Összeolvassák a történelmet?

Autonómia és egyházi restitúció a magyar–román kormányülésen


Autópálya-matricától
a rovignettáig
A csütörtöki magyar–román kormányülés kiemelt témája lesz a két ország fejlesztéspolitikájának, nemzeti fejlesztési terveinek összehangolása: a közös fejlesztésekre összesen 190 milliárd forint állhat rendelkezésre a következő időszakban. Ezenkívül hangsúlyt kap a területfejlesztési, határ menti kapcsolatok erősítése, az agrárszférában való együttműködés, a határon átnyúló programok keretében az egészségügyi kooperáció, határátkelőhelyek felújítása, a közös útépítési projektek áttekintése, a kőolaj-készletezési együttműködés, környezetvédelmi témák (tételesen a Verespatakra tervezett aranybánya ügye), műemlékek felújítása. Utóbbi témában megállapodás születhet a kolozsvári Mátyás-szobor közös, régóta húzódó restaurálásáról. Tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján
Markó Béla RMDSZ-elnök közölte: a román és a magyar állam közösen biztosít majd anyagi támogatást több oktatási intézménynek, ugyanakkor az illetékes tárcavezetők megvitatják a Sapientia – EMTE, a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint magyarországi felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok elmélyítésére vonatkozó kérdéseket. A kormányfőhelyettes tájékoztatása szerint Budapesten szó lesz a két ország kulturális örökségének digitalizálásáról, továbbá a Román és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködéséről is, ennek keretében vizsgálják a közös történelmi szemlélet kialakításának, egy közös történelemkönyv kidolgozásának lehetőségét. Gazdasági téren a kis- és középvállalkozásokat támogató közös alapot kívánnak létrehozni, a határátkelés megkönnyítéséről pedig a tervek szerint szándéknyilatkozat születik. E szerint Románia EU-csatlakozását követően egyetlen ellenőrzési pont működne a román-magyar határátkelőhelyeken, ahol a két ország állampolgárai személyazonossági igazolvány alapján kelhetnének át, ám egyelőre nem tudni, milyen időponttól. Szintén a közúti közlekedést könnyítené az az intézkedés, miszerint a román állampolgárok hazai benzinkutaknál vásárolhatnák meg a magyarországi autópálya-matricát, míg a magyarok az ottani töltőállomásoknál válthatnák ki a romániai útadót. (A bukaresti szenátus tegnapi döntése szerint különben az útadót a külföldiekhez hasonlóan a román állampolgárok nemcsak 12 hónapos, hanem egynapos, hetes, hónapos és féléves időtartamra is kiválthatják; végső döntést a képviselőház hoz ez ügyben.)

Gyakorlati eredmények
kerestetnek
Gémesi Ferenc, a magyar Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára az Országgyűlés külügyi bizottságának tegnapi ülésén bejelentette: Budapesten az erdélyi autonómiatörekvésekről és az egyházi javak visszaszolgáltatásáról is szó lesz. Hozzátette azonban: minden téma felvetésekor szem előtt kell tartani, hogy adott pillanatban menynyiben szolgálja a romániai magyarság ügyét. A fideszes Németh Zsolt, a testület elnöke közölte: az együttes kormányülésnek csak akkor van értelme, ha nemcsak a román fél számára hoz gyakorlati eredményeket. „Szükség van-e ilyen ülésekre, ha a román diplomácia el tudja hitetni a világgal, hogy a magyar–román kapcsolatok problémamentesek, és ismét feltörli Magyarországgal a padlót?” – tette fel a kérdést az ellenzéki politikus, aki szerint a magyar kormánynak fel kellene vetnie a Székelyföld területi autonómiájának, a kisebbségi törvény elfogadásának kérdését, az egyházi javak visszaszolgáltatását, az önálló erdélyi magyar egyetem ügyét, valamint a munkaerő-áramlást is. Utóbbira reagálva Gémesi elmondta: december közepére készül a végleges magyar kormányzati álláspont arról, Magyarország beengedi-e munkaerőpiacára, és ha igen, milyen feltételekkel a román állampolgárokat. A magyar Kereszténydemokrata Néppárt egyébként korábban a székelyföldi autonómiát, az önálló erdélyi magyar egyetem létrehozását, valamint a csángómagyarok anyanyelvű misézésének biztosítását javasolta a közös kormányülés napirendjére. n

----------