Magyarellenesség. Nem tetszik az egyik AUR-os képviselőnek, hogy csángófoldi támogatási programja révén Magyrország segít megőrizni a csángók identitását
Fotó: Vörös T. Balázs/képernyőmentés
Magyarország csángóföldi befolyásának „aggasztó” növekedéséről beszélt a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a román parlamentben.
2025. március 13., 20:202025. március 13., 20:20
2025. március 14., 08:402025. március 14., 08:40
Robert Alecu egy parlamenti felszólalásban rohant ki a csángóföldi, Bákó megyei magyar támogatási program ellen, amelyet „Magyarország befolyása aggasztó növekedésének” nevezett a megyében gazdasági, kulturális, oktatási és vallási szempontból.
A szélsőséges politikus a Kós Károly-tervet tette felelőssé mindezért.
fogalmazott Robert Alecu a közleménye szerint.
Ezzel Gál Emíliára utalt, akit februárban iktattak be hivatalába.
A képviselő szerint ez a terv, amelyet Románia 16 Kárpátokon belüli megyéjében, valamint Bákóban hajtanak végre, „durván sérti a román törvényeket, valamint a kétoldalú és az európai jogi keretet az államok közötti kapcsolatok terén”.
– tette hozzá.
Robert Alecu
„Elfogadhatatlan, hogy egy idegen állam ilyen mélyen beavatkozik Románia belügyeibe anélkül, hogy hatóságaink határozottan lépnének. Miért nem idézték be magyarázatért a magyar nagykövetet? Miért nincs tiltakozó jegyzék vagy hivatalos nyilatkozat a román kormány részéről, amely elítélné ezeket az akciókat?” – kérdezte a képviselő.
– mondta a szélsőjobboldali Robert Alecu.
A moldvai Pusztinában afféle helyi népszavazás is megerősítette, hogy többen vannak, akik igénylik a magyar miséket, mint ahányan ellenzik vagy szükségtelennek tartják azokat. A plébános ez alapján vár püspökségi jóváhagyást magyar misék folytatásához.
Mint arról beszámoltunk, korábban
Románia budapesti nagykövete egy kereskedelmi kamarai rendezvényen 2019-ben úgy fogalmazott, a román kormány nem egyezett bele abba, hogy Magyarország gazdákat támogasson Erdélyben.
A román kormány és Klaus Iohannis akkori államfő is alaptalanul azt a vádat fogalmazta meg, hogy a program etnikai diszkriminációt valósít meg, állítása szerint ugyanis csak magyarok részesülhetnek támogatásban.
Magyar Levente, a magyar külgazdasági és külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2023 októberében a Krónikának úgy nyilatkozott: maximálisan teljesültek a magyar gazdaságfejlesztési támogatásokkal kapcsolatban Románia által a budapesti kormánnyal szemben támasztott elvárások.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tavaly májusban arról beszélt: szoros egyeztetésben vannak, hogy a program jövője hogyan nézzen ki .
A Kós Károly-terv
„A romániai magyarság szülőföldön maradásának és egzisztenciális biztonságának egyik legfontosabb feltétele a fenntartható gazdasági fejlődés és munkahelyteremtés hosszútávra szóló alapjainak létrehozása. Ehhez azonban szükség van olyan átfogó, gazdasági-társadalmi elemzésre, amely alulról építkezve, szakmai alapokon mérlegeli az egyes területek gazdasági potenciálját. Ezt felismerve született meg 2016 évben a Kós Károly-terv elnevezésű gazdaságfejlesztési stratégia, amely Románia különböző régióira fogalmaz meg fejlesztési prioritásokat” – olvasható a terv programjait lebonyolító Pro Economica Alapítvány honlapján.
A stratégia kidolgozói és Magyarország Kormánya egyöntetűen azt tűzték ki célul, hogy úgynevezett pilot programként induljon el egy erdélyi gazdaságfejlesztési támogatási rendszer, majd térségeként a helyi igényeket figyelembe véve elérhetőek legyenek a különböző támogatások.
„Ennek a támogatási rendszernek a működtetésére és a későbbi programok lebonyolítására hoztuk létre a Pro Economica Alapítványt, melynek legfőbb célja, hogy tudományos és műszaki kutatásokra alapozva javítson a romániai családok életszínvonalán, a gazdasági, társadalmi, kulturális és vallási életfeltételek fejlesztésével; valamint pénzügyi és morális támogatást nyújtson, az Alapítvány által meghatározott pályázati kritériumoknak megfelelő családok részére” – áll az ismertetésben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás