselőt pártlistán választottak meg, akikhez hozzáadódik a 19 nemzeti kisebbség képviselője. A szenátus 134 fős.

A képviselőházban a legtöbb mandátum a Szociáédemokrata Párté (PSD), 86 képviselővel rendelkezik. A további sorrend: Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 63, Nemzeti Liberális Párt (PNL) 49, Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 40, SOS Románia 28, Fiatal Emberek Pártja (POT) 24 képviselő, RMDSZ 22.

A szenátusban is a PSD- a legnépesebb frakció, amely 36 fős. A további sorrend: AUR 28, PNL 22, USR 19, SOS Románia 12, RMDSZ 10, POT 7.

A mandátumok igazolására a képviselőház az első ülésén megválaszt egy 30 tagból álló bizottságot, amely tükrözi a képviselőház politikai összetételét. A szenátus esetében a mandátumigazolóbizottság tagjainak száma 15 fő.

A bizottság összetételét mindkét kamarában a jelenlévő képviselők többségi szavazatával kell jóváhagyni.

A bizottság a megalakulását követő négy napon belül jelentést készít, amelyben megnevezi azokat a képviselőket, akiknek a mandátumát igazolásra, érvénytelenítésre vagy adott esetben halasztásra javasolja, a javasolt érvénytelenítés vagy halasztás rövid indoklásával együtt.

A szenátusban a mandátumigazoló bizottság szintén jelentést készít.

A képviselőház és a szenátus külön ülést tart, és legkésőbb a mandátumigazoló bizottság megalakulásától számított 5 napon belül külön ülésen vitatja meg a bizottság jelentését.

Le kell tenniük az esküt az új parlament tagjainak

A képviselőház jogilag akkor alakul meg, ha a képviselők mandátumának kétharmadát igazolták és letették az esküt, ugyanez a rendelkezés érvényes a szenátorokra is.

Miután a képviselőház és a szenátus törvényesen megalakult, minden képviselő és minden szenátor ünnepélyes esküt tesz, amelynek szövege:

„Hűséget esküszöm hazámnak, Romániának; esküszöm, hogy tiszteletben tartom az ország alkotmányát és törvényeit; esküszöm, hogy megvédem a demokráciát, a polgárok alapvető jogait és szabadságait, Románia szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi épségét; esküszöm, hogy becsülettel és hűséggel teljesítem a nép által rám bízott megbízatást; Isten engem úgy segéljen”. A hűségesküt a vallási formula nélkül is le lehet tenni, amelyet a következő formula helyettesít: Esküszöm becsületemre és lelkiismeretemre.

Az írásbeli esküt ünnepélyesen el kell mondani, minden képviselő vagy szenátor aláírja, és megőrzésre a kamara elnökére kell bízni.

Az eskü letételének megtagadása a mandátum érvénytelenségét vonja maga után, amit a teljes kamara tudomásul vesz.

Meg kell választani a parlamenti hábizottságokat

A képviselőház törvényes megalakulását követően megválasztják az elnököt, majd a házbizottság többi tagját.

A képviselőház elnöke a képviselőház házbizottságának tagja és annak elnöke.

A házbizottságnak 4 alelnök, 4 jegyző és 4 háznagy is tagja.

A képviselőház elnökét a képviselőházi ciklus idejére titkos szavazással választják meg, olyan szavazólapokon, amelyeken a frakciók által állított összes jelölt nevét ábécésorrendben írják fel. Minden képviselőcsoport csak egy javaslatot tehet.

A képviselőház elnökévé azt a jelöltet választják meg, aki a jelenlévő képviselők többségének szavazatát megszerezte. Ha egyik jelölt sem kapta meg a jelenlévő képviselők többségének szavazatát, új szavazást kell tartani, amelyen a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt.

A házbizottságot alkotó alelnököket, jegyzőket és háznagyokat a frakciók javaslatára választják meg, a képviselőház politikai összetételének és a frakcióvezetők közötti tárgyalásoknak megfelelő súlyozás szerint,

A Szenátus házbizottsága a következőkből áll: elnök, 4 alelnök, 4 jegyző és 4 háznagy.

A házbizottság összetételének tükröznie kell a szenátus politikai összetételt.

A függetlenként megválasztott szenátorok saját magukat jelölhetik tisztségekre.

A szenátus elnökét szintén titkos szavazással választják meg. Azt a jelöltet, aki az első szavazás során a jelenlévő szenátorok szavazatainak többségét megszerzi, a szenátus elnökévé választják.

Ezt követően mindkét kamarában megalakulnak a szakbizottságok.

