Amikor nagyüzembe üt be a vírus, tízezerszámra ölnek le sertéseket
Fotó: ANSVSA/Facebook
Leszálló ágon van az afrikai sertéspestis terjedése Romániában, a szigorú hatósági felügyelet ellenére időnként mégis megjelennek új fertőzésgócok az ország különböző pontjain. Amint az történt néhány nappal ezelőtt a Temes megyei Vejtében is, ahol ötvenezer sertés kényszervágásának láttak neki a szakemberek. A csúcsot jelentő 2019-es 1728 fertőzési gócponthoz képest jelenleg 11 helységben vezettek be karantént az országban a fertőzött gazdaságoknál. A még létező romániai sertésfarmok hat éve nem exportálhatnak sem disznóhúst, sem tenyészállatot külföldre; becslések szerint legalább 5-10 évbe telik, amíg a kis- és nagyüzemi sertéstartás ismét talpra áll, és lassan kiszorítja a masszív disznóhúsimportot.
2023. június 21., 18:382023. június 21., 18:38
2023. június 21., 20:472023. június 21., 20:47
Nehezen lábal ki Románia az afrikai sertéspestis-járványból. A 2017 óta egyhuzamban tartó fertőzöttség padlóra küldte az ország sertéságazatának derékhadát: korábban Kelet-Európa legjelentősebb disznóhúsexportőr országából mára a legnagyobb importőré váltunk. Egy 2022 decemberében közzétett statisztika szerint a hazai lakosság által elfogyasztott disznóhús nagyobb része Lengyelországból, Magyarországról, a nyugat-európai államok közül pedig elsősorban Spanyolországból érkezett.
sem tenyészállatot külföldre, a húsipari vállalatok pedig feldolgozott termékeiket kizárólag Romániában forgalmazhatják.
RMDSZ-es képviselők előterjesztése nyomán döntéshozó kamaraként idén áprilisban elfogadta a bukaresti parlament az új sertéstartási törvényt. A jogszabály új kezdetet jelenthet a hazai sertéságazat számára, de szakemberek becslése szerint legalább 5-10 évbe telik, amíg a kis- és nagyüzemi sertéstartás ismét talpra áll, és lassan kiszorítja a masszív disznóhúsimportot. A fellendüléshez mindenekelőtt az kell, hogy megszűnjön az afrikai sertéspestis-fertőzöttség az országban.
Az utóbbi esztendőben az országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVA) szigorú fellépésének köszönhetően sokat javult a helyzet, amit érdemes néhány számadattal illusztrálni. 2017-ben egy Szatmár megyei gazdaságból indult a sertéspestis-vírus – ami korabeli felmérések szerint szennyezett hús révén Ukrajnából jutott be Erdélybe –, 2018-ban pedig az ország több pontján már 1168 gócpontot tartott nyilván a hatóságok.
Négy éve alig volt ,,tiszta megye” az országban. A következő hónapokban tízezerszámra kellett megsemmisíteni fertőzött állományokat, hogy gátat szabjanak a vírus terjedésének. Bár egy darabig úgy tűnt, a szigorú állatorvosi fellépés méghozza a várt eredményt, ez még nem történt meg. 2020-ra ugyan 1063-ra csökkent a fertőzési gócok száma, a következő esztendőben azonban ismét ,,elszabadult a pokol”: 2021 őszén újabb ,,robbanás” következett be, és 1660 új gócpont került fel a hatóság térképére.
Az afrikai sertéspestist sikerült visszaszorítani: a tavalyi 327 gócpontnak mindössze a tizedét tartják nyilván. A betegség látványos felszámolásával azonban beáldozták a romániai sertéságazatot: a disznóhúsfogyasztás 90 százalékát importálta az ország.
A várt fordulat egy éven belül mégis bekövetkezett, és a fertőzési gócok száma 327-re csökkent. 2023 májusára az állategészségügyi hatóság már csak hetven gócot jegyzett, amiből a legutóbbi, május 17-i összesítés idejére sikerült felszámolni 59 fertőzött gazdaság állatállományát. Az elmúlt egy hónapban országszerte 11 fertőzési gócot tartottak nyilván: 3-at Szatmár, kettőt Botoșani, valamint egy-egy fertőzési gócot Szilágy, Maros, Iași és Ilfov megyében.
Kiderült, hogy
2017–2023 között 7214 elpusztult vagy lelőtt vaddisznó tetemében mutatták ki a vírust. A vadásztársaságok engedélyt kaptak a vaddisznóállomány jelentős csökkentésére, amivel folyamatosan sikerült jelentősen visszafogni a kór átterjedését a házisertés-állományokra is.
Úgy tűnt, hogy jórészt a kisgazdaságokba visszaszorult afrikai sertéspestisjárvány hamarosan lecseng, amikor öt nappal ezelőtt az ország legnagyobb sertéshizlaló nagyüzemében, a Smithfield Románia vejtei (Temes megye) farmján mutatták ki a sertésekre halálos kórt. Az egészségügyi hatóság döntése értelmében 50 ezer állatot kell leölni, a farm teljes állatállományát. Egy hónappal korábban, május 18-án a Smithfield csenei farmján ütötte fel a fejét a fertőzés, és szintén ki kellett irtani a teljes állományt.
Az afrikai sertéspestit a vaddisznók terjesztették az országban
Fotó: Komka Péter/MTI
A kommunizmus idején létesített legnagyobb romániai sertéshizlaló komplexum – amely fénykorában, a nyolcvanas években 15 ezer embert foglalkoztatott – a többi állami serftésfarmhoz hasonlóan az 1989-es rendszerváltás után csődbe ment.
Amerikai beruházásból sikerült hatszáz millió dolláros működőtőkével újraindítani a termelést. Ma az óriáscégnek ötven működő farmja van, és vágóhídján évente 1,3 millió sertést vágnak, amiből egymillió saját hizlalású disznó. Az amerikai (immár kínai tulajdonban levő) nagyvállalat üzletpolitikájának köszönhetően az elmúlt évtizedben több tucat bánsági és partiumi magánfarm társulhatott a mamutvállalathoz. A cég vágóhídja a társult farmoktól is átveszi az élőállatot, és a feldolgozott húsárut Elit-termékként hozza forgalomba a romániai piacon.
Nagyüzemekben és kisgazdaságokban egyaránt megviselte a disznótartást az afrikai sertéspestis. A legtöbb gazdaudvarból eltűnt a karácsonyra hizlalt disznó, és a tiltások miatt csak a feketepiacon lehet malacot és hízót vásárolni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!