
Összeülnek. Az új parlamentben jelentős arányban vannak jelen a szélsőjobboldali pártok
Fotó: Miklós Zoltán/Facebook
Először ül össze pénteken a december elsejei választások nyomán kialakult összetételű új román parlament, miután Klaus Iohannis államfő erre a napra hívta össze az alakuló ülést.
2024. december 20., 11:582024. december 20., 11:58
A kétkamarás új parlament délután kettőkor kezdi meg munkáját.
A képviselőház és a szenátus ülését az elnökök megválasztásáig a legtöbb mandátummal rendelkező törvényhozó vezeti, illetve ha több, egyenlő mandátumszámmal rendelkező törvényhozó is van, akkor a korelnök. Jegyzőként a négy legfiatalabb törvényhozó tevékenykedik.
A képviselőházban a legtöbb mandátum a Szociáédemokrata Párté (PSD), 86 képviselővel rendelkezik. A további sorrend: Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 63, Nemzeti Liberális Párt (PNL) 49, Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 40, SOS Románia 28, Fiatal Emberek Pártja (POT) 24 képviselő, RMDSZ 22.
A szenátusban is a PSD- a legnépesebb frakció, amely 36 fős. A további sorrend: AUR 28, PNL 22, USR 19, SOS Románia 12, RMDSZ 10, POT 7.
A mandátumok igazolására a képviselőház az első ülésén megválaszt egy 30 tagból álló bizottságot, amely tükrözi a képviselőház politikai összetételét. A szenátus esetében a mandátumigazolóbizottság tagjainak száma 15 fő.
A bizottság a megalakulását követő négy napon belül jelentést készít, amelyben megnevezi azokat a képviselőket, akiknek a mandátumát igazolásra, érvénytelenítésre vagy adott esetben halasztásra javasolja, a javasolt érvénytelenítés vagy halasztás rövid indoklásával együtt.
A szenátusban a mandátumigazoló bizottság szintén jelentést készít.
A képviselőház és a szenátus külön ülést tart, és legkésőbb a mandátumigazoló bizottság megalakulásától számított 5 napon belül külön ülésen vitatja meg a bizottság jelentését.
Miután a képviselőház és a szenátus törvényesen megalakult, minden képviselő és minden szenátor ünnepélyes esküt tesz, amelynek szövege:
„Hűséget esküszöm hazámnak, Romániának; esküszöm, hogy tiszteletben tartom az ország alkotmányát és törvényeit; esküszöm, hogy megvédem a demokráciát, a polgárok alapvető jogait és szabadságait, Románia szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi épségét; esküszöm, hogy becsülettel és hűséggel teljesítem a nép által rám bízott megbízatást; Isten engem úgy segéljen”. A hűségesküt a vallási formula nélkül is le lehet tenni, amelyet a következő formula helyettesít: Esküszöm becsületemre és lelkiismeretemre.
Az írásbeli esküt ünnepélyesen el kell mondani, minden képviselő vagy szenátor aláírja, és megőrzésre a kamara elnökére kell bízni.
A képviselőház törvényes megalakulását követően megválasztják az elnököt, majd a házbizottság többi tagját.
A képviselőház elnöke a képviselőház házbizottságának tagja és annak elnöke.
A képviselőház elnökét a képviselőházi ciklus idejére titkos szavazással választják meg, olyan szavazólapokon, amelyeken a frakciók által állított összes jelölt nevét ábécésorrendben írják fel. Minden képviselőcsoport csak egy javaslatot tehet.
A képviselőház elnökévé azt a jelöltet választják meg, aki a jelenlévő képviselők többségének szavazatát megszerezte. Ha egyik jelölt sem kapta meg a jelenlévő képviselők többségének szavazatát, új szavazást kell tartani, amelyen a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt.
A házbizottságot alkotó alelnököket, jegyzőket és háznagyokat a frakciók javaslatára választják meg, a képviselőház politikai összetételének és a frakcióvezetők közötti tárgyalásoknak megfelelő súlyozás szerint,
A Szenátus házbizottsága a következőkből áll: elnök, 4 alelnök, 4 jegyző és 4 háznagy.
