Képünk illusztráció
Fotó: Mihály Csaba
Romániában a legkisebb az iskolás lakosság aránya a teljes népességhez viszonyítva a kelet-közép-európai régióban, és csökken – derül ki Kállai Ella, az Alpha Bank Románia vezető közgazdászának makrogazdasági elemzéséből. Romániában a 15–18 éves korosztály (középiskolások) mindössze 76–78 százaléka jár iskolába, míg Csehországban és Lengyelországban 95–96 százalékos ez az arány. Románia az egyetemre járó fiatalok tekintetében is rosszul teljesít.
2023. augusztus 28., 17:222023. augusztus 28., 17:22
Az elmúlt évek egymásra tevődő válságai a régió iskoláskorú lakosságát is érintették – irányítja rá a figyelmet az Alpha Bank Románia vezető közgazdásza által készített elemzés, amely szerint regionális összevetésben Romániában a legszomorúbb a helyzet.
2021-ben az iskoláskorú népesség iskolai részvétele minden korcsoportban alacsonyabb volt, mint a régió országaiban, mind a női, mind a férfi népesség esetében, és az életkor növekedésével csökkent. A 6–10 éves korcsoportban a fiúk 91 százaléka és a lányok 90 százaléka járt iskolába, szemben a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban regisztrált 100 százalékkal, illetve a németországi 98/99 százalékkal és a magyarországi 96/95 százalékkal.
A 11–14 éves korcsoportban a fiúk és a lányok 88 százaléka járt iskolába, míg a Cseh Köztársaságban 100 százalék, Németországban 98/99 százalék, Lengyelországban 96 százalék és Magyarországon 95 százalék volt ez az arány.
a 15–18 éves korcsoportban már a fiúk mindössze 76 százaléka és a lányok 78 százaléka járt oktatási intézménybe, míg a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban 95/96 százalék, Németországban 93/92 százalék és Magyarországon 86/87 százalék.
A romániai közoktatás elmúlt pár évében tapasztalható következetlenségeket, egyenetlenségeket tükrözik az érettségi és kisérettségi – vagyis képességvizsga – eredményei a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint.
A Kállai Ella által készített elemzés aláhúzza, a közoktatásban való alacsony részvétel kihat a felsőoktatásra is, ami csökkenti a humán tőke felhalmozásának lehetőségét, és az iskolán kívüli népesség többségét kizárja a tisztességes megélhetésből.
szemben a németországi 57/59 százalékkal (az elemzett országok közül a legmagasabb felsőfokú oktatásban való részvétellel rendelkező ország) vagy a legalacsonyabb felsőfokú oktatásban való részvétellel rendelkező magyarországi 40/46 százalékkal.
A középiskolát végzettek száma (2021-ben a lakosság 0,9 százaléka) magasabb, mint az egyetemi diplomások száma (2021-ben a lakosság 0,7 százaléka), akárcsak a Cseh Köztársaságban és Magyarországon. Lengyelországban ez fordítva van, Németországban pedig a diplomások két kategóriája inkább kiegyenlítődik.
üzleti, közigazgatási és jogi, információs és kommunikációs technológiák, valamint mezőgazdaság, erdészet, halászat és állatorvosi tudományok. Ezeken a területeken a diplomások a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 26,9 százalékát, 6,9 százalékát, illetve 4 százalékát teszik ki.
Ezzel szemben az oktatástudományok területén végzettek aránya (5,8%) fele a többi országban regisztráltnak. „Mivel úgy tűnik, hogy a tanári hivatás nem vonzza a fiatalokat, a tanári létszámhiány elmélyülésének és az oktatás színvonalának további romlásának veszélye áll fenn” – kongatja meg a vészharangot az elemzés.
A véglegesítő vizsga írásbelijén részt vett pedagógusok kevesebb mint fele, 48 százaléka ért el hetes osztályzat fölötti eredményt – derült ki az oktatási tárca által kedden közzétett adatokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!