
Fotó: Agerpres
Miközben az államfő szerint megvannak a szükséges költségvetési források a parlament által megszavazott bér- és nyugdíjemelésekre, Călin Popescu-Tăriceanu közölte: kormánya nem hajlandó alávetni magát olyan „populista” intézkedéseknek, amelyek katasztrófába sodornák az ország gazdaságát. Derzsi Ákos, a munkaügyi minisztérium államtitkára tegnap a Krónikának elmondta: keddi rendkívüli ülésén a kormány várhatóan sürgősségi rendeletet bocsát ki a béremelések hatályba lépésének elhalasztásáról, amelynek gyakorlatba ültetése már a választások után felálló új kabinet hatáskörébe tartozna.
A pedagógusok ötvenszázalékos béremeléséről szóló, a parlament által szeptemberben megszavazott, az alkotmánybíróság által jóváhagyott törvény aláírását Băsescu azzal indokolta, hogy az intézkedésre megvan a szükséges anyagi fedezet, miután a kormány a GDP hat százalékát irányozta elő az oktatásügy számára a jövő évi költségvetés-tervezetben. „Egy nemzet legfontosabb erőforrása az emberek intelligenciája. Az ágazat reformja mindaddig várat magára, a pedagógusoktól addig hiába várunk el magas szintű szakmai teljesítményt, amíg egy kezdő tanár fizetése 700, míg egy 25 éves munkaviszonnyal rendelkező pedagógusé 1800 lej körül mozog” – állapította meg az elnök, aki szerint nem igaz a kormány figyelmeztetése, miszerint a béremelés miatt jövőre le kell állítani a jelentős infrastrukturális beruházásokat. Băsescu egyúttal azzal vádolta a Tăriceanu-kabinetet, hogy a napokban többnyire a politikai klientúrának osztotta szét az önkormányzatoknak kiutalt kétmilliárd lejes támogatást, és hogy nem használja fel hatékonyan az uniós forrásokat. Az államfő pénteki döntésére a hazai pénz- és értékpapírpiac érzékenyen reagált: egy órára felfüggesztették a kereskedést a Bukaresti Értéktőzsdén, a lej árfolyama pedig 3,72 fölé ugrott az euróhoz képest. Többek között ezekre a pénzügyi fejleményekre utalva nevezte kivitelezhetetlennek a pedagógusok ötvenszázalékos, valamint az 1-es és 2-es munkacsoportba tartozó nyugdíjak hasonló arányú növekedését célzó jogszabályok gyakorlatba ültetését Călin Popescu-Tăriceanu is. A kormányfő arra figyelmeztette a parlamenti pártok és a szakszervezetek vezetőit, hogy az általa felelőtlennek, populistának nevezett intézkedések gazdasági katasztrófába sodornák Romániát. „Ha a jelenlegi gazdasági világválság közepette ilyen mértékben emelnénk a tanárok bérét, akkor az egyenértékű lenne azzal, hogy ingujjban megyünk neki a hóviharnak. Jó, ha a lakosság az eszébe vési, hogy azok a politikusok, akik most teljes mellszélességgel támogatják a nagyarányú béremeléseket, holnap hasonló arányú adó- és illetékemelést szorgalmaznak majd a mérleg kiegyenlítése érdekében, miközben az inflációspirál drasztikusan csökkenti a felvásárlóerő értékét” – szögezte le a miniszterelnök. Az ellenzéki pártok bejelentésére, miszerint a béremelések befagyasztása esetén a kormánynak le kell mondania, Tăriceanu elmondta, hogy nem hajlandó erre a lépésre. Emil Boc demokrata-liberális elnök egyébként közölte: pártja bizalmatlansági indítványt terjeszt a parlament elé, ha a kabinet megakadályozza a béremelést, a szintén ellenzéki szociáldemokraták pedig bejelentették, hogy megszavazzák az indítványt.
Derzsi Ákos, a Munkaügyi, Család- és Esélyegyenlőségi Minisztérium RMDSZ-es államtitkára szerint a kormány azt a lépést fontolgatja, hogy szombatról keddre elhalasztott rendkívüli ülésén sürgősségi rendelettel elhalasztja a tanárok október elsejétől hatályos béremelésének, valamint a január elsejétől érvényes nyugdíjpontemelés gyakorlatba ültetését, amelynek felelőssége ezáltal az új kormányt és az új költségvetést terhelné. „A pedagógusok vitán felül megérdemlik a béremelést, de nem a parlament által megszavazott hűbelebalázs módon, ami hátrányosan érinti a többi közalkalmazottat. Ráadásul a kormány korábban már határozott az 1-es és 2-es munkacsoportba tartozó nyugdíjpontérték növeléséről, ami a parlament által megszavazott törvénnyel ellentétben nem borította volna föl a büdzsét” – nyilatkozta lapunknak Derzsi. Különben az oktatásügyi szakszervezetek bejelentették: általános munkabeszüntetést hirdetnek, ha a kormány gátat vet a béremelésnek, a többi közalkalmazottat tömörítő érdekvédelmi szervezetek pedig ugyancsak sztrájkot harangoztak be november közepére, ha nem kapnak a tanárokéval egyenértékű fizetésemelést.
A romániai szavazók többsége szerint előre hozott választásokra van szükség, és ha a jövő vasárnap parlamenti választásokat tartanának, az AUR végezne az első helyen, megelőzve a PSD-t, a PNL-t, az USR-t és az RMDSZ-t.
Nicușor Dan államfő hétfőn a Cotroceni-palotában konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.
A Közlekedési Minisztérium társadalmi vitára bocsátott egy rendelettervezetet a járműkategóriák és a 2026. július 1-jétől alkalmazandó úthasználati díjak (rovinieta) jóváhagyásáról, amely az EURO környezetvédelmi besorolást is figyelembe veszi.
A közlekedési rendőrök szombatról vasárnapra virradóra, négy óra alatt 1041 szabálysértési bírságot szabtak ki országszerte, 89 jogosítványt vontak be, és több tucat közlekedési bűncselekményt állapítottak meg – közölte vasárnap a Román Rendőrség.
A kormányzati dolgozók szakszervezete (SAALG) szombaton bejelentette, hogy hétfőtől japán sztrájkba kezd.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Szombattól országszerte szeszélyessé válik az időjárás: lehűlésre, erős szélre és esőzésekre kell számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Felhőszakadások miatt öt megyére narancssárga riasztást adtak ki.
A hadifelszerelések iránt világszerte megnövekedett kereslet jó fejlődési lehetőséget nyit a román védelmi ipar számára is – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának Kolozsváron tartott ülése után kijelentette, a szövetség elsődleges célja a korábbi kormánykoalíció újraalakítása, de nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonuljon.
Markó Béla volt RMDSZ-elnök pénteken az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy aggasztja az ország politikai helyzete.