A parlamenti mentelmi jog
A képviselők és szenátorok nem vonhatók jogi felelősségre a mandátumuk gyakorlása során leadott szavazatokért vagy kifejtett politikai véleményekért.
A képviselők és szenátorok ellen büntetőeljárás indítható és vádat emelhetnek ellenük olyan bűncselekmények miatt, amelyek nem a mandátumuk gyakorlása során leadott szavazatokkal vagy kifejtett politikai véleményekkel kapcsolatosak, de meghallgatásukat követően nem tarthatnak házkutatást, őrizetbe vételt vagy letartóztatást annak a kamarának az engedélye nélkül, amelynek a tagjai. Vádat és büntetőeljárást csak a legfelsőbb bíróság ügyészsége indíthat. A törvényhozók fölött a legfelsőbb bíróság rendelkezik joghatósággal.
Tettenérés esetén a képviselőket vagy szenátorokat őrizetbe lehet venni és házkutatást lehet tartani. Az igazságügyi miniszter haladéktalanul tájékoztatja az illetékes kamara elnökét az őrizetbe vételről és a házkutatásról. Ha a kamara megállapítja, hogy az őrizetbe vételnek nincs alapja, haladéktalanul elrendeli az őrizetbe vétel és a házkutatás megszüntetését.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 17., péntek

Közigazgatási átszervezés: ragaszkodik az elbocsátásokhoz a kormányfő

Ilie Bolojan miniszterelnök egy pénteki interjúban reményét fejezte ki, hogy a hónap végéig közös nevezőre jutnak a kormánykoalícióban a helyi közigazgatás reformját illetően.

Közigazgatási átszervezés: ragaszkodik az elbocsátásokhoz a kormányfő
2025. október 17., péntek

Várandós nő is van a gázrobbanás áldozatai között, nyomoz az ügyészség

Katasztrófát okozó rongálás gyanújával vizsgálódik az ügyészség a három halálos áldozatot követelő péntek reggeli bukaresti tömbházrobbanás ügyében. Közben az egészségügyi minisztérium újabb információkat közölt a robbanás sérültjeinek helyzetéről.

Várandós nő is van a gázrobbanás áldozatai között, nyomoz az ügyészség
2025. október 17., péntek

Több mint 8 millió lejes kárt okozhatott: DNA-eljárás a bukaresti katonakórház vezetője ellen

Büntetőeljárást indított a DNA a bukaresti központi katonai kórház igazgató-parancsnoka, Florentina Ioniță-Radu vezérőrnagy és további 18 katona ellen az egészségügyi intézményben történt szabálytalan bérkifizetések ügyében.

Több mint 8 millió lejes kárt okozhatott: DNA-eljárás a bukaresti katonakórház vezetője ellen
2025. október 17., péntek

Bolojan: külföldre szállítják a bukaresti robbanás két súlyos sérültjét

Külföldi kórházakba szállítják a pénteki bukaresti tömbházrobbanás két súlyos sérültjét – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan: külföldre szállítják a bukaresti robbanás két súlyos sérültjét
2025. október 17., péntek

Bukaresti robbanás: szivárgás miatt a szolgáltató elzárta a gázcsapot, de valaki kinyithatta

A pénteken felrobbant bukaresti, Rahovei úti tömbháznál a Distrigaz Sud földgázszolgáltató egy nappal korábban leállította a gázszolgáltatást, amikor azonban egy pénteki bejelentés nyomás ismét kiszálltak a helyszínre, már nem volt zárópecsét a gázcsapon.

Bukaresti robbanás: szivárgás miatt a szolgáltató elzárta a gázcsapot, de valaki kinyithatta
2025. október 17., péntek

Bukaresti robbanás: egy közeli iskolában is károk keletkeztek

Egy közeli iskola 15 tantermében is károk keletkeztek a péntek reggeli bukaresti panelházrobbanás nyomán – közölte az oktatási minisztérium.

Bukaresti robbanás: egy közeli iskolában is károk keletkeztek
2025. október 17., péntek

Arafat: bármikor összeomolhat az a panelház, amelyben a robbanás történt

Bármikor összeomolhat az a bukaresti panelház, amelyben a nagyerejű pénteki robbanás történt Raed Arafat belügyi államtitkár szerint.

Arafat: bármikor összeomolhat az a panelház, amelyben a robbanás történt
2025. október 17., péntek

Hatósági segítséggel csempészhette be fegyverarzenálját az országba Georgescu zsoldosvezére

Hatósági segítséggel csempészhette be az országba az otthonában talált fegyvereket és pénzt az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedetekkel gyanúsított Horațiu Potra zsoldosvezér, ezért új eljárás indult ellene – jelentette be Alex Florența legfőbb ügyész.

Hatósági segítséggel csempészhette be fegyverarzenálját az országba Georgescu zsoldosvezére
2025. október 17., péntek

Medvetámadás okozhatta egy férfi halálát

Medvetámadás nyomait viselő férfit találtak holtan az otthona közelében Almásmezőn (Bicaz Chei) – közölte pénteken a Neamț megyei rendőrség.

Medvetámadás okozhatta egy férfi halálát
Medvetámadás okozhatta egy férfi halálát
2025. október 17., péntek

Medvetámadás okozhatta egy férfi halálát

2025. október 17., péntek

Cseke: minél hamarabb dönteni kell a helyi közigazgatás reformjáról

Cseke Attila fejlesztési miniszter csütörtökön kijelentette, hogy a kormánykoalíciónak minél hamarabb döntenie kell a helyi közigazgatás reformjáról.

Cseke: minél hamarabb dönteni kell a helyi közigazgatás reformjáról