Nem engednek a szakszervezetek

A közhivatalnokok is sztrájkra készülnek, ám Traian Băsescu államfő arra kérte az érdekképviseleteket, halasszák a tiltakozó megmozdulásokat a választások utánra.

A szakszervezetek képviselői csütörtökön Anton Anton oktatásügyi miniszter meghívására egyeztetésen vettek részt a tárca székhelyén, ahol bejelentették: az európai törvényhozás elé kívánják vinni a béremelés elhalasztásának ügyét, emellett a genfi székhelyű nemzetközi Munkaszervezetnél is panaszt kívánnak tenni. Felszólították a minisztert arra, vonja vissza aláírását a halasztásról szóló kormányrendeletről. Anton azonban ezt megtagadta.

Nincs megegyezés, ha nincs béremelés?

A tegnapi találkozón ugyanakkor a négy tanügyi szakszervezet képviselőivel elsősorban a közalkalmazottak új, egységes bérezési rendszerének tervéről tárgyalt a miniszter, a képviselőház által szeptember végén megszavazott béremelési törvényről érdemben nem esett szó. A szakszervezeti vezetők indoklása szerint azért, mert egy olyan törvényről, amelyet a parlament megszavazott, nincs tárgyalnivaló, azt hatályba kell léptetni.

Anton Anton közölte, a megbeszélésen javaslatot tett a szakszervezetek képviselőinek, hogy közösen vegyenek részt az új bérezési rendszer kidolgozásában. Ennek érdekében megállapodtak arról, hogy szakértői csoportokat alakítanak, amelyek elemzik a jelenlegi helyzetet, és javaslatokat terjesztenek elő. A miniszter a jelenlegi rendszer hibájául rótta fel, hogy túlságosan merev a bérezés, a fizetések kiszámításánál nincs külön rögzített és változó számítási módszer. Kifejtette, az új bérezési rendszer kidolgozásánál olyan világos, jól átgondolt szempontok alapján kell végrehajtani a pedagógusok besorolását, amelyek kiemelik a tanerők társadalomban elfoglalt helyét. Ezzel a szakszervezetek képviselői is egyetértettek, ugyanakkor úgy vélték, a progresszív bérezés nem működik motivált tanárok nélkül. Egyúttal leszögezték: az új bérezési rendszer kidolgozásáról csak azt követően hajlandóak tárgyalni, ha hatályba léptetik az 50 százalékos emelésről szóló törvényt.

Aurel Cornea, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) érdek-képviseleti tömb vezetője a találkozó után elmondta, hazugságnak tartja a kormányfő állítását, amely szerint 14 óra lenne a kötelező norma, a többi óra után pedig különjuttatásokat kapnak. Cornea szerint 40 a kötelező óraszám, és nincsenek juttatások.

Sztrájkolnak a közhivatalnokok is

A FSLI egyébként szintén csütörtökön úgy döntött, november 10-én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a tagjai, 18-ától pedig meghatározatlan időre szóló munkabeszüntetést hirdetnek, ha nem vonja vissza a kormány a halasztásról szóló rendeletet. A közszféra alkalmazottjai már szerdán tiltakozó akciókat hirdettek, és ultimátumot intéztek a parlamenthez: amennyiben november 20-áig nem ül össze, hogy rendkívüli ülésen hatálytalanítsa a rendeletet, általános sztrájkot hirdetnek. Mint arról beszámoltunk, a Spiru Haret tanügyi szakszervezet már november 3-ától sztrájkot hirdetett, a közhivatalnokokat tömörítő Sed Lex pedig 13-án tart demonstrációt, miután kudarcba fulladtak a tegnapi tárgyalások a pénzügyi tárca képviselőivel.

A béremelések miatti politikai válság kapcsán csütörtökön délután Traian Băsescu államfő televíziós beszédben fejtette ki véleményét. Az elnök felszólította a szakszervezeteket, hagyjanak fel a novemberi sztrájkok szándékával, mivel azok veszélyeztethetik a választási folyamatot. Az elnök felajánlotta, hogy a választások után közbenjár, hogy az új kormány tárgyaljon a reformok és a béremelések kérdéséről. Az elnök egyúttal sötét jövőképet vázolt föl az ország számára, amennyiben elmarad az oktatás, az egészségügy és a közigazgatás reformja. Rámutatott, hogy a béremelések csakis akkor valósíthatók meg, ha az érintett szektorok képviselői is elfogadják a reformok szükségességét. Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök ugyanakkor hevesen kikelt Traian Băsescu ellen, amiért az aláírta a béremelésről szóló jogszabályt, illetve amiért folyamatosan bírálta a kormányt. „Ez már nem a közvetítőre jellemző viselkedésmód, hanem a politikai porond egyik szereplőjéé, aki a PDL malmára hajtja a vizet a választási kampány küszöbén” – vélte a kormányfő.