Fotó: Erdély Bálint Előd
Nagyüzemekben és kisgazdaságokban egyaránt megviselte a disznótartást az afrikai sertéspestis. A legtöbb gazdaudvarból eltűnt a karácsonyra hizlalt disznó, és a tiltások miatt csak a feketepiacon lehet malacot és hízót vásárolni. Szakemberek vészharangot kongatnak, hiszen immár a hazai sertéshúsfogyasztás 70 százalékát importból szerzi be Románia.
2021. október 10., 12:192021. október 10., 12:19
2021. október 10., 19:072021. október 10., 19:07
A Szilágy menyei Menyőben két disznófarm is működik, az egyik Szepesi Loránd tulajdona. A tíz évvel ezelőtt európai uniós támogatással elindított agrárvállalkozás a legnehezebb időszakát éli. A korábbi években is voltak hullámvölgyek, nehéz időszakok, amikor a masszív disznóhús-behozatal miatt egy euró alá esett az élősertés kilónkénti felvásárlási ára. Egy-két alkalommal a bukaresti mezőgazdasági minisztérium közbelépett gyorssegéllyel, hogy a disznófarmok ne menjenek csődbe. Ezzel együtt is sok felszámolódott az elmúlt tíz évben, az afrikai sertéspestis miatti folyamatos megszorítások azonban lehetetlen helyzetbe hozták a kisgazdaságokat is.
A Szepesi-farmot legutóbb 45 napra zárta le a megyei állategészségügyi hatóság, mert 30 kilométeres körzetben egy magángazdaságban pestisben elhullt állatot találtak. A másfél hete feloldott zárlatot követően a farm több száz túlsúlyos, 200 kg körüli vágóállatot szállított a nagybányai vágóhídra, amit „aprópénzzel” fizettek ki. Olyan körülmények között, hogy a normál súlyú (100–125 kg-os) sertések kilónkénti felvásárlási ára is 5,80 lej, ami önköltségi ár.
A Zilah és Szilágycseh közötti magyar községekben az elmúlt 20 évben európai uniós támogatással létrehozott hat disznófarm nehéz helyzetbe került: több vállalkozó megbánta, hogy belevágott a farmonként több millió lejes önrészt (bankhitelt) igénylő mezőgazdasági beruházásba, miközben a hat szilágysági disznófarm egyikén sem találtak pestisben megbetegedett állatot. Szepesi Loránd szerencsésebb helyzetben van, mert idejében elindított egy húsmarhafarmot arra az eshetőségre, ha a disznóhizlalás befuccsolna.
A szilágysági vállalkozó az állattartók legnagyobb gondját a bizonytalanságban látja, nem lehet előre tervezni. „Egyes vélemények szerint 20–30 százalékos disznóhúsár-emelkedés várható, de ez csak szóbeszéd, a felvásárlási árakban semmiféle elmozdulást nem látunk” – magyarázza a Szilágyszeg községben dolgozó farmer.
A háztáji disznótartók még nehezebb helyzetben vannak, mert nem tudnak sem malacot vásárolni, sem vágóállatot értékesíteni, több éve szünetelnek az állatvásárok. Mivel több erdélyi megyében afrikaisertéspestis-gócokat tart nyilván az állategészségügyi hatóság, leállították az állatok forgalmazását. Horváth Csaba állatorvos, a Kalotaszegi Gazdák Egyesületének a falugazdásza szerint a kisgazdaságokban haldoklik az állattartás: egyre kevesebb gazdának van tehene vagy disznója. A sertéstartást az afrikai sertéspestist övező állategészségügyi megszorítások lehetetlenítik el: a gazda nem tud malacokat vásárolni, és a hízóját sem tudja hivatalosan értékesíteni.
– fogalmaz a falugazdász.
Fotó: 123RF
Horváth Csaba szerint a hatóságok részéről nagyobb rugalmasság és kevesebb bürokrácia kellene, hogy a mai súlyos helyzetet orvosolni lehessen. Vakvágánynak tartja, hogy a disznótartó kisgazdákat az illegalitás mezejére kergeti a kormány. A falu háztáji gazdaságában talált sertéspestises állat, vagy a határban elhullt vaddisznó miatt egy 30 km-es körzetet lezárni meggondolatlan döntés, ami hosszabb távon felszámolja a környék állattartó gazdaságait. A falugazdász újragondolná az állatforgalmazás szabályozását, mert a mai rendszer a kisgazdaságok számára működésképtelen: amíg egy malac hivatalos adásvételéhez 4 állategészségügyi igazolás szükséges az állatorvos részéről, a gazdák még ott sem fognak élni a legális lehetőséggel, ahol nincs pestisveszély.
A kalotaszegi szakember nagy hibának tartaná, ha a sertéstartó kisgazdaságok felszámolódnának. Egyrészt egy 8–10 kocás állattelep eltarthatja a gazdacsaládot, másrészt a kisgazdaságok vágóállat-felhozatalára nagy a kereslet. Nem véletlen, hogy amíg a vágóhidak keveset fizetnek a nagyüzemi sertésekért, a kisgazdaságban nevelt disznó ára drága, sőt a pár évvel ezelőtt 100–150 lejért megvásárolható 6–8 hetes malacért négyszáz lejt is elkérnek a kocát tartó gazdák.
Az Országos Állategészségügyi Hatóság nagy vitát kavart rendelettervezete a kisgazdaságokról – amely többek között kimondja, hogy egy kisgazdaságban legfentebb öt sertést lehet tartani családi fogyasztásra, de disznót eladni nem lehet – megbukott, mielőtt a kormány asztalára kerülhetett volna. Könczei Csaba háromszéki RMDSZ-es képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság tagja szerint közös összefogással sikerült megakadályozni, hogy a javaslatból kormányrendelet szülessen.
„Júniusban terjesztettem elő a parlamentben egy törvénytervezetet, amely szabályozná a kisgazdaságokban a sertéstartást. Ez lehetőséget teremt a kistermelőknek arra, hogy vállalkozói háttér nélkül tarthassanak egy kocát, és értékesíthessék annak szaporulatát. Ha javaslatunkat a román törvényhozás elfogadja, sikerül különbséget tenni a kisgazdaságok és az agrárvállalkozóként fenntartott disznófarmok között” – nyilatkozta a Krónikának a háromszéki agrárpolitikus.
A gócpont körüli térségből a disznók zömét vágóhídon kellett volna értékesíteni, ahogyan azt más országokban is teszik, így az államkasszát sok kiadástól lehetett volna tehermentesíteni, és a gazdáknak sem vették volna el a kedvét a sertéstartástól. „A »járványkezeléssel« csak azt értük el, hogy alig van már sertés az országban, és a hazai disznóhúsfogyasztás 70 százalékát importáljuk” – fogalmazott lapunknak Könczei Csaba.
Leszálló ágon a sertéspestis
Az Országos Állategészségügyi Hatóság honlapján közzétett adatok szerint a Romániába 2019-ben berobbant afrikai sertéspestis kezelése pozitív irányt mutat. Míg két évvel ezelőtt országszerte 1728 fertőzési gócpontot számoltak fel, tavaly 1063 gócpontot jegyeztek, idén pedig 726 gazdaságban találtak beteg állatot az ország 38 megyéjében. Erdélyben hét megyében vannak afrikai sertéspestises gócpontok: a legtöbb Szatmár megyében (6), Maros és Szeben 2, Bihar, Beszterce-Naszód, Szilágy és Fehér megye egy-egy gócponttal szerepel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Igencsak különböző méretű lakásokat vásárolhatunk 100 ezer euróból erdélyi nagyvárosokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!