Képünk illusztráció
Fotó: Mihály Csaba
Romániában a legkisebb az iskolás lakosság aránya a teljes népességhez viszonyítva a kelet-közép-európai régióban, és csökken – derül ki Kállai Ella, az Alpha Bank Románia vezető közgazdászának makrogazdasági elemzéséből. Romániában a 15–18 éves korosztály (középiskolások) mindössze 76–78 százaléka jár iskolába, míg Csehországban és Lengyelországban 95–96 százalékos ez az arány. Románia az egyetemre járó fiatalok tekintetében is rosszul teljesít.
2023. augusztus 28., 17:222023. augusztus 28., 17:22
Az elmúlt évek egymásra tevődő válságai a régió iskoláskorú lakosságát is érintették – irányítja rá a figyelmet az Alpha Bank Románia vezető közgazdásza által készített elemzés, amely szerint regionális összevetésben Romániában a legszomorúbb a helyzet.
2021-ben az iskoláskorú népesség iskolai részvétele minden korcsoportban alacsonyabb volt, mint a régió országaiban, mind a női, mind a férfi népesség esetében, és az életkor növekedésével csökkent. A 6–10 éves korcsoportban a fiúk 91 százaléka és a lányok 90 százaléka járt iskolába, szemben a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban regisztrált 100 százalékkal, illetve a németországi 98/99 százalékkal és a magyarországi 96/95 százalékkal.
A 11–14 éves korcsoportban a fiúk és a lányok 88 százaléka járt iskolába, míg a Cseh Köztársaságban 100 százalék, Németországban 98/99 százalék, Lengyelországban 96 százalék és Magyarországon 95 százalék volt ez az arány.
a 15–18 éves korcsoportban már a fiúk mindössze 76 százaléka és a lányok 78 százaléka járt oktatási intézménybe, míg a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban 95/96 százalék, Németországban 93/92 százalék és Magyarországon 86/87 százalék.
A romániai közoktatás elmúlt pár évében tapasztalható következetlenségeket, egyenetlenségeket tükrözik az érettségi és kisérettségi – vagyis képességvizsga – eredményei a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint.
A Kállai Ella által készített elemzés aláhúzza, a közoktatásban való alacsony részvétel kihat a felsőoktatásra is, ami csökkenti a humán tőke felhalmozásának lehetőségét, és az iskolán kívüli népesség többségét kizárja a tisztességes megélhetésből.
szemben a németországi 57/59 százalékkal (az elemzett országok közül a legmagasabb felsőfokú oktatásban való részvétellel rendelkező ország) vagy a legalacsonyabb felsőfokú oktatásban való részvétellel rendelkező magyarországi 40/46 százalékkal.
A középiskolát végzettek száma (2021-ben a lakosság 0,9 százaléka) magasabb, mint az egyetemi diplomások száma (2021-ben a lakosság 0,7 százaléka), akárcsak a Cseh Köztársaságban és Magyarországon. Lengyelországban ez fordítva van, Németországban pedig a diplomások két kategóriája inkább kiegyenlítődik.
üzleti, közigazgatási és jogi, információs és kommunikációs technológiák, valamint mezőgazdaság, erdészet, halászat és állatorvosi tudományok. Ezeken a területeken a diplomások a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 26,9 százalékát, 6,9 százalékát, illetve 4 százalékát teszik ki.
Ezzel szemben az oktatástudományok területén végzettek aránya (5,8%) fele a többi országban regisztráltnak. „Mivel úgy tűnik, hogy a tanári hivatás nem vonzza a fiatalokat, a tanári létszámhiány elmélyülésének és az oktatás színvonalának további romlásának veszélye áll fenn” – kongatja meg a vészharangot az elemzés.
A véglegesítő vizsga írásbelijén részt vett pedagógusok kevesebb mint fele, 48 százaléka ért el hetes osztályzat fölötti eredményt – derült ki az oktatási tárca által kedden közzétett adatokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felelősséget vállalt kedden a parlamentben a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetért.
Bíróság elé állították kedden Marius Ovidiu Isăilă volt szociáldemokrata szenátort, aki az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) szerint megpróbálta lefizetni Ionuț Moșteanu volt védelmi minisztert.
Kedden a parlament alkalmazottainak érdekeit képviselő szakszervezet tagjai kifütyülték Ilie Bolojan miniszterelnököt, és lemondását követelték, amikor a politikus belépett a képviselőház üléstermébe.
Ha a koalíció bármely tagja a bizalmatlansági indítvány mellett szavaz, az a koalíció felbomlását jelenti – szögezte ke kedden Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A múlt hét román politikát megrengető eseménye volt Ionuț Moșteanu védelmi miniszter lemondása volt. A román politikában nem ritkák a „kozmetikázott” önéletrajzok, miként a plágium sem a szakdolgozatok vagy a doktori disszertációk elkészítése során.
A kormány keddi rendkívüli ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezet végső formáját, módosítások nélkül – jelentette be a kormányszóvivő.
Két hét alatt több mint öt százalékponttal javult a bukaresti időközi főpolgármester-választáson az Igazságot Bukarestnek nevű választási szövetség nevében induló, a magát „szuverenistának” nevező ellenzék által támogatott Anca Alexandrescu népszerűsége.
Élesen bírálja Nicuşor Dan román államfőt Cătălin Avramescu filozófus, politológus, aki azt állítja, hogy az elnök olyan háborús veteránt tüntetett ki a román nemzeti ünnep alkalmából, aki a nácik oldalán részt vett többek között az odesszai mészárlásban.
Románia korrupt ország, és a románoknak igazuk van, amikor azt mondják, hogy nem látják az akaratot a román állam részéről a korrupcióellenes küzdelemben – jelentette ki Nicuşor Dan a Románia nemzeti ünnepe alkalmából rendezett fogadáson.
Több mint 3000 román és szövetséges katona részvételével rendezték meg hétfőn Bukarestben a hagyományos katonai díszszemlét a Román Királyság és Erdély egyesülését egyoldalúan kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 107. évfordulója alkalmából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!