Képünk illusztráció
Fotó: Mihály Csaba
Romániában a legkisebb az iskolás lakosság aránya a teljes népességhez viszonyítva a kelet-közép-európai régióban, és csökken – derül ki Kállai Ella, az Alpha Bank Románia vezető közgazdászának makrogazdasági elemzéséből. Romániában a 15–18 éves korosztály (középiskolások) mindössze 76–78 százaléka jár iskolába, míg Csehországban és Lengyelországban 95–96 százalékos ez az arány. Románia az egyetemre járó fiatalok tekintetében is rosszul teljesít.
2023. augusztus 28., 17:222023. augusztus 28., 17:22
Az elmúlt évek egymásra tevődő válságai a régió iskoláskorú lakosságát is érintették – irányítja rá a figyelmet az Alpha Bank Románia vezető közgazdásza által készített elemzés, amely szerint regionális összevetésben Romániában a legszomorúbb a helyzet.
2021-ben az iskoláskorú népesség iskolai részvétele minden korcsoportban alacsonyabb volt, mint a régió országaiban, mind a női, mind a férfi népesség esetében, és az életkor növekedésével csökkent. A 6–10 éves korcsoportban a fiúk 91 százaléka és a lányok 90 százaléka járt iskolába, szemben a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban regisztrált 100 százalékkal, illetve a németországi 98/99 százalékkal és a magyarországi 96/95 százalékkal.
A 11–14 éves korcsoportban a fiúk és a lányok 88 százaléka járt iskolába, míg a Cseh Köztársaságban 100 százalék, Németországban 98/99 százalék, Lengyelországban 96 százalék és Magyarországon 95 százalék volt ez az arány.
a 15–18 éves korcsoportban már a fiúk mindössze 76 százaléka és a lányok 78 százaléka járt oktatási intézménybe, míg a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban 95/96 százalék, Németországban 93/92 százalék és Magyarországon 86/87 százalék.
A romániai közoktatás elmúlt pár évében tapasztalható következetlenségeket, egyenetlenségeket tükrözik az érettségi és kisérettségi – vagyis képességvizsga – eredményei a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint.
A Kállai Ella által készített elemzés aláhúzza, a közoktatásban való alacsony részvétel kihat a felsőoktatásra is, ami csökkenti a humán tőke felhalmozásának lehetőségét, és az iskolán kívüli népesség többségét kizárja a tisztességes megélhetésből.
szemben a németországi 57/59 százalékkal (az elemzett országok közül a legmagasabb felsőfokú oktatásban való részvétellel rendelkező ország) vagy a legalacsonyabb felsőfokú oktatásban való részvétellel rendelkező magyarországi 40/46 százalékkal.
A középiskolát végzettek száma (2021-ben a lakosság 0,9 százaléka) magasabb, mint az egyetemi diplomások száma (2021-ben a lakosság 0,7 százaléka), akárcsak a Cseh Köztársaságban és Magyarországon. Lengyelországban ez fordítva van, Németországban pedig a diplomások két kategóriája inkább kiegyenlítődik.
üzleti, közigazgatási és jogi, információs és kommunikációs technológiák, valamint mezőgazdaság, erdészet, halászat és állatorvosi tudományok. Ezeken a területeken a diplomások a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 26,9 százalékát, 6,9 százalékát, illetve 4 százalékát teszik ki.
Ezzel szemben az oktatástudományok területén végzettek aránya (5,8%) fele a többi országban regisztráltnak. „Mivel úgy tűnik, hogy a tanári hivatás nem vonzza a fiatalokat, a tanári létszámhiány elmélyülésének és az oktatás színvonalának további romlásának veszélye áll fenn” – kongatja meg a vészharangot az elemzés.
A véglegesítő vizsga írásbelijén részt vett pedagógusok kevesebb mint fele, 48 százaléka ért el hetes osztályzat fölötti eredményt – derült ki az oktatási tárca által kedden közzétett adatokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölt pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök bírálataira reagálva kijelentette: a kormánypártok közösen döntöttek a megszorításokról, ugyanakkor a koalíción belüli viták „jelentős károkat okoztak” az elmúlt időszakban.
A Recorder oknyomozó portál riportja, amelyben igazságügyi rendszerben uralkodó állítólagos korrupcióról és egyéb visszásságokról esik szó, valójában az igazságszolgáltatás hitelességének aláásására irányul – vélekedik Liana Arsenie, a bukares
Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
A kormánykoalíció a felek közötti „folyamatos támadások” és a „súlyos válság” látszata ellenére is működik – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő.
Nem a mostani a megfelelő időpont a kormányból való kilépésre – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A jogállamiság megsértésével vádolja Romániát, és uniós kötelezettségszegési eljárást követel Brüsszeltől az LMBT+ közösség diszkriminálására hivatkozva nyolc romániai civil szervezet.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
A múlt héten hat elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában; ezzel 74-re nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!