A függetlenként megválasztott szenátorok saját magukat jelölhetik tisztségekre.
A szenátus elnökét szintén titkos szavazással választják meg. Azt a jelöltet, aki az első szavazás során a jelenlévő szenátorok szavazatainak többségét megszerzi, a szenátus elnökévé választják.
Ezt követően mindkét kamarában megalakulnak a szakbizottságok.
A parlamenti mentelmi jog
A képviselők és szenátorok nem vonhatók jogi felelősségre a mandátumuk gyakorlása során leadott szavazatokért vagy kifejtett politikai véleményekért.
A képviselők és szenátorok ellen büntetőeljárás indítható és vádat emelhetnek ellenük olyan bűncselekmények miatt, amelyek nem a mandátumuk gyakorlása során leadott szavazatokkal vagy kifejtett politikai véleményekkel kapcsolatosak, de meghallgatásukat követően nem tarthatnak házkutatást, őrizetbe vételt vagy letartóztatást annak a kamarának az engedélye nélkül, amelynek a tagjai. Vádat és büntetőeljárást csak a legfelsőbb bíróság ügyészsége indíthat. A törvényhozók fölött a legfelsőbb bíróság rendelkezik joghatósággal.
Tettenérés esetén a képviselőket vagy szenátorokat őrizetbe lehet venni és házkutatást lehet tartani. Az igazságügyi miniszter haladéktalanul tájékoztatja az illetékes kamara elnökét az őrizetbe vételről és a házkutatásról. Ha a kamara megállapítja, hogy az őrizetbe vételnek nincs alapja, haladéktalanul elrendeli az őrizetbe vétel és a házkutatás megszüntetését.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a szavazatok 34 százalékával nyerne, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS vasárnap közzétett felméréséből.
Újabb drónt lőtt le vasárnap reggel 10:13-kor egy román F-16-os vadászgép Románia területi vizei fölött, a Sulina-Chilia térségben – jelentette be a Facebook-oldalán Nicușor Dan.
Miközben a román légierő jogosan büszkélkedik azzal, hogy sikerült lelőni két, az ország légterébe behatoló harci drónt, az is tény, hogy ár-érték arányban határozottan nem „megérős” egy ilyen bevetés.
Szombat reggel újabb drónt lőttek le a Tulcea megyei Szentgyörgy településtől tíz kilométerre – jelentette be Nicușor Dan a Facebookon. Az incidens kevesebb mint 24 órával azután történt, hogy Buzău megyében is megsemmisítettek egy drónt.
Jövő héten folytatódnak a parlamenti pártok közötti egyeztetések a közalkalmazotti bértörvény tervezetéről, és ha a korábbi kormánykoalíciót alkotó négy pártnak sikerül kompromisszumra jutnia, újabb rendkívüli parlamenti ülésszakot hívhatnak össze.
Komoly digitális biztonsági kockázatokat rejthet a kávézókban, repülőtereken vagy szállodákban elérhető ingyenes wifi használata – figyelmeztetett pénteken az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Több mint százezer lejes bírságot rótt ki Irineu Darău gazdaságért, digitalizációért, vállalkozásokért és idegenforgalomért felelős ügyvivő miniszterre az Állami Cégek Teljesítményének Felügyeletével és Értékelésével Foglalkozó Ügynökség (AMEPIP).
A román légierő egyik F-16-os vadászgépe lelőtt egy drónt az ország légterében – jelentette be pénteken Nicușor Dan államfő.
Vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt őrizetbe vette pénteken az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Mihai Rafiut, a bukaresti, valamint Tiberiu Alexandru Pîrvut, a plopeni-i fegyvergyár igazgatóját, illetve utóbbi üzem kereskedelmi igazgatóját.
Újabb hajó rongálódott meg a Fekete-tengeren a román felségvizek közelében péntekre virradóra, a gyanú szerint katonai eszköz okozta robbanás történhetett.
szóljon hozzá!